Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-04-28 / 16. szám
I 2013. április 28. MOZAIK SZEKSZÁRDI A jövő a munka alapú társadalom Már több mint egymillió aláírás a rezsicsökkentést támogató íveken Kontúr Pál (balról), dr. Puskás Imre és Bordács József a tájékoztatón Országjáró kőrútjának ötödik állomásaként a héten Szekszárdra látogatott Kontúr Pál országgyűlési képviselő, a Fidesz Munkás és Alkalmazotti Tagozatának országos vezetője. Látogatást tett a BHG szekszárdi gyárában, majd Puskás Imre megyei közgyűlési elnökkel és Bordács Józseffel, a munkástagozat Tolna megyei vezetőjével sajtótájékoztatót tartott.- Magyarországnak munka alapú társadalommá kell válnia - mondta bevezetőjében dr. Puskás Imre. - Azt szeretnénk, hogy mindenki, aki dolgozni akar, megtehesse, s a munkájából meg tudjon élni. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez így is kgyen. Hogy ezt a munkát jól tudjuk végezni, sok tapasztalatra van szükség. Ezért is látogattunk el a BHG-ba, ahol Jobbágy Gábor igazgató mutatta be a céget. Kontúr Pál elmondta, azért járja az országot, és tart fórumokat, mert szeretné tudatosítani minden magyar emberben, hogy miért került Magyarország ilyen helyzetbe, hogy kik azok, akik ezért felelősek: Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és a szocialista párt vezetői, tagjai, képviselői. Beszélt arról, hogy míg a szocialista kormányok vezetői milliárdosok, gazdag emberek voltak, csak a pénzben gondolkoztak, addig a Fidesz-KDNP politikai családjának szemében legfontosabb érték az ember. Az ember méltóságához, önbecsüléséhez tartozik, hogy legyen munkahelye. Ez az első kormány, amelyik ki merte mondani, hogy tíz éven belül egymillió munkahelyre van szüksége Magyarországnak, hogy aki akar, tudjon dolgozni. Ennek érdekében a Fidesz közmunkaprogramot hirdetett, amelybe immár többszázezer ember kapcsolódott be. Dr. Puskás Imre a rezsidíjcsökkentés eredményeiről is beszélt, majd azzal folytatta, hogy parlament előtt van az a törvény, amely tíz százalékkal csökkentené a víz, a szennyvizes a szemétszállítás díját, és még a mostani parlamenti időszakban tárgyalnak a kéményseprési díj csökkentéséről is. Külföldön komoly ellenzői vannak a rezsicsökkentésnek, ezért is fontos, hogy egy erős, egységes magyarországi kiállás legyen ezzel kapcsolatban. A támogató íveket már több mint egymillió ember írta alá. Bordács József, a munkástagozat megyei vezetője elmondta: Tolnát járva azt tapasztalta, a legfontosabb a fiatalok és nők munkához juttatása. Ez utóbbi még Pakson is gond, pedig ott alacsony a munkanélküliségi ráta - mondta Bordács József. Beszélt arról is, hogy a szakmunkásképzésre több figyelmet kell fordítani. A tájékoztatót tagozati fórum követte, és Kontür Pál Tolna megyei látogatását a Takler pincészetben egy kötetlen eszmecsere zárta. -szlEsélyegyenlőségi nap A Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete és a Tolna Megyei Család, Esélyteremtési és Önkéntes Ház szeretettel meghívja az érdeklődőket május 3-án, 14 órára Az esélyegyenlőségi nap alkalmából szervezett délutánra az Esélyteremtési iroda rendezvénytermébe (Béla király tér 6.). Program: a Tolna megyében élő sérült alkotók munkáiból rendezett kiállítás megnyitása. Közreműködik: Fogyatékosok Nappali Intézményének Tánccsoportja. „Mozgássérültek és az esélyegyenlőség - a jogszabályok és a lehetőségek tükrében” - dr. Schall Norbert, az Egyenlő Bánásmód Hatóság Tolna Megyei referensének előadása. Születés Hete Idén tizenegyedik alkalommal kerül megrendezésre A Születés Hete országos szakmai, kulturális és tájékoztató rendezvénysorozat. A szervezők május 4. és 12. között, közel hatvan helyszínen, így Szekszárdon is várják az érdeklődő párokat, kismamákat, kispapákat, nagymamákat és nagypapákat. A szekszárdi rendezvény szervezői szeretnének hagyományt teremteni és idővel kialakítani egy közösségi teret, ahol egész évben a kismamák és a családok segítségére lehetnek. A rendezvény költségeit magán felajánlásokból, helyi vállalkozások támogatásaiból állják. További információ: www.szuleteshete.hu, www.facebook.com/SzuletesHete2013. Teleki Erdély-politikájának főbb elemei Az 1940. augusztus 30-án az anyaországhoz visszatért Észak-Erdély gazdasági, oktatási integrálásának menetét taglalta Szaván Attila történész áprilisban útjára indított, Teleki Pálról szóló előadássorozatának második részében. A megyei könyvtárban a kutató arról beszélt, hogy az észak-erdélyi részeket szeptember 5. és 13. között vették birtokba a bevonuló magyar honvédek, s a köz- igazgatás szervezése azonnal megkezdődött. A régi-új országrészre a húsz éves román uralom következtében gazdasági visszaépülés volt jellemző. Nem a bányászat és az ahhoz kapcsolódó nehézipar dominált, sokkal inkább a faipar volt jelentős, de a két világháború közötti világválság ezt az ágazatot is megtépázta: zömmel a kézműves háziiparnak volt nagy szerepe a gazdák által szorgalmazott szövetkezetekben. Teleki Pál feladatként a visszakerült erdélyi területek reintegrálását tűzte ki célul „Erdély az erdélyieké" szlogennel. Különálló igazgatást nem szorgalmazott, de a lokális székely érdekekkel részben egyetértett. A gyakorlati megoldásokat a feladatok összehangolásával, mihamarabbi megvitatásával képzelte eL Telekiék 1940. októberében Erdélyi Értekezletet hívtak össze Kolozsvárott, ahol problémaként merült fel a magyarok kárpótlása, hiszen a nagy-romániai földreform során 1921-től a magyaroktól sok földet elvettek, de az egyházak is hasonlóképpen jártak. Teleki iparosítással kombinált földosztást akart, és tájrajzi viszonyok alapján (Székelyföld, Szilágyság) különbséget tett áz osztást illetően. A kereskedelem szempontjából a helyi érdekeket próbálta védeni a magyar hangyaszövetkezeti hálózattal szemben. A vasúti kérdésekben a miniszterelnök érvei győztek, aki egy észak-déli vonalat, a Felvidék észak-keleti részét Erdéllyel összekötő koncepciót vázolt fel A tanácskozás egyik fő témája az iskolapolitika kialakítása volt. Teleki az erdélyi magyarság érdekének tartotta felekezeti és külön állami iskolák létrehozását, valamint a szórványban létrehozandó vándortanítói rendszert. Az értekezleten úgy vélték, vegyes lakosság, vagy szórvány estén a román nyelv fenntartása elengedhetetlen, hiszen úgy látták, „viszontválasz” érné a Dél-Erdélyben rekedt magyarságot. A magyar többségű településeken ugyanakkor az egyházi iskolák működését szorgalmazták. Ravasz László dunamelléki református püspök úgy vélte, háromféle (magyar, román, német) nyelvűnek kell lennie Erdélynek, s bármilyen román nyelvű szórványrészen is éljen a magyar gyerek, meg kell tanulnia magyarul! (Folytatjuk) Gyimóthy Levente SZEKSZÁRDI VAGYONKEZELŐ KFT. A Szekszárdi Vagyonkezelő Kit. (Garay Pince) 1 fő felszolgáló munkatársat keres. Előnyt jelent: szakmai . tapasztalat, nyelvismeret, borismeretben való jártasság. Jelentkezéseket írásban (fényképes önéletrajz) kérjük benyújtani a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft-hez, (7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2., Postacím: 7101 Pf.: 115.) Beküldési határidő: 2013. május 03.
