Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-04-14 / 14. szám
SZEKSZÁRDI 2013.április 14.___________________________________________PRnPUi I*? DpMi ,tatiiimi ________________________________* Fo gy a pénz, fogy a türelem Dr. Szegesdi Judit: A házastársak egymástól válnak, nem a gyerekektől Pongrácz Zsófia, a megyei ÁMK Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottságának vezetője dr. Szegesdi Judit ügyvédet kérte, ossza meg az olvasókkal abbéli tapasztalatát, hogy a recesszió változtatott- e a perek-főként a gyermek-elhelyezési ügyek - számán, illetve stílusán?-Az utóbbi időben miként alakultuk városunkban a gyermek elhelyezése iránti perek?- Induljunk a házasságok felbontásával. Bármilyen meglepő, a Szekszárdi Járásbíróságon (illetékességi területe nagyjából megegyezik a volt városi bí- * róságéval) az elmúlt három esztendő- < ben mintegy negyedével csökkent a í számuk, és a gyerekelhelyezés iránti pe- s rek is hasonló mértékben csökkentek, g A gyerek elhelyezésének megváltozta- i tására indult perek száma szintén kevesebb volt. Ez azt jelenti, hogy a gyermek vagy megegyezéssel, vagy bírói döntéssel került egyik szülőhöz. Idővel a másik fél szerint volt társa körülményei romlottak, ezért kérelmezi, hogy az elhelyezést ennek tükrében változtassa meg a bíróság. Az erre vonatkozó adat szerint a 2010-es perszám 20 volt, a 2012-es pedig 13.- Mindezek összefüggésbe hozhatóak az emberek romló anyagi helyzetével?- Hogyne. Az anyagi bizonytalanság elképesztő módon megmételyezi az emberi viszonyokat. A válások számának csökkenése a létbizonytalansággal oly módon is összefügghet, hogy a házaspárok kényszerből maradnak egy fedél alatt, mert a válási költségekre sem jut pénzük, nem hogy a különköltözés- re. Józan belátásuk szerint ketten még valahogy ki tudják fizetni a rezsit, a hitelrészieteket, de ha elválnak? A gyűlölet mellett gyakran csak a mínuszt osztják el, mert például lakáshitelük meghaladja jelenlegi otthonuk értékét. Ettől az emberi kapcsolatokat megmérgező recessziótól függetlenül sem volt jó véleményem az együttélés minőségéről, mert azt tapasztalom, egyre felszínesebbek az emberi viszonyok. A házastársak alig beszélik meg egymással a napi dolgokat, a problémák mélyét még csak nem is érintik...- Valahol ki kell adniuk a gyötrő kínjaikat..- Nincs kinek elmondaniuk sérelmeiket, fájdalmaikat, ezért nálam, az idegennél „szabadulnak fel”. Mintha átszakadt volna a gát, ömlik belőlük a szó. Nem az adott ügyet alátámasztó tényekre szorítkoznak, hanem elmondják teljes történetüket, ami némi megkönnyebbülést is nyújthat számukra.- Itt is szerepet játszik az anyagi bizonytalanság?- Persze. A mondás szerint a pénz nem boldogít, ám ha tartósan nincs, az megnyomorítja az embert. Minél jobban fogy a pénz, annál jobban fogy a türelem. Ezzel is magyarázható a perek olykor minősítheteden stílusa. Még én, a „szókimondó” is bizony elcsodálkozom rajta.- A bíróság helyszíne, légköre nem visszatartó erő?- Nem. Amíg régen öltönyben jelentek meg a bíróságon az emberek, mostanában már láttam strandpapucs és bermuda összeállítást. Akad, akitől meg kell kérdeznem, milyen öltözetben szándékozik a tárgyalásra menni. A legborzasztóbb amúgy nem is a stílus, hanem hogy ezekben a perekben a volt, vagy válófélben levő házastársak nem átallják eszközként használni a gyereket.- Ezt hogyan kell érteni?- Van, aki úgy fogalmaz: azért nem vált el idáig, mert a gyerek érdekét tartotta szem előtt. Megjegyzem, egy rossz kapcsolat erőszakos fenntartása a gyereknek árt leginkább. A felek sok esetben csak takaróznak a gyerekek érdekével, holott ezzel a döntésképtelenségüket magyarázzák. A lényeget kéne át- érezniük, miszerint egymástól, nem pedig a gyerektől válnak eL- Egy pillanatra eltűnődött..- Nem vagyok mindenáron váláspárti, így azt mondom, ha elfogadhatóvá, elviselhetővé lehet tenni az adott kapcsolatot, akkor fenn kell tartani. Javítására vannak technikák, szükséges a jól felkészült pszichológusoktól, vagy a családsegítő szolgálattól segítséget kérni. Csak azt kéne belátni, hogy ilyen esetekben a pároknak együtt kell kérni a támogatást, és szintén együtt kell eljárniuk a beszélgetésekre. Sok férfi ezt elutasítja, így nem jutnak egyről a kettőre.- Miért zárkóznak el aférfiak a pszichológustól?- Mert azt mondják: „én nem vagyok hülye”. Aki pszichológushoz fordul, nem hülye. Mert ha baj van a látásával, elmegy a szemészetre, ha fáj a foga, fölkeresi a fogorvost. Ám ha az emberi lélekkel van gond, nem megy sehova, mert „megbélyegezve” érezné magát. Hát ez a hülyeség!-Agyerekelhelyezési ügyekben isfelfedezhetőek az anyagi szempontok?- Olykor igen. Ugyanis aki eddig gye- rektartásdíjat fizetett, úgy hiszi, ha nála helyezik el a közös gyermeket, neki jobb lesz, mert megszabadul a szóban forgó díj fizetésétől Ez rossz gondolkodás, hiszen a gyerekről való gondoskodás általában többe kerül a korábban fizetett összegnél- Viszont gyermekét nem kéthetente, hanem naponta látja...- Örvendetes, hogy a bírósági gyakorlat arra tendál, hogy nem csak kéthetenkénti és nem csupán hétvégi „láthatást” jelöl meg, hanem közte egy-egy hétköznapot is. Az is örömteli, hogy erre egyre több a szülői - főként apai - igény, mert a kicsik zömmel az anyánál kerülnek elhelyezésre. No nem azért, mert a bíróságok nőpártiak.- Szegesdi Judit miért a jogi egyetemet választotta és miért lett ügyvéd?- Hát ezt nehéz pontosan megmondani. Annak idején apám elkezdett jogot tanulni, de amikor 1929-ben kitört a gazdasági válság, anyagiak híján abba kellett hagynia. Ez azonban nem szegte kedvét, másutt folytatta tanulmányait, katonatiszt lett. Gimnazista voltam, amikor apám megszakadt jogi tanulmányairól értesültem, talán ezért kerített hatalmába a gondolat. Már akkor, sőt korábban is véleményt mertem mondani, jól kifejezve magamat, ami ezen a pályán igen fontos.- Miért éppen ügyvéd?- Már az egyetemi évek alatt eldöntöttem, 11 évig mégis jogtanácsosként működtem, mert abban az időben nem juthatott be bárki a kamarába. Azt all évet „gyarmati szolgálatként” szoktam emlegetni, bár a munkámat akkor is szíwel-lélekkel végeztem.- Boldogságot jelenthetett, amikor a sokadik beiktatási kérvényét elfogadták.- Valóban nagy öröm volt, de tudni kell hogy az ügyvédi munka lelkileg igen megterhelő, bármennyire is próbálok távolságot tartani klienseimtől Az is igaz, ha az ügyvéd az adott ügybe valamilyen mértékig nem éli bele magát, akkor nem érzi sajátjának a kázust.- Kinek adja át a jelképes stafétabotot?- Póla Károly nyugalmazott matematika-fizika szakos középiskolai tanárnak, aki hangos szó nélkül tudta kordában tartani a diákokat, s akinek becsületbeli ügyet jelentett, hogy tantárgyát elsajátítsuk. V. Horváth Mária