Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)
2013-03-17 / 10. szám
1 2013. március 17. • ______________________-______ ÍSVACT __________________________________________ SZEKS ZÁRDI A sportban és a gazdaságban is maradandót alkotott Családja, barátai és tisztelői szerdán az újvárosi temetőben kísérték utolsó útjára a legendás szekszárdi gazdasági és sportvezetőt, PÁLINKÁS ISTVÁNT. Aligha kérdéses, sokak fogadták nagy- nagy sajnálattal a szomorú hírt: Pálinkás István, Pista, Pista bácsi február utolsó napján eltávozott közülünk. Pedig a 81. életévébe lépett batatas öregúr még bő egy hónnap ezelőtt is a rá jellemző módon humorra] átszőve ugratta, viccelte kortársait, amikor barátai a nyavalyáikat, betegségeiket sorolták, mert ő - nem kis szerencséjére - csak hírből ismerte ezeket. Aztán 2013 februárjában a szervezetét megtámadó vírusok olyannyira legyengítették, hogy a betegség gyakorlatilag három hét alatt elvitte a néhai Tolna Megyei Szolgáltatóipari Szövetkezet elnökét, a Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus SE létrehozóját, elnökét. Kemény kiállású, de igazságos, a munkát nem a szocializmus általános morális szintjén, hanem azt jóval meghaladóan megkövetelő vezető volt, akinek önmagával és másokkal szemben is megvoltak az elvárásai. Jelzésértékű: a szövetkezetnél húsz év alatt mind a négy vezetőségválasztó közgyűlésen megkapta a tagságtól a maximális bizalmat az elnöki munka folytatására. Azt mondják róla hitelesnek számító kortársai, hogy a szövetkezeti mozgalom egyik motorja volt, akinek irányításával számtalan fontos, az életminőséget meghatározó komoly beruházás, új üzemcsarnokok és telephelyek valósultak meg a hetvenes években, és nem csak Szekszárdon, de megyeszer- te. Nem csupán a fodrászat, a kozmetika, a fényképészet, a textilipar területén, hanem a szolgáltató tevékenység kiterjedt egészen a fém- és a műanyagiparig. Nem a piacgazdaság világát éltük akkoriban, de Pálinkás Istvánban élt egy belülről jövő versenyszellem a szürkének mondott hétköznapok világában. értékesítése nagy választékkal! HITELÜGYINTÉZÉS 3 bank ajánlatával Szekszárd, 6-os sz. főút siófoki elágazó Telefon/fax: 74/413-476, mobil: 06-30/994-5911 ii.velorex20D0.hu In memóriám: Pálinkás István (1932-2013) Pálinkás István Naná, hisz ízig-vérig sportember volt, és az is maradt a későbbiek során is. Tolnai kötődésűként elkötelezte magát a vízilabdával, aztán meg a röplabda lett a meghatározó sportága. Ez utóbbiban egészen az NB I-ig jutott. Nála evidencia volt, hogy gazdasági vezetőként részt vesz, segíti a szekszárdi élsportot. Olyan áron is, ha ez a pártbizottságon nem mindenkinek egyformán tetszik... A fent emlitett sportági kötődés okán közel álltak a szívéhez a labdajátékok, így természetesen a futballban korszakos jelentőségű Szekszárdi Dózsa kibontakozását is támogatta - vezetőségi tagja is volt az aranycsapatnak -, de a sport egészére történő nyitottsága, a jó értelemben vett kitűnési vágy elvitte más sportági vizekre is. Ennek kereteit meg is teremtette a Szekszárdi Szövetkezeti Spartacus hetvenes évek eleji létrehozásával Ez nem csak a szekszárdi, hanem a magyar sport szempontjából is történelmi tett volt. Innen datálódik ugyanis a minőségi kerékpársport Szekszárdon, amely negyedszázadon át az első számú magyar Gázolaj helyben és kiszállítással, egyedi feltételekkel. Autópályamatrica, kenőanyagok és telefonfeltöltés. Korrekt-Kűt Kft., Szekszárd, Keselyűsi út 120., Volánbontó, hétfő-vasárnap: 630-19 óráig, telefon: (+36 20) 9231 - 367 klub volt az országúti szakágban, a legkiválóbb versenyzőket adta a Schneider Konrád nevével fémjelzett magas színvonalú klubmunka révén. Nagyon tudott örülni az 1980-as szekszárdi olimpiai részvételnek, a nemzetközi versenyeken elért szekszárdi sikereknek, előkelő helyezéseknek! Halász Laciék, Liska Paliék, aztán - már kívülállóként - Steig Csaba és Arató Dávid későbbi „gemenci nagvdíjai” győzelmeinek is. Sosem felejtem el amikor az egyik nagy versenyen könnyes szemmel szólt oda a mellette elhaladó, az elsőségért versenyben levő Halász Lacinak: „Menjél Lacikám, aranyos kisfiam!” Az, hogy a város, a megye, később az ország legszínvonalasabb országúti kerékpárversenye, a máig létező Gemenci Nagydíj megvalósult, az ő erős kezének, akaratérvényesítő képességének volt köszönhető. Nagyon büszke volt akkor is; amikor a kajak szakosztály, a későbbi tolnai sikeredző, Barina József vezetésével országos sikereket ért eL Boldog volt, amikor a bőrdíszműves alapokon megszületett női kézilabdát - amit a felejthetetlen emlékű Ambrus Péter megalapozott - megmentette a Spartacus. A szekszárdi női kézilabda eljutott a minőséget jelentő NB I/B-ig. Szerette volna, ha a férfi kézilabda is hasonló pályát fut be, de ez nem következett be. Amikor megszűnt a férfi szakosztály, hallatszott némi kritika a „főnök” túlzott elvárásával kapcsolatosan, de mint mindig, akkor is vállalta a döntésének felelősségét. Petrits József, a Spartacus akkori ügyvezető elnöke mondta ezzel kapcsolatosan: „Ami a versenysportot illeti, abban a fejlődést megmutató, reklámértékkel bíró eredményt kért számon a szakosztályoktól ha ez elmaradt, akkor a bizalom is elfogyott. Ugyanakkor a szabadidősportot is, mind a szövetkezeti mozgalmon belül és kívül mind anyagilag és erkölcsileg maximálisan támogatta.” Határozottan ellenezte viszont az anyagiasságot, ami szép lassan kezdett beszivárogni a magyar sportba. Ha a legjobb hazai kerékpárosok, kajakosok képesek a munka mellett magas szinten sportolni, akkor a népszerű sportágakban miért ne lehetne így? - gondolkozott erről a kényes kérdésről Pálinkás István, akit a nyilvánosságra került bundaügyek ki is borítottak. Mintha neki is szégyellnie kellett volna magát emiatt. A rendszerváltozás első éveiben érte a nyugdíj, és annak rendje-módja szerint visszavonult. Abba a Kadarka utcai lakótelepi lakásába, amelybe negyven éve beköltözött, s ahol jól érezte magát. Nem zavarta, ha a kortárs vezető időközben fölköltözött a helyi „Rózsadombra", vagy menő nyugati kocsiból dudált tó. „Tipikus közösségi ember volt, olyan, aki vezetői pozícióját, kapcsolatait is kizárólag az általa vezetett cég sportegyesület boldogulásra használta fel Eleven, őszinte, kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolata volt az egyes részlegek dolgozóival” - mondta róla Fodor Tibor, a Tolna Megyei Iparszövetség elnöke. Olykor csóválta a fejét, amikor a már szabad világ hírei özönlöttek felé, de nem akarta azokat kommentálni, a „Bezzeg a mi időnkben” jegyében főleg nem. Két és fél évvel ezelőtt vehette át Budapesten a Magyar Iparszövetség legrangosabb kitüntetését, az Alkotói Díjat, amit a szakmán belül afféle életműdíjként tartanak számon. Öt éve egyedül maradt, de továbbra is szerényen, visszafogottan, és jókedvűen élte mindennapjait szerettei és barátai között, s okkal remélt még néhány szép évet magának... Valamikor januárban találkoztam vele utoljára. Nem szóltam neki, pedig már régóta tervezgettem: ő lehetne a „Rég volt, szép volt” cikksorozat következő riportalanya, hisz oly kevesen élnek már a hőskorszak sportjának hiteles főszereplői közül... B. Gy.
