Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-08-18 / 28. szám

6 » SZEKSZÁRDI »AMKVAP MOZAIK 2013. augusztus 18. Miért írunk? Magasiskola - írói alkotótábor Mészöly nyomán Egy hétre az Irodalom Háza vált az otthonunkká. A „Szekszárdi Magas­iskola” - írói alkotótábor és mester- kurzusra nemcsak Tolnából, hanem az ország számos más tájáról, több országból: Erdélyből, Németország­ból és Kanadából érkezett 12 rend­kívül különböző, 14-62 éves részt­vevő mind magyarul ír, a magyar nyelv az otthonuk. Amint írásainkat átadtuk, felolvastuk egymásnak és tanárainknak: Nagy Krisztin költőnek, Péterfy Gergely Mészöly-díjas írónak, Kukorelly Endre írónak, aki írószemináriumot is vezet, végül pedig Győrffy Ákos Mészöly- díjas író, költőnek. Szembesülhettünk önmagunkkal, és átérezhettük, miként élik át a többiek ezt a küzdelmes folya­matot az egymásnak feszülő véle­mények között. Ezalatt egyre közelebb kerültünk a kérdés megválaszolásához, amelyet Győrffy Ákos tett fel beszél­getésünk kezdetén: Miért írunk? Már a tábor vége felé közeledtünk, amikor elmondtam egyik társunk­nak, Borókának - akinél az erdélyi tájszavak használata nem póz, hanem egészen természetes-, hogy borzal­mas volt elolvasni Kősó című novel­láját. Ebben egy lány a szülése után brutális módon, szenvtelenül öli meg nem kívánt gyermekét. - Én sem szeretem ezt az írást - szólt Boróka. Nagyon nem akartam, hogy itt felolvassuk, beszéljünk róla. Gyűlö­löm, de le kellett írnom. Már első este átérezhettük a csendet, a természet fenségét a hegy­tetőn, azon a tanyán, ahol Mészöly Mik­lós zavartalan magányban, letisztultán alkothatott. Ahogy pár nap múlva Kukorelly Endre mondta: éppen erre, önmagunk kiüresítésére, lelki elen- gedettségre van szükségünk ahhoz, hogy úgy érezhessük, mintha médi­umok lennénk, akiknek valahonnan az égből diktálnak. Az írótábor vége felé Győrffy Ákos jóvoltából Mészöly írásművészetéhez is közelkerültünk. Nyomozás című írása vezetett minket, hogy leírjuk, elmondjuk, amit nehéz: a mélyen belénk fúródott emlék­forgácsainkat, a belénk forrott nyomo­kat. Szikáran, csak a lényeget. Az első délután szinte egy irodalmi kerekasztal részesei lehettünk, bepil­lanthattunk a magyar irodalmi életbe. Megismerhettük Agócs Sándor költő, író, szerkesztőt, Benke László író, költőt, Pál Dániel Levente költő, szer­kesztőt a Kortársalgó - Beszélgetések 21. századi magyar költőkkel, Bozók Ferenc interjúkötetének bemutatója kapcsán. Ebből az alkalomból a kötetben szereplő Szkárosi Endre Mészöly-díjas költő, performer, in- termediális művész és Nagy Krisztina is bemutatkozott egy-egy művével. Ahogy Bozók Ferenc elmondta, a könyvének célja a mai magyar iro­dalom szekértáborai közötti átjár- hatatlan átjárhatóságot feloldani. A mű bepillantást ad abba, hogy milyen elképzelések léteznek irodalmunk je­lenében. A műhelymunka mellett Szkárosi Endre sajátos, újszerű, egészen mai és mégis régmúltban gyökerező műveket mutatott be, az irodalom határmezs­gyéit: hangköltészetet, vizuális köl­teményeket, térköltészetet és régi, klasszikus szövegeket új megközelítés­ben, performance-é alakítva. Elhozta egy beszélgetésre és műveik elő­adására a hazánkban is egyre nép­szerűbb slam poetry magyar nagy­ágyúit: Tengler Gergelyt és Kövér And­rás Kövit. Farkas Zsolt irodalmár, esztéta a magyar irodalmi életről festett nem ép­pen fényes képet, miközben hang­súlyozta a kritikaírás jelentőségét. Nagy Ildikó Noémi író Kanadában született, hosszú ideig ott élt, apja magyar. Az írótáborba férjével, Garaczi László íróval együtt érkezett, hogy műveiket bemutassák, aztán beszélgessünk az irodalomról. Ildikó számára folyamatos kihívást jelent a magyar nyelv, mégis magyarul ír. Úgy gondolja, hogy annak az országnak a nyelvén kell írnunk, amelyikben élünk. Körbe ültünk, hogy a tanárunk, Baranyai László által, észrevételeinket figyelembe véve, prózából drámává átírt Chef háza című Carver-novellát felolvassuk az írótábor zárásaként. Este aztán népzenei elemeken ala­puló elektronikus pszicho-folk muzsikát játszó Bajdázó zenekar (Mile Zsigmond - ének, gitár, ritmus­hangszerek, Győrffy Ákos - hang­szőnyeg, effekt, looper, ritmus­hangszerek, Gugyella Zoltán - basszusgitár, looper, Kas Bence - ütő­hangszerek) koncertjére a városból is sokan érkeztek. Az utolsó vacso­ránkon barátokként ültünk körül egy nagy asztalt, pedig nincs bennünk más közös, csak az írás. Szörényi László megnyitóbeszédé­ben Csillagné Szánthó Polixéna köszön­tője után elmondta, Mészöly mindig foglalkozott a fiatal írókkal. Egy iroda­lomtörténeti iskolát hozott létre. A leg­egyetemesebb értelemben tanítani akarta minden idők íróit, olvasóit. Méltó szelleméhez ez az íróiskola, amelyből, mint Szkárosi Endre „tábori lelkész”, a teljes program összeállítója, gondozója mondta, hagyomány lesz, ez csak a kezdet volt. A PAD Irodalmi, Művészeti és Kulturális Egyesület reményei szerint egy-két éven belül már a Mészöly- tanyán létrehozandó alkotóházban tarthatjuk az írótábort. Kovács Etelka Tömegek a „virágzó vidékünk” road show n Péksüteményeket, lekvárokat, sajtokat, gyümölcsleveket kóstolhattak a családok Folytatás az 1. oldalról A termelők, úgy, mint Vecsernyés Irén Alsónyékről, vagy Unyi Mária Decsről gyümölcslekvárokat, gyümölcsszörpö­ket kínáltak a helyszínre látogató csalá­dok számára, akik megkóstolhatták a sepsiszentgyörgyi származású szek­szárdi termelő, Balogh István által a Porkoláb-völgyben termelt kecske­sajtot, megismerhették a Csillag Péter vezette Szekszárdi Helyi Termék Bolt változatos termékpalettáját. Az eseményen a németkéri Kiss Attila gyümölcslével, az őcsényi Gálity Kft. péksüteményei népszerűek voltak. A „Virágzó vidékünk” című vetél­kedő résztvevői hatféle virágból választhatták ki kedvencüket, ez itt a jácint lett. Ha mind a hét roadshow helyszínen kiderül, mi a kedvenc virág, a szervezők megrajzolják Magyarország virágos térképét - mondta el Vendégh Edit. A közönség a szakmai kérdésekre is választ kapott a Vidékfejlesztési Minisz­térium és Háttérintézményei sátránál, ahol a 2007-13-ig tartó vidékfejlesztési időszak tolna megyei beruházásairól, a támogatásokról, lehetett érdeklődni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hiva­tal részéről pedig élelmiszer-biztonsági totót lehetett kitölteni. A családoknak játékos vetélkedőket is szerveztek. Volt népdal felismerő verseny, szalmabála-hordás, talicska kerékcsere, a gyermekek számára pedig arcfestés, logikai játék, fűszer­felismerés, s kézműves foglalkozások is színesítették a napot. A rendezvényen a Gemenc Tánc Sport Egyesület, a Szek­szárdi Mozgásművészeti Stúdió, a Tü­csök Zenés Színpad, Kocsis Tibor, az X- Faktor nyertese, vagy az Iberican Tánc- együttes szórakoztatta a közönséget. Gyimóthy Levente Magyar N*rmie»i Vidéki HáíÓMi

Next

/
Oldalképek
Tartalom