Szekszárdi Vasárnap, 2013 (23. évfolyam, 1-45. szám)

2013-01-13 / 1. szám

2013. január 13. KÁVÉHÁZI RANDEVÚ SZEKSZÁRDI YAS4RNAP 9 „Ezt a feladatot éppen rám írták”-Kizárt, hogy van olyan újságíró, aki­nek ne az lenne az első kérdése, hon­nan ez a ritka név: Polixéna?- Apai dédnagymamámat hívták így, tőle örököltem, mint ahogy nagyon sok jellemvonást is. Görög eredetű név, a je­lentése illik is rám: vendégszerető. Na­gyon szeretem. SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a sorozatban CSILLAGNÉ SZÁNTHÓ POLIXÉNA, Szekszárd Me­gyei Jogú Város Önkormányzata Humán Bizottságának elnöke. Beszélge­tésünk már hónapokkal ezelőtt „elkezdődött”, amikor különböző rendez­vényeken csodálkozva cseréltük ki abbéli tapasztalatunkat, miszerint a lakosság egy része arról panaszkodik, nincsenek elegendő programok, kulturális események a városban.- Ha már visszamentünk a névadásig akkor elmeséltiéd az utat, amely szü­lővárosodtól Szekszárdig vezetett?- Berettyóújfalun születtem, ott jártam általános és középiskolába. Mindig hu­mán érdeklődésű voltam, és a nyelvek iránt nagyon fogékony. Ennek köszön­hetően mindenből, így három nyelvből is kitűnőre érettségiztem 1967-ben. Saj­nos angol, orosz és francia nyelvtudással sem vettek fel a Kossuth Egyetem angol­orosz szakára, miután a család osztály­idegen volt, így egy évig a kórház vérellá­tó osztályán dolgoztam. A szüleim taná­csára a Gödöllői Agrártudományi Egye­temre jelentkeztem, ahová azonnal fel­vettek. Az egyetemi évek alatt sok hasz­nát vettem a nyelvtudásomnak. Az egye­temen ismertem meg a férjemet, Csillag Sándort, aki tűké szekszárdi, s itt is kötöt­tünk házasságot, 1974-ben.- Kétfiatal kétféle városból.. Hol volt az első munkahely?- Budapesten kezdtünk mindketten dolgozni. A férjem a Kertészeti Egyete­men, jómagam pedig a Mezőgazdasági Minisztériumban. Aztán megszületett el­ső fiunk, Péter, majd Sándor és Balázs. Három gyermek négy és fél év alatt. A második fiunk születésekor már Máté­szalkán laktunk és dolgoztunk.- Mi lett a nagy álmoddal hogy peda­gógus leszel?- A harmadik fiunk születése után fér­jem ösztönzésére elvégeztem a mérnök tanári szakot, 1981-ben másoddiplomáz­tam. Ez év őszén felkértek, hogy vállal­jam el egy angol nyelvtanfolyam vezeté­sét gyerekeknek a helyi művelődési ház­ban. Ezt is férjem ösztönzésére vállaltam el, a három gyerek mellett. A sikeres tan­folyam eredményeként a következő év­ben pedagógusi állást kaptam a Képes Géza iskolában, ahol öt évet tanítottam. A férjem azonban már nagyon vágyott haza Szekszárdra. Miután elnyerte a Bor­kombinátnál meghirdetett állást, haza­költöztünk. Ő ott kezdett dolgozni, én pedig a Babits Mihály iskolában, ahol - időközben angol tanári diplomát szerez­ve - 20 éven át, a 2007-es nyugdíjba vo­nulásomig tanítottam nyelvet.- A második ciklusban vagy önkor­mányzati képviselő, a művelődés, ok­tatás, sport és a citál szféra tartozik a feladatkörödbe.- Számomra ez abszolút ismerős terü­let volt, ennek ellenére nagyon izgultam, hogy képes leszek-e az elvárásoknak megfelelni. Már pedagógus koromban is minden kulturális rendezvényen ott vol­tam, néhányat magam szerveztem, a sport pedig Balázs fiamon keresztül ér­dekelt nagyon. A férjem ösztönzött, hogy induljak a képviselőválasztáson, mert így többet tudok tenni az embere­kért. Most is az szerzi a legnagyobb örö­met, ha egyének, csoportok, egyesüle­tek gondjára-bajára sikerül megoldást ta­lálni, ha utána tudok járni kéréseiknek, igényeiknek. Mindenhol, mindent, mindig teljesen. Örömre nem kél fel szerencse nálam, nem tudok én félig élni sem.- Elérkeztünk randevú témánk apro­pójához Szinte nincs olyan rendez­vény, ahol ne találkoztuínk veled..- Ez egyrészt a feladataim közé tarto­zik, hiszen sok esetben már a szervezési folyamatnak is részese vagyok, másrészt magánemberként is érdekelnek a kultu­rális programok. Már említettem, hogy már akkor is jártam rendezvényekre, amikor még nem voltam képviselő, így mindenhol ismerősként fogadtak és fo­gadnak, sőt úgy érzem, el is fogadnak. Szeretném megemlíteni, hogy immár a harmadik ciklusban vagyok tagja a helyi református egyházközség presbitériu­mának, ami ugyancsak megtisztelő fel­adat számomra.-lépten-nyomon találkozom emberek­kel akik panaszolják, hogy nincsenek a városban rendezvények, progra­mok...- Magam is zokon veszem a vádat, ugyanis aki igazán érdeklődik, igazán kí­váncsi, az mindig megtalálja a számára érdekes rendezvényt. Egymást érik a koncertek, kiállítások, rendszeresen be­mutatkozik Szekszárd város 19 kiemelt művészeti egyesülete. Színvonalasan és igényesen rendezzük meg az évforduló­kat: Babits, Liszt és Garay emlékév. Akik a nagyszabású szabadtéri rendezvényt kedvelik, látogathatják a már országos hírű, több tízezer vendéget vonzó Pün­kösdi Fesztivált, a Szent László napot és persze a Szüreti Napokat. Újabb és újabb programokat találnak ki és valósí­tanak meg a szervezők, a zenei irányza­toknak és a szórakoztatás minden ágá­nak a legszélesebb palettája jelenik meg égy-egy ilyen rendezvényen. S arra sem lehet hivatkozni, hogy nincs információ­juk a városlakóknak a programokról A Szekszárdi Vasárnap, a Rádió Antritt és a városi televízió is reklámozza őket, de meghívók, szórólapok tucatjai viszik hí­rül, hogy hol milyen programra várják az érdeklődőket.- Lehetséges, hogy amíg a Művelődési Ház és a Művészetek Háza egy helyen „kínálta ”a programokai addig most más-más helyszínre kényszerülnek, ezért a polgárok másképpen látják, illetve nem látják azokat?- A színház valóban hiányozhat. Azt a légkört, amit a két ház biztosított, való­ban nehéz egyéb helyszíneken megvaló­sítani, annak ellenére, hogy az intéz­mény dolgozói sokszor erejükön felül is mindent megtesznek a színvonal érde­kében. Sajnos egy koncert, egy színházi előadás helyszínének ezek a helyek való­ban nem felelnek meg Bízunk abban, hogy a közönség, amely ez alatt az átme­neti idő alatt Pécsre, Kaposvárra, vagy Budapestre járt, örömmel tér majd visz- sza a Babits Mihály Művelődési Házba és a Művészetek Házába, amelyek minden igényt, minden korosztályt, minden íz­lést kielégítenek majd A város és a kör­nyék településeinek lakói hamarosan birtokba vehetik a megújult kulturális központot. Az igényes programok kidol­gozásán már most nagy erőkkel dolgoz­nak a szakemberek. Ahogy az intézmé­nyek vezetőivel, dolgozóival a polgár- mesteri hivatal művelődési és sportosz­tály vezetőjével; kollégáival sikerült olyan jó kapcsolatot kialakítanunk, hogy ezért a nagy munkáért nemcsak tiszte­lem őket, de maximálisan kiérdemelték a bizalmamat és elismerésemet is. Biztos vagyok abban, hogy a kritikák is meg­szűnnek, amikor az első rendezvénye­ken részt vesznek a két megújult, mo­dern, minden kívánalomnak megfelelő kulturális komplexumban.- Mikor lesz a „hamarosan ”?- Reményeink szerint 2013 tavaszán.-Említetted hogy a képviselői feladat­köröd számodra nem megterhelő munka...- Akkor jött ez az életembe, amikor már felnőttek a gyermekeim, így „egész emberként” tudom végezni ezt az idő­igényes, szerteágazó, sokszor szórakoz­tató munkát. Úgy érzem, ezt a feladatot éppen rám írták, s én igyekszem lelkiis­meretesen és elhivatottan teljesíteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom