Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-11-03 / 39. szám
vinvumi VAsAr MOZAIK 2013. november 3. A gazzal felvert parcellák is hasznosításra várnak Szekszárd környékén, akármerre jár a környező dombokon, völgyekben, egyre több elhanyagolt területtel, tanyával, pincével találkozhat az ember. Arról, hogy a városnak, a hegyközségnek, avagy egyéb hatóságnak lenne-e feladata ezen területek állapotáról gondoskodni - vagy legalábbis számon tartani -, továbbá hogy milyen hasznosításban lenne célszerű gondolkodni, erről a közgyűlés gazdasági bizottságának elnökét, Kővári László képviselőt kérdeztük.- Mi az oka annak, hogy ilyen sok elhagyott szőlősparcella található a város környékén?- Egyik lényeges ok, hogy az elhagyott területek zöme túl kicsi. A másik, hogy többnyire idősek a tulajdonosok, netán már nem is élnek, az örökösök pedig nem foglalkoznak az ingatlannal. Az sem mellékes, ha pici a birtok, esetleg öreg rajta az ültetvény, akkor nem jövedelmező rajta termelést folytatni. Nem olcsó a kertészkedés sem, hiszen drágák a vetőmagok, a palánták, az öntözésről nem is beszélve. Az utóbbi évek időjárása igen szélsőséges volt: a rengeteg tavaszi csapadékot óriási szárazság követte, ilyen körülmények között viszont nincs az a növény, amely folyamatos gondozás nélkül megmaradna. Az elhanyagolt területek eladását nagyban nehezíti az is, ha áll rajta egy tanya. Ezekért tulajdonosaik olyan árat szeretnének kapni, ami sok vevőnek nem éri meg, miután a többnyire felújításra szoruló építményt nem tudja mire használni. Kivételt képeznek a panorámás helyek, amelyeket a látványért használnak, de mezőgazdasági termelés szempontjából alkalmatlanok a továbbvitelre.- Az önkormányzat tud-e bármi segítséget adni ebben a vonatkozásban?- Azt javaslom az ingatlantulajdonosoknak, hogy keressék fel a hegyközséget és ott jelezzék eladási szándékukat, lehet, hogy csak a környező telkek tulajdonosaival lenne célszerű felvenni a hegyközségen keresztül a kapcsolatot, és a körükből kikerülő vevőnek már érdemes lenne telepíteni egy fél hektárnyi szőlőt. Az önkormányzat ebben a témában nem illetékes és ténylegesen nem tud segíteni.- Milyen hatással lesz erre a helyzetre az új földforgalmi törvény?- A szőlőterületeknél eddig is elővásárlási jogot élvezett a szomszéd: nem az új jogszabály fogja rendezni az elhagyott szőlők helyzetét Szekszárdon sem. Azokban a dűlőkben, ahol van betonút, víz, villany, jobb a területek megközelíthetősége, infrastrukturális kiépítettsége, kevesebb az elhanyagolt terület. Ezért szorgalmaztam én magam is, hogy minél több szurdokban valósuljon meg pályázati pénzből az úgynevezettvápás vízelvezetés rendszere, amely segítségével igen sok helyütt lehet betonutat kiépíteni. Véleményem szerint ez is segíthet.- Tervezi-e az önkormányzat a gondozatlan területek lajstromba vételét?- A bizottság részéről van hajlandóság, de mint említettem, ez alapvetően nem önkormányzati, hanem hegyközségi feladat, hisz annak kötelezően tagja minden kis terület 100 négyzetmétertől felfelé.- Nemcsak a dűlőkben, hanem esetenként a városban is előfordulnak elhagyott pincék és tanyák. Ezekkel mihez kezd az önkormányzat?- Az önkormányzat tulajdonában néhány darab használaton kívüli pince és tanyaépület van a Kadarka utcában. Ezek közül nemrég értékesítettünk is egyet, szekszárdi borász vásárolta meg. Az önkormányzat szívesen eladná ezeket az ingatlanokat, hiszen a Kadarka utcában így egy villányihoz hasonló pincesor jöhetne létre - amely ma nagy hiányossága Szekszárdnak. A Béri Balogh Ádám utcában lévő műemlék jellegű, elbontásra ítélt tanyák tekintetében a műemlékvédelmi hatóság szigorú előírással él. Forrást nem biztosít a felújításukra, ezért csak állnak kihasználatlanul. El is kell bontani jónéhányat balesetvédelmi okok miatt. Korábban felvetettük: mi lenne, ha funkciót találnánk számukra, s a város megvenné ezeket az ingatlanokat, ám a lakosság visszajelzése vegyes volt e tekintetben: sokan úgy vélték, létezik Szekszárdnak más belvárosi területe, ahol ilyen jelleggel a múltat be lehetne mutatni A parlagon hagyott területek hasznosítására vonatkozó ötletek már részben szerepelnek a 2020-ig szóló városfejlesztési elképzelésekben. Az ön- kormányzat azonban a civil szervezetek, s az állampolgárok segítségét kéri ebben a kérdésben is. A kihasználatlan területek művelésébe úgy gondolom, be lehetne vonni olyan állampolgárokat, akik anyagi helyzetüknél fogva rászorultak, így legalább saját felhasználásra a zöldségfélét meg tudnák termelni. Gyimóthy Levente
