Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-05-19 / 19. szám

2013. május 19. szekszAkdi Sebestyén Csabának szívügye a bikavér Közös marketing és rendezvények segítik a szekszárdi bor népszerűsítését Sebestyén Csaba és Szekszárd város bora, az Iván-völgyi Bikavér Fontosnak tartja a Kárpát-meden­cei fajtákat, és szívügyének tekinti a szekszárdi bikavért. Sebestyén Csaba nem csak beszél minderről, idén az ő pincészete adja a város borát.-A rangos borvidéki borversenyen a Sebestyén Pince2009-es bikavérét vá­lasztotta a zsűri Szekszárd város bo­rának. Mit kell tudni róla?- Egy dűlőszelektált házasításról van szó, hiszen mind az öt alkotóelem Iván- völgyből származik. A 2009-es évjárat ki­váló alapanyaggal szolgált, hiszen példá­ul a bikavér 50 %-át adó, 40 éves tőkéken termett kékfrankos a tavalyi borvidéki versenyen a legjobb fajtabornak bizo­nyult. A házasítást 20 % merlot, 15 % Cabernet és 10 % kadarka teszi teljessé, utóbbit 60 éves ültetvényről szüreteltük. A tételeket 2012 márciusában házasítot­tuk, és mindjárt palackba került. Össze­sen 2600 üveggel töltöttünk le, ennek körülbelül a fele már elfogyott. A Kár­pát-medencei fajták és a szekszárdi bika­vér ügye fontos számomra, szeretnénk évről-évre megjelenni kadarkával és bi­kavérrel egyaránt.-Milyenfejlesztéseket tervez a pince?-Jelenleg 12 hektár saját szőlőterüle­tünk van - ebből mintegy 2,5 hektár a már említett, kiváló adottságokkal ren­delkező Iván-völgyben -, és további 8-10 hektárról vásárolunk ellenőrzött minő­ségű termést. Évente 60 ezer palackot töltünk meg, a szortiment most 13-14 fé­le bort tartalmaz. Családi vállalkozás lé­vén, a területet már nem szeretnénk bő­víteni, technológiai fejlesztést azonban mindenképpen tervezünk idén a pályá­zati lehetőségek figyelembe vételével. Miután a rosénk decemberre elfogyott, adja magát a feladat: bővíteni kell a hű­tő- és (koracél) erjesztő kapacitást.- Miként definiálnád a Sebestyén-bo- rokat?- Olyan borokat szeretnék készíteni, amik jól visszaadják a borvidék karakte­rét. Kerek, jó ivású, ugyanakkor tüzes borokat, jó ár-érték arányban. A bikavér például ilyen.-Említetted, hogy fontos számodra a bikavér. Mintha megmozdult volna valami az ügyben...- Szeretnénk újra népszerűvé tenni a szekszárdi bikavért. Ezért sok áldozatot is hozunk, hiszen például fajtaborok­ként jobban eladhatóak lennének az ösz- szetevők. A közelmúltban Budapesten megtartott Eger-Szekszárd Bikavér-pár­baj is része annak a marketing stratégi­ának, amit a Szekszárdi Borászok Céhe tagjai közösen határoztak eL- A közelmúltban egy másik közös projekttől volt hangos a hazai bors­ajtó...- Tavaly indítottuk útjára a Fuxli-pro- gramot, amellyel szeretnénk barátokat szerezni a „szekszárdi módra” készített siller borainknak. Az első évben hat pin­cészet mutatta meg 2011-es tételeit, amelyek egységes arculatot kaptak. Fel­építettünk egy brandet, dolgozunk az eredetvédelmen. A kapu szélesre van tár­va, hogy többen csatlakozhassanak. Idén már kilenc pincészet készített az alapító borászatok által kontrollált fuxlit, ame­lyeket márciusban mutattunk meg a borértő nagyközönségnek. Erős marke­ting támogatja a projektet, amelyben úgy gondolom, mindenki: a borász és a fogyasztó is megtalálja a számítását. (fekete) A szőlő-növényvédelem aktualitásai Ha kilépünk a szőlőskertekbe, a hozzá nem értőnek is szembetűnő a fejlődés: a hajtások régen nem látott kiteljesedése. Dr. Fűzi István, az egyik világcég szek­szárdi borvidéken naponta megforduló fejlesztő mérnöke 23 éve végez megfi­gyeléseket, kutatásokat a borvidéken. A növényvédelmi szakember szerint jó esély mutatkozik, arra, hogy a szőlő már május 25-e előtt elkezdjen virágozni. Ami az elmúlt negyedszázad tükrében nem csupán kuriózum, de Fűzi doktor alapos megfigyelései szerint rekord is le­hetne. Ha lerövidülne a tenyészidőszak, ez növényvédelmi szempontból nem jönne rosszul, hiszen a két legfőbb fer­tőző gombabetegség, a peronoszpóra és a lisztharmat spórái vészjóslóan át-, il­letve megtelepedtek. Ezek nem kívána­tos kifejlődéséhez kedvezhet a mostan­ság jellemző, meleg, csapadékos időjá­rás. Fűzi István naplójából az olvasható ki: a lisztharmatgomba első két támadá­sa május 3-án és 6-án már meg is történt a szekszárdi, illetve a tolnai borvidéken. Ezeken a napokon 1-3 mm közötti csapadék esett, s a nedvességborítás mintegy hat órán át jellemző volt, mi­közben a levegő hőmérséklete is 10 C fok fölötti volt. A betegség a tőkék fás kérgéhez közeli levelek fonákjain má­jus közepén megjelent - az előfordulási gyakoriságából következtetni lehet a lisztharmatfertőzés egész évre vonat­kozó veszélyességére - tudtuk meg Fűzi doktortóL A kutató-agrármérnök tapasztalatai szerint a beszélgetésünket megelőző na­pokban leesett csapadék nem volt ele­gendő a másik pusztító gombabetegség, a peronoszpóra primerfertőzése létre­jöttéhez, de a veszélyforrás ott rejtőzik. „Az áttelepült spórák jelentős része minden bizonnyal még jelen van, és a peronoszpóra számára kedvező időjárá­si folyamatok esetén bármikor beindul­hat a kórfolyamat, amire fel kell készül­ni a gazdálkodóknak” - írja növényvédel­mi jelentésében a tanácsadó. Akkor most mi ellen és hogyan kell védekezni - vetődhet fel a kérdés. Jelenleg a lisztharmat, és ahol van, ott az atkafertőzés ellen kell folyamatosan védekezni. Mivel a lisztharmat egyelőre csak a leveleket támadja, fölszívódó sze­rekre egyelőre nincs szükség.” A pero­noszpóra ellen még nem szükséges kü­lön védelem, de az nem baj, ha egy kon­takt peronoszpóraölő szert kipermete­zünk, mert ez nagyobb védettséget ad a primerfertőzés bekövetkezésekor - fo­galmaz a szakember. Két, növényvédelmi szempontból a gazdálkodóknak kifejezetten jó év után számolni kell azzal, hogy az idei eszten­dő ilyen szempontból több munkát ad A 2010-es év problémáit azért jó lenne el­kerülni, amikor a vízözön okán a legjob­ban megszervezett védekezés sem segí­tett. Még egy ilyen, a mennyiségre és mi­nőségre egyaránt negatív hatással bíró idényt nem nagyon bírna el az így is je­lentős importra kényszerülő magyar borágazat. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom