Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-03-31 / 12. szám
2013. március 31. )EKLI^ RF»n/1 IITfitTjIIMI SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 11 Akik eltérnek az átlagos fejlődéstől Pongrácz Zsófia: „A jó eredmény érdekében mielőbb el kell kezdeni a fejlesztést” Angyal György, a TOP-DOG kutyaiskola vezetője javaslatára a gyógypedagógus Pongrácz Zsófiával, a Tolna Megyei Általános Művelődési Központ (ÁMK) igazgatójával, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vezetőjével beszélgetünk elsősorban arról, hogyan működik az intézmény. A szakember arról is beszél, hogy kiket és milyen okból vizsgálnak.-Az alapvégzettsége gyógypedagógus.- Igen, a főiskolán két szakot végeztem, az említett mellett a logopédiát.- És miért pont e szakokra esett a választása?- Érettségi után az eredetileg tervezett helyre nem vettek feL Akkoriban az ismeretségi körömben több gyógypedagógus is volt, így megismerkedhettem a munkájukkal, amit igen vonzónak és fontosnak talákam. Tehát jelentkeztem a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola (jogutódja az ELTE egyik kara) nappali tagozatára, ahova fel is vettek. Úgy tűnik, engem erre a pályára szánt a gondviselés.- A logopédia melletti döntésének is van külön magyarázata?- Igen, mégpedig elég gyakorlatias. Választhattam volna a pszichopedagógia szakot, de vak, illetve nagyothalló és siket gyerekekkel foglalkozó szakember is válhatott volna belőlem. Az utóbb említett szaktanárokra leginkább a fővárosban vök szükség, én viszont nem akartam ott élni. Úgy gondoltam, a két választott szakommal tudok a legjobban elhelyezkedni vidéken.- Honnan ment Budapestre és hova tért vissza?- Az én „vidékem” Tolnanémedi. Ott tököttem a gyermekkoromat, s most is, amikor csak tehetem, rendszeresen járok oda, ugyanis nővérem a családjával ma is ott éL Nekem a kikapcsolódást, a fekökő- dést, a nyári szünetben az aktív pihenést jelenti. A családi ház, a nagy udvar, kert, a csend, a nyugalom...- Családja is Zsófiával tart? Kérem, mutassa be őket!- Gyerekeim, ha módjuk van rá, jönnek. Húsvétkor is egy, vagy két napot Tolnanémediben tökünk. Amikor még kicsik vokak, nagyon izgalmasak voltak ott a húsvét reggelek. A meglepetéseket az udvaron és a kertben rejtette el a „nyuszi”, ők pedig lázas izgalommal kutatták át a nagy területet. Fiam, Csongor már 24 esztendős, most teszi meg az önállósodás első lépéseit. A két évvel fiatalabb Csenge a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának harmadéves hallgatója. Rá is joggal vagyok büszke.- Elkalauzolna a bizottság útjain?- A kisbabáktól a köznevelés rendszerében tanuló fiatalokig minden rászorulót vizsgálunk. Az AMK - beleértve a bizottságot és a másik két közművelődési, valamint diáksport intézményi egységet - éppen átszervezés alatt van. Április elsejétől új nevet és fenntartót kapunk: a nyolc fős létszámmal tevékenykedő testület ezután megyei szakértői bizottság néven működik.-Mely okok miatt és milyen módon kerülnek önökhöz a gyermekek?- Az átlagos fejlődésmenettől jelentősen eltérő gyerekek kerülnek hozzánk. A pár hónapos csecsemőnél már látható, hogy probléma van a fejlődésével: például jóval kevesebbet mozog, mint a kortársai, nem emeli a fejét, nem kezd mászni, nem gügyög, nem jelennek meg első szavai. Ilyenkor a védődő felhívja erre a szülők figyelmét, és javasolja, hogy hozzák el a babát hozzánk. Mi, a bizottság szakemberekből álló csoportja - átnézve a kicsi orvosi papírjait - megvizsgáljuk a gyereket, és kikérdezzük a szülőt. Ezután ajánljuk, hogy korai fejlesztésben vegyen részt a meghatározott szakemberek - gyógypedagógus, konduktor, gyógytornász, logopédus - irányításával- Vannak olyan esetek, amikor a terápia után a baba tünetmentes lesz?- Igen. Minél - korábban elkezdődik ezeknek a gyerekeknek a fejlesztése, annál nagyobb az esélye, hogy probléma- mentesen, vagy komoly javulást követően kerülnek a közösségbe, például az óvodába. Ismétlem: a jó eredmény elérése érdekében mielőbb el kell kezdeni a megfelelő terápiát!- Előfordul, hogy vannak olyan gyerekek, akikkel óvodás, vagy iskolás korban keresik fel először a bizottságot?- Igen. Esetükben később, a közösségbe kerülést követően derül csak ki a probléma. Azt tapasztalom, hogy a szülők általában odafigyelnek gyermekeikre, és egyre több segítséget kapnak a köznevelési intézményekben dolgozó szakemberektől is a problémák felismeréséhez. Azt is látom, hogy a szülők elfogadják - az aktuális állapot feltárására irányuló - szakértői vizsgálatra tett javaslatot.-Amennyiben sikeresek voltak a terápiák?- Akkor az adott felülvizsgálaton tájékoztatjuk a szülőket, gyermekük tünetmentes, tehát további speciális segítséget már nem igényeL- Van, aki tnsszaesik?- Elvétve, hiszen sikerük a problémát kezelni. Aki viszont nem válik tünetmentessé, az a tanulmányai alatt a köznevelési intézményben folyamatosan kapja a megsegítést. Azt külön kiemelem, hogy mindez teljesen ingyenes szolgáltatás.- S aki leérettségizett, azzal mi lesz? Akár továbbtanulhat, vagy dolgozik, netán elkallódik?- Mindegyik előfordulhat. Tudni kell, hogy a köznevelés rendszeréből kikerülve a felnőttoktatásban, főiskolán és egyetemen is élhetnek a sajátos nevelési igényüknek megfelelő speciális megsegítésekkel- Mit takar a „sajátos nevelési igény” megfogalmazás?- Ez egy gyűjtőfogalom. Több fogyatékossági típus (mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszéd), autizmus, valamint a tanulási, figyelem- és magatartásszabályozási zavarok tartoznak bele. A mi (megyei) bizottságunk ezek közül az értelmi, a beszéd, a tanulási figyelem- és magatartásszabályozási zavarok vizsgálatát végzi. A többi esetben az országos illetékességű szakértői bizottságok járnak el-Hol tanulnak, tanulhatnak a sajátos nevelési igényű gyerekek?- A tanulási, figyelem- és magatartásszabályozási zavarral küzdők a többi gyerekkel együtt az általános iskolákban. A problémájuknak megfelelő speciális megsegítést a rehabilitációs órákon kapják meg. Közülük sokan leérettségiznek, sőt tovább is tanulnak.-Az enyhe fokban értelmifogyatékosok is tanulhatnak az általános iskolában?- Igen, társaikkal együtt is tanulhatnak a képességeiknek megfelelő (eltérő) tanterv szerint, folyamatos gyógypedagógiai megsegítés mellett. Természetesen ilyen esetben kell hogy az iskola rendelkezzen azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel amelyek az ő oktatásukhoz szükségesek. Ezenkívül - a középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosokhoz hasonlóan- gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben is tanulhatnak. Ezek kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó intézmények.- Évente hány gyermeket vizsgál a bizottság?- A vizsgálati számunk átlagosan 1300.- Ki következzék?- Kérem, beszélgessenek dr. Szegesdi Judit ügyvéddel arról hogy a recesszió változtatott-e a perek - akár a gyermekelhelyezési ügyek - számán, illetve stílusán? V. Horváth Mária
