Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-03-24 / 11. szám

I SZEKSZÁRDI 2013. március 24. Értékteremtő lokálpatriotizmus Heimann Zoltán volt az Önarckép értékkel sorozat vendége Heimann Zoltán (középen) feleségével, Kelemen Ágnessel és Orbány Györggyel Alig tizennégy éves volt, amikor el­ment Szekszárdról és negyvenöt is elmúlt már mire visszatért. Az időközben eltelt több mint harminc év alatt közgazdász lett, vezető pozíció­kat töltött be a magyar nagyvállalati szek­tor meghatározó szereplőinél, és egy rö­vid időre még a politikához is közel ke­rült. Szakmai sikerei ellenére mégsem rugaszkodott el a földtől, végig a realitá­sok embere, vagy, ahogy ő fogalmazott: „a földön járó ráció” maradt. Hazatérte % után, még bankigazgatóként döntötte t el, hogy folytatni fogja családja több | mint kétszázötven éves örökségét: bele- g vágott a borászatba. Az Önarckép érték- 0 kel legutóbbi vendége Heimann Zoltán * borosgazda, közgazdász, egykori bank- igazgató volt. Orbán György, a sorozat házigazdája Eszterházy Péternek az est vendégéhez címzett írása egy részletével nyitotta a műsort. A rövid felvezetőt Sz. Kiss Lász­ló, a Hungaropharma Zrt. logisztikai és vezérigazgató-helyettesének videóüzenete követte. Az egykori egye­temi csoport- és lakótárs köszöntőjéből kiderült: Heimann Zoltán már a Köz- gazdasági Egyetem hallgatójaként kö­zösségi ember volt, az egykori Béres Rt. irányítójaként pedig együttműködésre törekvő vezető vált belőle. Az egyetemi évekből a borász - a kellő szigor mellett - a közösségi életre és a közös borozga­tásokra emlékezett vissza legszíveseb­ben. A műsor már szokásosnak mond­ható meglepetésvendége ezúttal dr. Nagymarosy András geológus, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tan­székének nyugalmazott docense, Heimann Zoltán közeli barátja volt. Mindketten alapító tagjai voltak a Bor­kollégiumnak, a magyarországi borköz­élet meghatározó szervezetének. Heimann Zoltán és barátja egy közösen előadott kalotaszegi mulatós nótával lepte meg a közönséget. Balikó Tamás színművész az együtt eltöltött középis­kolai évekről és a Pécs környéki szüre­tekről beszélt. A korábbi színházigazga­tó rövid előadása után Baka István: Ké­peslap 1965-ből című versével üdvözöl­te Heimann Zoltánt, kisfia keresztapját. A Heimann családról és a közös vállal­kozásról az est főszereplőjének felesége, a szintén közgazdászból borásszá lett Ke­lemen Ágnes beszélt. Amint elhangzott, cégüket az 1990-es évek elején alapítot­ták. Kezdetben fél hektár szőlőt művel­tek, de az élet ment a maga útján egé­szen odáig, hogy már arra a pillanatra ké­szülnek, amikor borásznak tanult fiuk, Zoltán - a tizedik generációs Heimann - veszi majd át a birtokot. Zoltán már egy másfajta szemléletet képvisel, mint édes­apja. Az idő múlásával a szempontok is változnak: a következő generáció felada­ta a nemzetközi piacok meghódítása lesz - mondta a műsor vendége. Eszterbauer János, a Szekszárdi Borá­szok Céhének elnöke szerint Heimann Zoltán lokálpatriotizmusa alapjaiban vál­toztatta meg a szekszárdi borászatot, ahogy mondta: „neki köszönhető, hogy Szekszárd divatba jött”. Valóban nehéz feladatra vállalkozott, amikor közel tíz évvel ezelőtt a Szekszárdon hagyomá­nyosan művelt kadarka megmentésébe kezdett. Elhangozott: kezdetben nehéz volt partnereket találni, és harminc év tá­voliét után voltak olyanok is, akik kifeje­zetten ellenségesen viselkedtek. Az idő múlásával azonban egyre többen belát­ták, hogy magányos hősként nem lehet megváltani a világot. A széleskörű össze­fogás eredményeként született meg a las­sacskán a város védjegyévé váló fuxli, avagy a szekszárdi siller. A sötét rózsaszí­nű bor kultúrájának felélesztése először Heimann Zoltán gondolataiban fogalma­zódott meg. Aztán, ahogy lenni szokott, a gondolat tettet szült, és mostanra kilenc szekszárdi borász és pincészet fáradozik azért, hogy a közös történet gyümölcse egyre népszerűbbé váljon. A saját bevallása szerint is a konzerva­tív értékszemléletet képviselő borosgazda - akit Bíró László püspök és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát is videóüzenetben üdvözölt - a műsor zá­rásaként mondott útravalójából kide­rült: nem bánja, hogy a bankszektorból a termőföld és annak gyümölcse felé fordult. Sőt, visszatekintve az elmúlt évekre úgy látja, hogy sokkal korábban meg kellett volna tennie ezt a lépést. Mint fogalmazott: az idő távlatából min­den tervszerűnek tűnik, annak ellenére is, hogy az események sodrásában az ember gyakran másként éli meg a pilla­natot. Mostanra ha tehetné sem menne vissza korábbi munkahelyeire, mert a borászat hozta el neki azt, amit a legfon­tosabbnak tart: az értékteremtést. Ez pedig az ő esetében a hagyományok tiszteletét jelenti, a szekszárdi tájhoz és a családi hivatáshoz való kötődésben mu­tatkozik meg. Bencze Péter Felhívás javaslattételre - Szekszárd város aranykönyvébe történő bejegyzéshez Szekszárd Megyei Jogú Város Önkor­mányzata a Szekszárd város aranyköny­véről szóló 14/2011. (IV.12.) önkormány­zati rendeletére (olvasható a www.szek- szard.hu honlapon) hivatkozva a követ­kező módon és az itt jelzett határidőre várja a város polgárainak, közösségei­nek, valamint intézményeinek, gazdasá­gi, társadalmi és egyéb szervezeteinek ja­vaslatait a 2012-es naptári év megörökí­tésre érdemes eseményeiről. Az aranykönyvbe való bejegyzés in­doka lehet:- kiemelkedően fontos pozitív, Szek- szárdot érintő esemény, amely méltó arra, hogy a város történetének részévé váljon,- kiemelkedő - szekszárdi személy­hez, közösséghez, intézményhez kötő­dő - teljesítmény,- neves személyiség látogatása,- természeti jelenség amelynek jelen­tős kihatása volt a város életére,- események és teljesítmények - a re­ál és a humán szférában -, amelyek új értéket teremtettek, illetve a város hír­nevét jelentősen emelték, vagy a város­ban lakók életminőségét pozitívan be­folyásolták,- kitüntetéseknél azok a szekszárdi polgárok, közösségek javasolhatók, akik a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése, vagy Szekszárd Megyei Jo­gú Város Önkormányzatának Közgyű­lése által alapított, valamint a köztársa­sági elnök, illetve országos hatáskörű szervek kitüntetettjei,- a rendszeresen ismétlődő esemé­nyek, megemlékezések, nagyrendezvé­nyek esetén a javaslatban a jubileumi al­kalmakon kívül felterjeszthető az adott évben különösen kitűnt rendezvény (illetve annak eleme) is,- az általános és a középiskolák diákja­inak tanulmányi, sport, művészeti, kul­turális versenyein a nemzetközi, orszá­gos MII. helyezettek, illetve az arany-, ezüst- és bronz éremmel, fokozattal ki­tüntetettek, az OKTV és az OSZTV ver­senyeken az országos I-III. helyezettek kerülhetnek az aranykönyvbe. A bejegyzésre javaslatot tehetnek szekszárdi polgárok, közösségek, intéz­mények, gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek. A javaslathoz szükséges űr­lap hivatali időben átvehető az ügyfél- szolgálati irodában, illetve letölthető a város honlapjáról (www.szekszard.hu). Kellően indokolt javaslataikat 2013- április 22-ig küldhetik el a következő postacímre: Dr. Dobos Gyula nyugal­mazott levéltárigazgató, 7100 Szek­szárd, Bródy köz 21. (A borítékra írják rá: Aranykönyvi javaslat), vagy a dob66l2@mail.iif.hu e mail címre. A közgyűlés által jóváhagyott arany­könyv a Szekszárdi Vasárnap 2013. au­gusztusi számában jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom