Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-06-23 / 24. szám
SZEKSZÁRDI VASA RNA P ÁRVÍZ 2013 2013. június 23. Példátlan összefogás segített a bátaiakon Mindenhol megdőlt a vízállás rekordja - Árvízi összefoglaló Tolna megyéből Tolna megyében önkormányzati védekezésre Dunaföldváron, Madocsán, Pakson és Bétán volt szükség. A legkritikusabb helyzet az utóbbi településen alakult ki. Dunaföldváron a jachtkikötő és a sétány mentén kellett homokzsákos magasítást végezni mintegy 1,2 kilométer hosszan. A folyó a június 11-én, 721 centiméteren bekövetkezett tetőzéssel, 18 centiméterrel haladta meg a valaha mért legmagasabb vízállást. Madocsán egy lakóingatlan és a régi hajóállomás épületének megvédésére volt szükség, míg Pakson 150 méter hosszban kellett megerősítő munkálatokat végezni, vagy ideiglenes védművet kiépíteni. A tetőzés Paks városát is június 11-én érte el: a 891 centiméter 19 centiméterrel haladta meg az eddigi legmagasabb vízszintet. Az atomerőmű biztonságát a magas vízszint nem veszélyeztette. Az árvíz által leginkább'veszélyezte- tett Tolna megyei település Báta volt. Itt 2500 méter hosszúságban történt árvízi védekezés június 3. és 17. között ön- kormányzati védvonalon, ami a bátai védtöltésbe beépített - vízügyi kezelésben lévő - zsiliptől a Fő utcai házak telekvégéig húzódik. A védvonalat több helyen kiépített csapadékvíz elvezetők metszik át, amik nehezítik a védekezési munkálatokat. Az ártéren épült ingatlanok az ideiglenes nyúlgát megépítését a korábbi árvizek során is megosztották, ez is tovább nehezítette az ingatlanok közötti védvonal kiépítését. A Tolna Megyei Védelmi Bizottság döntése alapján a településen 27 főt kellett az árhullám miatt kiköltöztetni otthonából, nekik június 11-ig kellett elhagyniuk otthonaikat. Nagyrészük rokonoknál helyezkedett el, mindössze négyen vették igénybe a bátai sportcsarnokban számukra kialakított ideiglenes befogadóhelyet. A településen június 12-én kezdett tetőzni a Duna, és hosszan, több mint egy napon keresztül stabilan tartotta magát 782 centiméteren, majd igen lassan indult apadásnak. Végül a vízügy döntésének megfelelően június 16-án délben átvágták a régi vasúti töltés mentén húzódó nyári gátat, ami elsősorban Báta belterületének, másodsorban a gemenci vadállomány védelmét szolgálta. A védekezési munkálatokban a megyében összesen 3482 önkéntes vett részt, közülük 982 fő a katasztrófavédelemnél megtett előzetes regisztrációt követően. Példátlan volt az összefogás elsősorban Báta tekintetében: itt június 9-én, vasárnap dolgoztak a legtöbben, több mint fél ezren. Minden nap több százan - köztük önkéntesek, rendőrök, tűzoltók, katasztrófavédelmisek, a büntetés-végrehajtás alkalmazottai, közfoglalkoztatottak, polgárőrök, helyi lakosok, karitatív szervezetek, önkormányzati és kormányhivatali munkatársak - dolgoztak a vízügy szakembereinek irányításával megfeszítetten, éjjel-nappal azon, hogy a védművek időben, még a tetőzés előtt elkészüljenek. A munkálatok során összesen több mint 180 ezer homokzsákot használtak fel, ennek nagy részét, mintegy 150 ezret Bátán. Nem csak a helyi védelmi bizottságban, de a gátat homokzsákokkal megerősítő munkálatokban is részt vett Horváth István. A térség országgyűlési képviselője ezúton is köszönetét mond a védekezésben közreműködő szervezetek valamennyi tagjának, a szép számmal érkező önkénteseknek és a karitatív szervezeteknek, hogy az összefogás szép és nemes példáját mutatva közösen dolgoztak Báta és a bátaiak értékeinek megóvásán. A megyében most is intenzíven folyik a helyreállítás. Bátán a katasztrófavédelem, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, valamint az illetékes építésügyi hatóság végzett szemlét az árvíz által érintett ingatlanok tekintetében annak érdekében, hogy a tulajdonosaik minél előbb visszaköltözhessenek otthonaikba. Az 55-ös számú főút Pörböly-Baja közötti szakaszát előbb részlegesen, majd teljesen lezárták, elsősorban a közlekedők védelme érdekében. Az útszakaszt szerdán a bátaszéki és a bajai tűzoltók megtisztították a hordaléktól, így a Közút döntését követően az út ismét használható. Életet adó árterek A korábbi dunai és tiszai árvizek, valamint a falvakat, termőföldeket elöntő tavaszi belvizek kapcsán ma is aktuális interjú jelent meg a közelmúltban dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval a Pécsi Tudományegyetem lapjában. Harka Éva, az Univüjságírója, a Széche- nyi-díjas professzor emeritust az ártéri gazdálkodással kapcsolatos kutatásairól kérdezte. A professzor több évszázadra tekintett vissza a témában.- A régi ártéri gazdálkodás együttműködés volt a természettel. Ezt a viszonyt a kapzsi földesurak rontották el, mert nekik föld kellett, hogy árugabonát termeljenek. Mivel a jobbágyoktól nem vehették el a földet, kisajátították a nem földművelésre használt közös területeket, az erdőket, ártereket. Gátakat építettek és víztől megóvott területen akartak gabonát termeszteni. Ekkor született meg a magyar nagybirtok - mondta dr. Andrásfalvy Bertalan, aki így folytatta: Az árterek hatalmas mennyiségű gyümölcsöt termeltek. Hogy mennyit, azt egy Tolna megyei település esetében konkrétan is kiszámította: Madocsán az úrbéri rendezés során készült összeírásból kiderült, hogy egy ottani gazda kezén 50-60 almafa és 100-200 szilvafa volt, ami több tonna gyümölcsöt jelent. Ezt ették nyersen, készítettek belőle bort, ecetet, a felesleget pedig feletették az állatokkal. Legendás volt ez a bőség, és ez mind paraszti gazdálkodás volt, nem nagyüzemi - hangsúlyozta a szakember.- Az 1960-as évektől gépesített mező- gazdaságnak köszönhető, hogy Magyar- ország újra mezőgazdasági exportra volt képes. Én viszont állítom, hogy a háztáji vitte a magyar export zömét, nem a nagy- birtokos rész - szögezte le. - A nagybirtok egybeszántja a dűlőket a nagy gépek miatt, ezzel megszűnnek ezek a biotópok, amik régen a határt felosztották dűlő- utakkal, ahol meghúzódhattak az állatok. Megnő az erózió, hiszen egyetlen tábla az egész hegyoldal, ha jön egy nagy eső, a völgységből el kell takarítani az iszapot, pedig ez humusz. A föld így értéktelenné fog válni. Legfeljebb műtrágyázzák, szervesanyag-utánpótlás nincs.- Ma Magyarországon nincs 10 százaléka a népességnek, aki mezőgazdaságból élne - 1945-ben ez az arány még 60 százalék volt -, nagy részük vagy elöregedett, vagy a nagybirtok gépein dolgozik - figyelmeztetett a professzor. A legsúlyosabb, hogy egy világméretű statisztika szerint a városi lakosság fogy. Ha nem jönnének faluról fiatalok a városba, akkor a városok, sőt, Európa kihal - állapítja meg. Ha nem tudjuk visz- szaadni ezt a sérülékeny, de minőséget termelni képes magyar földet a családi gazdaságoknak, akkor kihalunk és a földünk ocsmány, használhatatlan sivatag lesz. Szavait érdemes komolyan vennie minden generációnak. Cser Ildikó
