Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-06-30 / 25. szám
2 SZEKSZÁRDI YASÄRNAP KULTÚRA 2013. június 30. Különleges éjszaka a múzeumban Június 22-én több mint kétezren keresték fel a szekszárdi kiállítótereket Folytatás az 1. oldalra. Az október 15-ig látogatható tárlatot dr. Göttlinger István ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Szekszárd város aljegyzőjétől megtudtuk, hogy számára az ifjúságát idézi fel ez a tárlat. A tejbár, a tiszti klub, mind-mind emlékeket elevenítenek fel. Más világ volt akkoriban. Ma már furcsa belegondolni, de 1968-ban kóstolt először déligyümölcsöt, egy igazi Trapper farmerért pedig fel kellett utazni az Ecserire. A megnyitót követően a Tücsök Zenés Színpad lépett fel a '60-as, '70-es évek ma is népszerű slágereiből összeállított „Különös éjszaka volt...” című műsorával A kiállítás rendezője, dr. Gaál Zsuzsanna, a megyei múzeum történeti osztályának vezetője az éjszaka folyamán háromszor tartott tárlatvezetést az érdeklődők számára. A tárlat első részében Szekszárdról készült megragadó metszeteket láthatunk a falon többek között a Tamásiban született, Munkácsy-díjas Würtz Ádám grafikus, festőművésztől a lépcsőforduló után pedig 1965-70-ből származó, nagyméretű fotókon figyelhetjük meg, hogy miként változott Szekszárd az évtizedek alatt. A kiállítótérbe lépve jóleső nosztalgia tölti el a felnőtteket. Ha nem a saját, de a szüleik, nagyszüleik egykori bútorai használati tárgyai közül biztos ráismera Szekszárdi Vasipari Vállalat. Mindeközben a tanyákról és a környező településekről az emberek a frissen épült lakótelepekre költöztek. Az addig családi házban élő, vagy egy egész tanyát ellátó emberek nehezen találták a helyüket a 2- 2,5 szobás, típusbútorokkal berendezett panellakásokban. Újabb nagy változást jelentett, amikor az új otthonokat háztartási gépekkel szerelték fel és 1954-től már elindult a televíziózás. Akkoriban még kevesen engedhették meg maguknak ezt a luxust, ezért a szomszédok, barátok összegyűltek tévézni. A családok életének másik szegletébe, az akkori gyerekek világába is bepillantDr. Vizi Márta tartott tárlatvezetést a Vármegyeházán san jó életszínvonalat biztosítanak. A szocialista blokk többi országához képest nálunk árubőség volt. A kiállítás rendezője lelkesen beszélt a kor jellemző ruhadarabjairól: a trevira pulóverről de még inkább a dzsörzé ruháról amit mindig egyedileg maguknak varrattak a nők. Ez nagy érték volt, akárcsak az első magyar farmer, a Trapper. A kor jellegzetes darabjából az akkoriban minden üzletben megtalálható kávédarálóból nem sikerült szerezni, kávéfőző gépet viszont láthatunk. Mögötte fotókon a 60- as, 70-es évek jellegzetes épületei: a Sió Csárda, a Kispipa, a Gemenc Szálló. A Babits Mihály Művelődési Ház 1970-ben nyílt meg mozi- és színházteremmel A nyitó előadás a Pécsi Balett Rómeó és Júliája volt. A kiállított korabeli plakátokon látható, neves művészek léptek fel itt, de állandó társulat soha nem volt. A pihenésre a Csörge-tónál és a 60-as évektől a 90-es évekig kiépült Fadd- Dombori üdülőtelepen nyílt lehetőség. Nem véletlen, hogy a kiállítás zárásaként korabeli strandcikkeket: campingszéke- ket és asztalt, rádiót, gumimatracot és persze Bambit is láthatunk. A kiállításhoz kapcsolódott az első előadásokra zsúfolásig megtelt Retro Mozi is a múzeum könyvtártermében. Itt hagyományos, több évtizede nem használt vetítőgéppel játszották le az éjszaka folyamán Retro: az idősebbeknek emlék, a fiataloknak történelem nek néhányra. A falméretű fotókon pedig sokak számára emlékek elevenednek meg. Megismerkedhetünk például Szekszárdnak a szocialista tervgazdaságnak megfelelő nagyarányú átalakításával. Szőlőtermelő kisvárosunkban 1948- ban még csupán egyetíen 100 főnél többet foglalkoztató üzem akadt. Tanácsi és állami vállatok jöttek létre, elsők között hatunk, láthatjuk játékaikat. A kor jellegzetes ruháit bemutató részt jól jellemzi az a fotó, amelyen rendőr vigyáz az áruház előtt a leárazás miatt hosszú sorban várakozókra, hogy ne forduljon elő tülekedés. Dr. Gaál Zsuzsanna elmondta: a kádári konszolidáció idején a pártvezetők rájöttek arra, hogy akkor tudják elfogadtatni a rendszerüket, ha folyamatotöbbször is a művelődési központtól kölcsönkapott három filmet: Aliscatól Szek- szárdig (1964), A Babits Művelődési Ház 5 éves (1975) és Szekszárd fejlődése (1960-as évek). Továbbra sem veszített varázsából a minden múzeumi rendezvényen megtartott zseblámpás kalandtúra a pincétől a padlásig. Ilyenkor az intézmény hétköznap nem látogatható zugaiba is bepillanthatnak a kalandvágyó múzeumjárók. Egymást érték a csoportok, pedig ezúttal a múzeum négy munkatársa, dr. Gaál Attila ny. igazgató, Czövek Attila, a régészeti osztály vezetője, Csiszér Antal gyűjteménykezelő és Andrásné Marton Zsuzsa múzeumpedagógus is vezetett kalandtúrákat. Összesen tizenöt 25 fős csoport vett részt a múzeum rejtett tereinek felfedezésében. Bár a Múzeumok éjszakáján a szekszárdi kiállítóhelyekre ellátogatott összesen 2100 felnőtt és gyerek legtöbbje a megyei múzeum kiállításait tekintette meg a vármegyeházi tárlatok is sokakat érdekeltek. Ott ugyanis több kiállítást is csak ezen a napon lehetett megtekinteni, így a már korábbi rendezvények alkalmával bemutatott, élményszerű „Tájak, települések, emberek” tárlatot. A dr. Vizi Márta PhD régész-főmuzeológus által a Béla király téri ásatások bőséges leletanyagából rendezett kiállítást azonban most először tekinthették meg a látogatók. A korábbi, ideiglenes tárlat után ezúttal külön-kü- lön kapott helyet a temető és a török kori anyag egy-egy vitrinben. A kályhacsempe leletanyag egy másikban, amiben a szemes és csempekályhák különböző fajtáit mutatják be. A vezetékekről az újkori díszkerámiákról is készült külön vitrin. Különösen érdekes a szekszárdi fazekassághoz köthető, az ásatások során előkerült tálas és korsóanyag. A temetőt bemutató részben az ezüst hajkarikákat és gyűrűket a sírfotókkal együtt láthatjuk. Emellett egyéb, a feltárás fázisait bemutató sírfotók is készültek. A mészégető kemencéről és a mészoltó medencéről is külön panel látható, akárcsak a szekszárdi vár most feltárt maradványairól. A vármegyeházán sokan éltek a lehetőséggel hogy fényképezkedhetnek Háry, Napóleon vagy Mária Lujza jelmezben. Hasonlóan népszerű volt a Wosin- sky múzeumban, hogy római kori öltözetben készülhetett fotó a látogatókról. A Babits Mihály Emlékházat meglátogatóknak Lovas Csilla irodalomtörténész mutatta be a család egykori otthonát. Eközben az egyes helyiségekben felidézte, hogy Babits műveiben hol jelenik meg a szekszárdi ház. Az idelátogatók felvételről meghallgathatták, ahogy Baka István a verseit mondja. Emellett csak ezen az éjszakán láthatták a pincemúzeum gyertyafényében Szodorainé Móhr Szilvia finom, míves kerámiáit és Szodorai Péter karakteres alkotásait. Kovács Etelka
