Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-03-31 / 12. szám
2013. március 31. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI vasArnap Húsvétkor a természet is újjászületik Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás szokásának Folytatás az 1. oldalról A húsvét az azt megelőző időszak Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik, beleértve a határokat is. A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A dátum a Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ, némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később, a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának. Kolozsvári Tamás: Feltámadás (1427, oltárkép-részlet, Garam- szentbenedek) A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát. Húsvét napja 2014-ben az ideihez képest három héttel későbbre, április 20-ra esik. Húsvéti népszokások Húsvétvasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak. Húsvéthétfővel kapcsolatban sok népszokás él, ilyen a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozás is. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést és a háziállatok szaporulatát kívánni. így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni. Óraátállítás Hóolvadás és nyári időszámítás: idén a . havas március utolsó napján, 31-ére virradó éjjel kezdődik a nyári időszámítás. Az időmérőket vasárnap kell hajnali 2 órakor 3-ra előre állítani. Európában 1996 óta van óraátállítás tavasszal és ősszel. Ezzel áramot spórolunk, és védjük a környezetet. Március 21. és szeptember 21. között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák, ha pedig előre állítjuk az órákat egy órával, akkor elérjük, hogy az ébrenlét ideje (általában reggel 7 és este 10 között) jobban egybeessen a világos időszakkal Magyarországon a mínusz egy óra éves szinten 120 gigawattóra megtakarítást jelent, ami mintegy 40 ezer család éves fogyasztásával egyenértékű. Helyreigazítás Előző számunkban, a szekszárdi katolikus iskola születésnapjáról szóló írásunkban sajnálatos névelírás történt: az ünnepségen 40 éves pedagógiai munkájáért dr. Helfenbeinné Janicsák Mária vehetett át elismerést dr. Udvardy György pécsi megyéspüspöktől A tévedésért az érintettek és olvasóink elnézését kérjük! Előadás a gyászról A gyászhoz kapcsolódó lelki folyamatokról tart előadást Édes Tünde lelkész, mentálhigiénés szakember április 3-án (szerdán) 17 órakor a zeneiskola nagytermében. Az előadás ingyenes, a hallgatóságot kis büfével várja a szervező Kristály Lélekvédő Egyesület. Szekszárdi dominancia Kiskőrösön Tizennégy aranyérmet gyűjtöttek termelőink borai az országos kadarka versenyen A hagyományosan az alföldi városban megtartott országos kadarka borversenyen idén 141 mintát bírált el a zsűri, ezek közül végül 22 kapta meg az aranyérmes minősítéshez szükséges pontszámokat. A szekszárdi borvidék 14 aranyérmes borával újfent igazolta e tájfajta különleges és kivételes termesztési adottságait, borászaink mesterségbeli tudását. Örvendetes módon ezúttal a szélesebb nyilvánosság előtt még kevésbé ismert gazdák, illetve borászok is tudtak aranyérmes bort előállítani a 2011-es, illetve a 2012-es évjáratokból. Két pincészet tudott duplázni az aranyérmes kategóriában: a hazai élvonalba tartozó Eszterbauer pincészet, amely két 2011-es kadarkájára 86,5, illetve 85,2 pontot kapott. A másik két aranyérmet szerzett „versenyző” a kadarkáit Kiskőrösön már korábban is megmérető, és fajtaérzékenységét többször is bizonyító Toronyi György volt, akinek mindkét bora a Cinka-dülőből származik. A 2012-es évjáratú 86,6, az egy évvel korábbi 85,2 pontot kapott. A legmagasabb pontszámot kapott szekszárdi kadarka a Schieber Pincészet nevéhez fűződik: a 2012-es évjáratú kadarka sillert (képünkön) 90,8 ponttal jutalmazta a zsűri. A pontok alapján a második legtöbbre értékelt nedű az Indivinum Kft. ált elkészített szintén 2012-es évjáratú bor (87,6 pont). A Schieber pincészet, az Indivinum Kft. az egy arany mellett két ezüstöt is szerzett a legrangosabb fajtaspecifikus, hazai kadarkaversenyen. A két legnagyobb értékkel bíró, nagy aranyat elért kadarka a zsűri értékítélete szerint a Hajós-Bajai- borvidékről (Koch-Vin Kft.), illetve a ménesiről (Bállá Géza pincészete) került ki: az előbbi a 2011-es évjáratú nedűjére 94,6, az utóbbi 94,2 pontot kapott. További szekszárdi aranyérmes borok: Kovács Mihály (2011-es évjárat, 86,5 pont), Vesztergombi Bt. (siller 2012, 86,4), Benkő István (rosé 2012, 86,4), Heimann Családi Birtok (2011, 86,25), Sebestyén Csaba (2011,86,2), Szent Gál Pincészet (2011, 86,2) Mészáros Borház (2012, 85,6), Halmosi Pincészet (2012, 85,2). B. Gy.
