Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-01-20 / 2. szám

2013. január 20. SZEKSZÁRDI a Qaray Pincében DúZiii Tárnái wtce-napi li fi Ha 2013. január 26. azo É 18 éra 'Belépő :35 flóztafoglalaa: 06-20-401-4651 Németh Qábor boraiból www.garaypince.hu ‘H^m: Qoraij Pince Szekdzárd, ^aray tér 19. www.panteon-temetkezcs.hu www.panteonkft.eu PANTEON TEMETKEZÉS Teljes körű temetkezési szolgáltatás Szekszárd, Alkony u. 1. 06-74/511-755 06-20/440 00 40 Készenlét: 0-24-ig 20/941-3376 A kézilabda és a munka egyaránt örömforrás Szekszárd német testvérvárosában találta meg önmagát Hegyi Zsuzsanna Sokak által szimpatikusnak tartott, közvetlen környezetében szeretett sportolója volt éveken át Hegyi Zsu­zsanna Szekszárdon. Mindent alá­rendelt annak, hogy élsportolóvá vál­jon, s ezt első választott sportágá­ban, a kosárlabdában képzelte el. Több súlyos sérülés után azonban mellő­zött lett, nem kapott lehetőséget a bizo­nyításra, így felhagyott a kosárlabdával Pedig egy hosszabb szünetet követően ő lehetett volna a szekszárdi női kosárlabdá­zásban az első saját nevelésű játékos - na­ná, hogy ő is a Harsányi Mária által irányí­tott utánpótlás műhelyből került ki -, aki egy hazai élvonalbeli együttesben is he­lyet követelhetett volna magának. Az ő mentalitásával nem volt könnyű szembe­nézni a ténnyel: vége. Fizikuma, anatómi­ai adottsága, sport iránti vágya és alázata azonban néhány évvel ezelőtt visszahoz­ta őt az élvonalbeli versenysport számára. No nem a kosárlabdában, mert az a hajó időközben már elment. Hegyi Zsuzsanna a kézilabdában kezdte újra. A szép lassan NB 1/B-s élcsapattá váló UKSE Szekszárdba kellett egy jó fiziku­mú, a kemény ütközéseket is felvállaló magas, jó felépítésű játékos. Mindenféle kézilabdás előképzettség nélkül vágott bele a hazai gyakorlatban, de még a nem­zetközi porondon is ritkaságszámba me­nő sportágváltásba. Hamar kiderült: ő azon kivételek egyike lehet, akinek ez si­kerülhet. Az NB 1-ben is számítottak rá, és már nem csak a védekezések alkalmával kapott lehetőséget. A beállós játékban is jeleskedett, a gólszerzés sem állt távol tő­le. Mivel ő a kézilabdából próbált magá­nak szerény egzisztenciát megteremteni, a szekszárdi női kézilabdában a közel­múltban szinte folyamatosan jelenlevő anyagi nehézségeken nem tudott úgy túllépni, mint azok a csapattársak, akik­nek a fizetésbeli csúszások nem jelentet­tek megélhetési problémát. Nagyon el volt keseredve 2011 tavaszán, amikor meglépte azt, amit a magyar sportban nem kevesen: úgy szerződött külföldre, hogy a munka mellett kézilabdázik. Ettől felettébb boldog a Bittigheim-Bissingen Bundeliga II-ben kézilabdázó játékosa. „Megtaláltam önmagamat, a megbe­csülésemet, és minden adott ahhoz, hogy boldogan élhessek továbbra is Né­metországban” - mondta Hegyi Zsu­zsanna, aki az év végén tíz napra újra itt­hon volt, hogy találkozhasson a szüleivel, testvéreivel, és a barátokkal „Egy mene­dzser révén jött a lehetőség, hogy Szek­szárd testvérvárosában folytatódjon a sportpályafutásom, és az életpályám is. Hat órát dolgozom egy óvodában. Vi­szem, hozom, ebédeltem, mozgatom a csoportokat. Noha nem erre a pályára készülök, de élvezem a feladatokat. A munka a nyelvtudásban is segít, amiben még jócskán van lemaradásom. A mun­kaközösség is mindenben támogat. A csapatnál is hamar befogadták, megszerették a beállós poszton szereplő magyar lányt. Nem volt nehéz, mert a Bundesliga első osztályába való feljutást megcélzó együttesben már megérkezé­se előtt két, hozzá hasonlóan az élvonalat is megjárt magyar kézis játszott. „Hat új játékos érkezett az idén, folyamatosan ja­vul a csapatjáték, és reménykedünk a bajnokság megnyerésében. Az éllovastól ősszel ugyan még kikaptunk, de meg­győződésem, hogy a folytatásban vissza­vágunk, és egy hibátlan tavaszi szériával felkerülünk a Bundesliga I-be. Az a négy­ötszáz néző is nagyon szeretné ezt, aki kilátogat a meccseinkre. A kézilabda és az állatorvosi asszisz­tens munka vonzásában Hegyi Zsuzsan­na az ebbéli németországi viszonyokat nagyon is követendőnek, átültetendő- nek tartja. Persze ehhez más mentalitás, stabilabb gazdasági viszonyok is kelle­nének... „Itt a sportolást és a munkavégzést együtt ismerik el és díjazzák. Úgy köt­nek szerződést, hogy az mindkettőre vo­natkozik, együtt jár le mindkettő, s ez ne­künk is óriási biztonságot, kiszámítható­ságot jelent. Ha feljutunk az élvonalba, nyilván többet kereshetünk a kézilabdá­val, de akkor sem leszünk profik, s ez na­gyon helyes. Szerintem itthon, sok csa­patnál horribilis pénzeket fizetnek ki, ami szerintem helytelen, és néhány klub be is dől emiatt. A kézilabdában még legalább öt évet ad magának a 28 éves szekszárdi hölgy, akinek presztízskérdés is, hogy a német élvonalban legalább „ötven perces játé­kos” legyen. Van egy másik terve is: sze­retné kitanulni az őt nagyon érdeklő ál­latorvosi asszisztens szakmát, amire itt­hon nem volt lehetősége, de a bittighei- mi klub - nem kis örömére - ebben is támogatásáról biztosította. Arra a provokatív kérdésre, hogy ki nyerne, ha összekerülne jelenlegi csapa­ta a magyar másodosztályt vezető Szek­szárdi Fekete Gólyákkal, elmosolyodott, majd így válaszolt: - A magyar kézilabda elsősorban technikai téren jóval erősebb a németnél, de ahogy Tabajdi Ferenc (az UKSE egykori, az FGKC jelenlegi edzője - A szerk.) korábban kijelentett: a Bundesliga II Európa legjobb másodosz­tályú bajnoksága. Nem láttam a mostani szekszárdi csapatot, de ismerve a miénk erényeit, úgy érzem, ugyanannyi esé­lyünk lenne a győzelemre. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom