Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-01-27 / 3. szám
2013. január 27. MÉSZÖLY EMLÉKNAP , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 3 „A Mészöly-kultuszt csak helyben lehet megteremteni!” Szekszárd neves szülöttére emlékeztek - Ismét átadták az ország egyetlen kortárs irodalmi díját A zord időjárás és néhány előadó betegsége ellenére jelentős érdeklődés mellett tartották meg az idei Mészöly Miklós emléknapot január 18-án, a szekszárdi születésű író kilencvenkettedik születésnapját megelőző napon. A Babits Mihály Művelődési Ház dísztermében zajlott esemény kezdetén Pócs Margit, a város kulturális és civil referense - korábbi Mészöly- emlékplakett díjazott - hangsúlyozta: egy közösség életét mindig megerősíti, miként képes ünnepelni, s van-e lelkűiét, szellemiség, méltóság egy-egy emléknapon. A Mészöly emlékbizottság - tette hozzá - pontosan 10 éve tett hitet, hogy ápolja az író kultuszát. Csillagné Szánthó Polixéna, a közgyűlés humán bizottságának elnöke köszöntőjében kiemelte: egy város vezető tisztségében álló embernek nem feltétlenül az a feladata, hogy méltatásba kezdjen egy emléknapon, sokkal inkább az, hogy támogassa, segítse azokat, akik őrzik a lángot. Csillagné valamennyi támogatónak, segítőnek megköszönte a magas színvonalú szervezést, és további hasonlóan színvonalas együttműködést kívánt. Jankovics József irodalomtörténész szerint igazi sikertörténet volt az eltelt időszak. Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének osztályvezetője úgy látja, a halott írónak legalább 10 évig nincs recepciója, ha nincsenek olyan emberek, akik megpróbálják a halál pillanatától ápolni a hagyományt. Az elmúlt évtized sikereit felemlegetve hangsúlyozta: örömteli, hogy évről évre megrendezésre kerül a Mészöly emléknap, s már az első osztályos iskolás gyerekek is olvashatják verseit a tankönyvekben, valamint, hogy a kiadók fontosnak tartják az alkotó műveit életben tartani, s folyamatosan kiadni. Mészöly prózája véleménye szerint lenyűgöző: „utódkereső próza, amelyre Magyarországon alig látunk példát” - jelentette ki. Jankovics végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy „a Mészöly kultuszt csak helyben lehet megteremteni”, s annak ebben a városban nem szabad meghalnia! Heilmann Józsefné, a Garay János Gimnázium igazgatója emléuGyőrffy Ákos költő vehette át idén a Mészöly-díjat Szörényi Lászlótól keztetett arra: Mészöly a gimnázium diákja volt, s az író szerint is fontos a gyerekkor életszakasza a szellemi, erkölcsi értékek kialakulása tekintetében. Az intézmény vezetője a Mészöly születésének 90. évfordulójára, 2011-ben készített filmben megszólaló barátok gondolatait is felidézte: egyszerű, s szellemileg hiú volt, az intellektua- litás érdekelte. Vadság jellemezte, s az, amit csinált, a természethez közel állt. Egyszerűség, őszinteség, nyitottság a világra, de elvhűség, s a másik véleményének tiszteletben tartása is jellemző volt rá - sorolta az íróról alkotott véleményeket Heilmanné. A délelőtt folyamán Szkárosi Endre költő, a tavalyi Mészöly Miklós díj kitüntetettje előadásában többek között azt fejtegette, hogy a mészölyi életműben a progresz- szivitás, a francia újregény irányzata és a Camus-féle egzisztencialista irodalom hatásai mind megjelennek. Az előadó szerint azért is különleges, hiszen az ötvenes, hatvanas években, amikor hazánkban a kommunizmus alatt esztétikai le- fojtottság uralkodott, Mészöly műveivel ugyanakkor új alapokra helyezte a magyar esztétikai közbeszédet. A díjak közül elsőként a Mészöly emlékplakett átadására került sor, amelyet idén Németh Judit előadóművész, újságíró, az Ily- lyés Gyula Megyei Könyvtár mb. igazgatója vehetett át Csillagné Szánthó Polixénától. Németh Judit sokat tett a Mészöly Miklós versmondó verseny lebonyolításáért, újságcikkein keresztül pedig Mészöly Miklós és Polcz Alaine megismertetéséért, kultuszuk életben tartásáért - méltatta a díjazottat Elekes Eduárdné, a megyei könyvtár korábbi igazgatója. A Mészöly-díjat idén a Gérecz Attila és az Artisjus Irodalmi-díjas, 37 éves fiatal költő, Győrffy Ákos vehette át, akinek laudációját Szörényi László irodalomtörténész olvasta fel. Győrffynek érzelmi kötődése van ehhez a tájhoz, s igen sokat jelent számára az elismerés, amelyet sajátos költői és prózai kifejezésmódjáért, valamint döntően a 2012-ben megjelent „Haza” című prózájának elismeréseként kapott. Az ünnepségen Pató Lili egy sárközi népdalcsokrot adott elő, Mikó Zsuzsanna, a Mészöly Miklós vers- és prózamondó verseny harmadik helyezettje Mészöly: Elégia IV. tétel című költeményét szavalta. Barsi Orsolya „Ne búsuljon senki menyecskéje” címmel egy Kodály által gyűjtött és feldolgozott népdalt adott elő Lányi Péter zongorakíséretében. Lányi Péter később eljátszotta Bartóktól az Allegro Barbara című zeneművet, majd Naszladi Judit vezényletével a Gárdonyi Zoltán Református Együttestől hallhattuk Bárdos Lajos: Az Úr énnékem őrző pásztorom, valamint Charles Francois Gounod: Gallia kantáta művének „A messiás jön” című részletét kísérhettük figyelemmel. Gyimóthy Levente Koszorúzás A délelőtti eseményeket koszorúzás követte, amely Mészöly Miklós Bezerédj utcai szülőházánál került sorra. A helyszínen Gaál Zsuzsanna, a Mészöly-emlékplakett tavalyi díjazottja olvasott fel részleteket az író gondolataiból. A Mészöly Miklós Egyesület elnöke, Szörényi László, Csillagné Szánthó Polixéna és Majnay Gábor, a polgármesteri hivatal közoktatási és művelődési osztályvezetője, valamint a Babits Mihály Művelődési Ház és az Illyés Gyula Megyei Könyvtár dolgozói helyezték el koszorúikat Mészöly Miklós emléktáblájánál. A város nevében Majnay Gábor (jobbról), Csillagné Szánthó Polixéna és dr. Főfai Klára koszorúzott a Bezerédj utcai emléktáblánál