Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-09-08 / 31. szám
2013. szeptember 8. KEREKASZTAL SZEKSZÁRDI VASÁI 9 A hegyközségi törvénytől a szüreti fesztiválig Szüret előtti kerekasztal beszélgetés szekszárdi borászokkal Szeptember elején, éppen a szüret indulásakor, beszélgetésre hívtam Bodri Istvánt, a Szekszárdi Hegyközség, Eszterbauer Jánost, a Szekszárdi Borászok Céhe és Heimann Zoltánt, a Borvidék elnökét.- A módosított hegyközségi törvény végre valóban képes lesz a szőlészeket és a borászokat hatékonyan szolgálni - vallja Heimann Zoltán. A szekszárdi borvidék újból megválasztott elnöke szerint az egyik leglényegesebb változás a szavazati jogokat érinti, de a hegybírók munkaviszonyának rendezését is fontosnak tartja. Arra számít, hogy a törvény nyomán megerősödik a szőlész és a borász szakágak érdekképviselete. A szekszárdi borok sikeréről és a borvidék felemelkedéséről pedig azt tartja: mindkettőben hatalmas szerepe van a Szekszárdi Borászok Céhének, valamint a Szüreti Napoknak.”- Szekszárdon és a környéken ugyan nem volt jellemző, de országos szinten sok probléma adódott a borok származási bizonyítványának nem megfelelő kezeléséből - mondja Heimann Zoltán.- A konfliktusokat az új törvény a hegyközségi bírók munkaviszonyának rendezésével próbálja orvosolni. Eddig a hegyközségi bírók munkáltatói maguk a hegyközségek voltak, ami számos visz- szaélésre adott lehetőséget. Augusztustól viszont a bírók tevékenysége teljes egészében a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának jogkörébe került át.- Egy másik fontos változás, hogy a hegyközségi tagok szavazati rendszerében megszűnt az „egy tag egy szavazat” elve. Helyette a szőlőterület mérete alapján határozzák meg a szavazati jogok számát. A jogalkotó ugyanakkor korlátozta a maximálisan leadható szavazatot. Ezzel együtt az egységes informatikai háttérnek köszönhetően az adminisztráció is egyszerűsödik - hangsúlyozza a borvidék elnöke.- A 18 éve kialakított rendszer Szekszárdon még hat hegyközséggel indult, ezeket viszont néhány éve összevonták, így alakult ki a Bátaszék-Bátai, és a Szekszárdi hegyközség. Ezzel a lépéssel városunk jócskán megelőzte saját korát. A tendencia ugyanis azt mutatja, hogy a sok hegyközségből álló borvidékek nem képesek hatékonyan működni. A mi rendszerünk legnagyobb előnye pedig éppen a költséghatékony működés - tette hozzá Heimann Zoltán. Eszterbauer János fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy „a megváltozott törvény nyomán a szőlész és a borász szakágazatok érdekképviselete javulhat az országon belül, és az Európai Unióban egyaránt.”- Eddig országos szinten egy küldött képviselte a borvidéket, mostantól ketten lesznek: egy szőlész és egy borász, így két különálló szakág képviselőiként léphetnek fel - mondja a céh elnöke. - Egy uniós szabály értelmében, ha egy ágazatban legalább két szakág alkot egy szakmaközi szervezetet, és ezek a helyi termelők többségét képesek összefogni, akkor érvényes rájuk az uniós szakmaközi szervezeti jogosultság. Ez egyrészt érdekképviseletet jelent: a szőlészeket és a borászokat tömörítő csoportok bizonyos kérdésekben a mindenkori kormánnyal egyenrangú felekké válnak. Másrészt egy etlen elismert érdekvédelmi szervezetként működhetnek. Mindezzel együtt a másmás országokban működő szakmaközi szervezetek az unión belül összefogva, jogszabályi szinten is érvényesíthetik az érdekeiket.- A következő év januárjában megkezdődik az új, 7 éves európai uniós ciklus - teszi hozzá Bodri István. - A szőlészek és a borászok támogatása körül egyelőre sok a bizonytalanság. Az előző ciklusban az olyan erőszakos piaci beavatkozások, mint a támogatott kivágások, próbálták alacsonyan tartani a termelési potenciált, ami sok problémát szült. Hogy ez az irány a következő évtől folytatódik-e, arról egyelőre az unión belül is viták vannak - vélekedett a hegyközség elnöke. A szekszárdi borok sikere ellenben vitathatatlan. Heimann Zoltán ezzel kapcsolatban így' fogalmaz: „Az elmúlt években a mennyiség átcsapott minőségbe. A szekszárdi borászok nagyon aktívak mind a versenyek, mind a benevezett boraik számát tekintve.” Az elnök szerint a borvidék virágzásának hátterében több dolog húzódik meg: egyrészről a szekszárdi borok komoly minőségi fejlődésen mentek keresztül, s ezzel párhuzamosan egyfajta stílusváltás jellemzi a borfogyasztást. Az 1990-es években leginkább a nehéz, vaskos borokat kedvelték, míg ma a fűszeresebb fajták lettek kelendőbbek. A harmadik fontos tényező a Szekszárdi Borászok Céhe. Ők azok, akik már több mint ötödik éve tartanak fajtakóstolókat. Eszterbauer János szerint az össze- kóstolások kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy a borászok között egyfajta láthatatlan közösség alakuljon ki. „Amikor megkóstoljuk egymás borát, és finoman elmondjuk a kritikáinkat, azzal egyfajta, a borvidékre jellemző közös stílust alakítunk ki” - mondja a Szekszárdi Borászok Céhének elnöke. „Ez a közös stílus a borvidék egyik legnagyobb értéke. Ennek a közös stílusnak, az újfajta közösségi döntéshozatalnak az első kézzelfogható eredménye a Fux- li, amiben nagy' piaci potenciál rejlik.” A rendezvény büszke házigazdájaként megemlíti, hogy tavaly a Bikavér Párbajjal minden idők legjobban sikerült szekszárdi borral kapcsolatos eseményét sikerült lebonyolítaniuk. „A névválasztás nem is igazán fedte le a találkozó valódi célját. Sokkal inkább volt ez egyfajta marketingfogás, hiszen a párbajnak nem a borászok voltak az igazi győztesei, hanem a fogyasztók.”- A borvidékek közötti igazi párbajok egyébként ma már nem annyira jellemzőek- egészíti ki Bodri István. - Persze, az ember becsvágyó, ezért természetes, hogy a legjobbat szeretné mind magának, mind közösségének. Korábban előfordult, hogy egyik, vagy másik versenyen a mi boraink kevésbé szerepeltek jól, most pedig rendre mi nyerjük a versenyeket. Ez nem azt jelenti, hogy' mi vagyunk a legjobbak, hanem inkább azt mondanám, hogy a különböző borvidékek mostanra más és más fajtákat, stílust tűztek a zászlójukra, ezért manapság a szekszárdi kadarka, kékfrankos, bikavér és a nagy házasításaink egyedi ízvilága és kiváló minősége népszerűvé tett bennünket. Fura ellentmondás, hogy' ez nem az elkényelmesedésre, hanem még több fejlesztésre, még feszesebb munkára, még nagyobb összefogásra kell, hogy ösztönözzön bennünket - fejezte be a gondolatmenetet. Nyolc éve már, hogy az új nevén Babits Mihály Kulturális Központ és a borászok közösen szervezik a Szekszárdi Szüreti Napokat. Idén ismét a megújult Béla király tér ad otthont a rendezvénynek. A fesztivál kritikusai szerint a régi-új helyszín - viszonylag kicsi befogadóképessége miatt - kevésbé alkalmas egy ekkora fesztivál lebonyolításra.- Nem lehet véletlen, hogy a Szekszárdi Szüreti Napok tavaly elnyerte a „Kiváló Fesztivál díjat”. Mint ahogyan az sem a szerencse műve, hogy egy felmérés szerint a dél-dunántúli rendezvények közül csak a mohácsi busójárás előzi meg ismertségben - mondja Heimann Zoltán, aki ezeket, és a helyi borászok akaratát szem előtt tartva úgy véli, jó öüet volt felköltöztetni a rendezvényt a Béla király térre, és talán hiba lenne máshova vinni, épp most, amikor a tér végre megújult. Persze folyamatos finomítással kell a rendezvény sikerét erősíteni, ezért is üdvözölték a borászok Horváth István polgármester azon döntését, hogy a koncertek idén is a múzeum előtti nagyszínpadon lesznek, így a Béla király tér csak a bor és gasztronómia „fellegvára” lehet. Bencze Péter
