Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-06-16 / 23. szám

6 MOZAIK 2013. június 16 I , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A nagyvadak előszeretettel járnak a „tilosban” Aranyfürt néven működik tovább a szekszárdi vadásztársaság Az átlagembernek nem kapja fel a fejét, ha megszűnik az adott településen egy sokáig mű­ködő vadásztársaság. A látszat ellenére azon­ban eme szenvedély összehozta társaság meg­szűnése bizony okozhat zavarokat, ami a civil szférában, de a települési önkormányzatnál biz­tosan hamar lecsapódik. Ez történt Szekszárdon is a Bakta vadásztársaság 2011- es megszűnésével. Nélkülük megduplázódott - külö­nösen a zárt kertes területeken - a vadkárok száma, nem kívánatos mértékben szaporodtak el bizonyos kártékony madárfajok is. Mielőtt kezelhetetlenné vál­hatott volna a probléma, 2012-ben - végett vetve a Sár­közben a kulisszák mögött lezajlott bonyolult jogvitá­nak is - az őcsényi és a korábbi szekszárdi vadásztársa­ság még tavalyi egyesülésével, ötven taggal felállt és új­ra ellátja közhasznú tevékenyégét az immáron Szek­szárdi Aranyfürt névre hallgató vadásztársaság.- Mi történt a társaság területén, Szekszárdon a meg­szűnés bő egy éves időszakában? - kérdeztük Scheidler Antal önkormányzati mezőőrt, a társaság hivatásos va­dászát, aki Klézli Ferenc elnök megbízásából nyilatko­zott lapunknak. Gyérült a károkozó vaddisznóállomány- A Bakta vadásztársaság megszűnését követően túl­szaporodott a vaddisznóállomány, a fácánok száma vi­szont megfogyatkozott. A kettő persze a természet tör­vénye alapján nagyon is összefügg. A 2011/12-es száraz­ság okozta táplálékhiányban „megindult” vaddisznók felették a fácántojásokat, megakadályozva a szárnya­sok természetes szaporodását. Társaságunk 2012-es megalakuláskor ennek visszaszorítása volt a vadászok Fácánok és nyulak a terítéken legfontosabb feladata. Az őzállomány közepesnek mondható, a mezei nyúl egyedszáma pedig fölfelé íve­lőben van - mondta a szóvivő, aki nap, mint nap meg­fordul a neuralgikus területeken, s így „forró drótos” in­formációval bír mind az önkormányzat, mind a vadász- társaság számára. Az Aranyfürt területe az állatállomány összetétele, az urbanizált világ jelenléte, annak szétszabdaltsága okán aligha nevezhető ideálisnak. Az apróvadak jelenléte hangsúlyosabb más vadásztársaságokhoz képest. A te­rületen relatíve kevés az összefüggő erdő, viszont sok a zárt kert. A szekszárdiakhoz tartozó 3000 hektáros terület mindössze 5 százaléka vadászható a már hatá­lyos új törvény alapján. A nagy vadak előszeretettel for­dulnak meg a „tilosban” is, így vadászatuk nem éppen rutin feladatot jelent. Összehangolt munkát igényel ez a kormányhivatal illetékes szervétől, a rendőrségtől és a területileg illetékes vadásztársaságtól A jó együttműködés gyümölcsének is ne vezhető: nem csak közhasznú, eredmé nyes, de biztonságos is a térségben a2 egyébként veszélyeket magában hordó vadászat. A közvéleményt aggasztó, meg­osztó vadászbalesetek sem a távolabbi sem a közelebbi múltban nem történtek, és okkal remélik, így lesz ez a jövőben is.- A biztonság megteremtése változatla­nul mindenek fölött áll társaságunknál - fogalmaz Scheidler Antal. - A vadászterü­leteken kívüli helyszíneket ott fogjuk fel­állítani ezután is, ahol a vad vélhetően tar­tózkodik. Ha ezeken a helyeken zártkerti vadászattal zavarjuk a vadakat, akkor elér­jük azt, hogy ki tudjuk hozni az állatokat a kritikus területről a vadászterületre. így történik a szükséges gyérítés is. Az etetéssel egyébként a nem va­dászható, de a biológiai sokszínűséghez nélkülözhe­tetlen madárfajokat is sikerül megmenteni. A csökkent értékű takarmány alacsony áron történő biztosításával sokat segit nekünk ebben a szekszárdi Schieber Kft., az őcsényi szárítóüzem és Németh Sándor gazdálkodó. A szezon után a társaság aktuális feladata a rókák, szürkevarjak, szarkák gyérítése, a magaslesek kialakítá­sa a vadászterületeken, illetve a meglévők karbantartá­sa, egyszóval az októbertől áprilisig tartó főszezonra va­ló felkészülés. Jó hír a szekszárdi vadászok számára, hogy az idén elejtett 18 őzbak agancsai között már öt kapott bronzérmet a trófeabírálatnál másik öt pedig 400 gramm feletti súlyt ért el ami jelzi azt a minőségi gyarapodást, ami már az újjáalakult szekszárdi vadász- társaság tevékenységének is köszönhető. B. Gy. Napfény és meleg kellene a jó búzaterméshez A Tolnában ötvenezer hektáron elvetett őszi búza eddigi tenyészidőszakában meteorológiailag alapvetően minden kedvezően alakult. Tavaly ősszel véget ért az aszályos idő­szak, a nedvesség folyamatosan biztosí­tott volt, s a hótakaró jóvoltából a márci­usi fagy sem tudott ártani. A kalászok szemtermése látszatra a várakozásnak megfelelő, nagyon szép és egyben gaz­dag tőszámú vetéseket láthatunk. Azon­ban ha a június nem hozza meg a búza be- éréséhez szükséges, az évszaknak meg­felelő meleget, az mennyiségi de még in­kább minőségi szempontból nagy prob­lémát okozhat - hallhattuk a folyamato­san határszemlét végző, növényvédelem­mel foglalkozó szakemberektől a Min- erág Kft. szokásos fajtakísérleti bemutató­ján, Szekszárd északi határában. Nagyon nem kéne már a búzának az eső, mert a virágzás, a kötődés, a zöld­érés időszakában vagyunk, és bizony fuzáriózis, s annak súlyos következmé­nyei fenyegetnek. Ellene nagy valószínű­séggel védekezni kell még a betakarítá­sig hátralevő időszakban.- Tünetei, hogy a kalász rózsaszínné, il­letve fehéressé válik, s az egyes magva­kon a pelyvalevelek borítása alatt is ró­zsaszínű elváltozás figyelhető meg, belül pedig súlyos fuzáriumtoxin a tünet - mondta dr. Vörös Géza, a kormányhiva­tal Talaj- és Növényvédelmi Igazgatósá­gának igazgatója. Az Európai Unió egyébként szigorú szabályt hozott a búza mikotoxin tartal­mát illetően: étkezési búzánál ez a szám 1,75 milligramm/kg, az úgynevezett du- rumbúzánál 1,25 a megengedett érték, s erre mostantól oda kell figyelni nem árt növényvédelmi szakembert is bevon­ni a termelésbe. Tavaly 8-10 százalék volt a belső fuzáriumfertőzöttség, de a mos­tani idő kifejezetten kedvez ezen gom­babetegségnek, biztosan nagyobb szám­ban fordul majd elő az idén.- Nem minden toxin fertőző, de az ál­talunk legismertebbek bizonyítottan azok. Nem csak a humánegészségügy­ben, hanem az állattenyésztésben is ko­moly problémát okozhat: az állatok ko­rai pusztulásával és komoly szaporodás- biológia gonddal kell számolni, ha ilyen, mérgezett takarmány kerül felhaszná­lásra. Ilyen időjárási körülmények mel­lett még a virágzásban, de legkésőbb a vi­rágzás végén érdemes védekezni fuzári- um ellen. A toxinszint az idén nagyon fontos minőségi paraméter lesz a búzá­nál - jegyezte meg a szakember. - Aki ed­dig a fuzárium elleni védekezéssel külö­nösebben nem foglalkozott, az még most megteheti mert a növényen ezen stádiumában fejti ki igazán a hatását a növényvédőszer, nem pedig még a vi­rágzás kezdetén - tanácsolta a gazdálko­dóknak Vörös Géza Ha valaki két védekezést alkalmazott a tenyészidőszakban, akkor a toxin­szint szinten biztosan a kritikus határ­érték alatt marad. A búza más gombabetegségei (liszt­harmat, foltosodás, rozsdásodás) minden évben valamilyen mértékben megjelen­nek a búzatáblákon. A szeles, változékony időjárás ezek számottevő kifejlődését - a jelékből ítélve - nem tette lehetővé. Visszatekintve a búza és az árpa eddi­gi tenyészidőszakára, a bemutatót meg­előzően szó volt - egyfajta okulásként - a levéltetvek által okozott őszi fertőzések­ről aztán a tavasszal megjelenő úgyneve­zett vetésfehéritő lárvák pusztító hatása elleni védekezésről amit a szükséges esz­közök, technológia birtokában, a jelek­ből ítélve jól oldottak meg a helyi gabo­natermesztők. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom