Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-09-09 / 32. szám
10 SZEKSZÁRDI YASARNAP IRODALOM 2012. szeptember 9. 200 éve született Garay János /5. A szülői ház. Pécsi diákévek. Egyetemi tanulmányok. „Csatár”. Házassága Kétszáz esztendeje lesz idén, hogy 1812. október 10-én Szekszárdon megszületett Garay János. A jeles költőről Jeney János piarista tanulmányt írt a Palaestra Calasanc- tiana - A piaristák doktori értekezései az 1932. évtől című sorozat 1. számába 1932-ben. Jeney János munkájából számos fontos adatot és érdekességet megtudhatunk Garay családjáról, diákéveiről, házasságáról, munkásságáról. A kötetből most további részleteket közlünk. Az egyetemen a lelkes magyar Horvát István magyar nyelvi és irodalmi előadásait hallgatta. Hazafias érzületét mélyen megindították a nagy tudományú, de bizarr túlzásokba merült historikusnak nemzetünket dicsőítő magasztalásai és már e szenvedélyes expektorációk hatása alatt különös buzgósággal fordult a magyar történelem regényes alakjai felé. Szaktanulmányai mellett sokat foglalkozott a magyar költőkkel is, különösen Vörösmar- tyval, akinek Zalán futását ismételten elővette és valóságos stúdiumává tette. Ennek hatása alatt jött létre a Csatár hősköl- teményi rajzolat kilenc képben. Garay Csatár-ja a klasszikus eposzköltészetnek utolsó alkotása irodalmunkban. Már fiatal pécsi diákkorában foglalkoztatta őt egy eposz terve, de akkor még úgy érezte, hogy ily nagy koncepciójú mű meghaladja erejét. 1834-ben készült el és még ugyanebben az évben Trattner Károly nyomdájából külön kötet alakjában meg is jelent. A hősköltemény mottóját Vörösmartytól vette: „... Engem fölver az elmük szép tetteknek gondja. A Csatárt szülőmegyéje három kiváló fiának: Csapó Dánielnek (kecskeméti), Bezerédj Istvánnak és Augusz Antalnak ajánlotta, akikhez gyermekkorától fogva a tisztelet és hála őszinte kötelékei fűzték. A kiadáshoz szükséges pénzt (100 pengő forint) is Csapó Dániel adta a nagvrabecsük kökének. Az eposznak, amely Vörösmarty pogány mitológiáját keresztény vallásossággal helyettesíti, mint a Zrínyiász óta minden nagy magyar eposznak hazafias célja van. Kilenc képből áll Tartalma a következő: A Bemenetelben a Szek- szárd melletti Csatár mezejére visz bennünket a kökő, ahol véres harc folyik a magyar koronáért Erzsébet királyné vezérei (Gara László, Cilley Ulrich) és az Ulászló-pártiak fővezére: Hunyadi János között. A tétel kijelölése és az invokáció után következnek az egyes képek. Albert halála után királyválasztásra jönnek össze a rendek Budán. Egyik rész Gara vezetésével azt akarja, hogy várják be a királyné szülését, s ha a születendő gyermek fiú lesz, azt ültessék az ősi trónra. A másik párt ellenben Hunyadi tanácsára, miután ő a neki felajánlott koronát visszautasítja, Ulászló királysága mellett dönt. Az ajánlást színleg a királyné is elfogadja és fényes követséget küld Ulászlóért. (I.) Gara nagyravágyásá- ban királyságra vágyik, de hogy terveit eltitkolhassa, Visegrádra megy, hogy Erzsébetnek hűséget esküdjék. Közben megszületik a kis király. Gara most ráveszi a királynét, hogy a Lengyelországba indult követeket hívja vissza. A másodszor küldött hírnököket azonban Magyarország Szelkme tévútra vezeti, úgyhogy Hunyadi követei szerencsésen Ulászlóhoz érkeznek, aki a választást elfogadja s a sereggel indul Budára. Itt, hogy megkoronázhassák, Rozgonyi püspök vezetésével követeket küldenek Garához Visegrádra, aki minthogy az ifjú királyt Czilley tanácsára megkoronáztatta, megtagadja a korona kiadását. Isten felszólítja Hunyadit Visegrád meg- ostromlására. Hunyadi enged a parancsnak és tábort üt a Duna partján. Az ostrom harmadik éjjelén Rozgonyi belopódzik a várba s a csecsemőt altató királynét karddal megtámadja. A kiáltozásra megjelenik Gara, elfogatja a s a vár udvarán lévő mély kútba dobatja. A kút összeköttetésben van a Dunával, Rozgonyi megmenekszik és Hunyadinak ezt az utat ajánlja a vár bevételére. Tanácsát elfogadják: betörnek a várba és a királynétól követelik a koronát. Ez ravaszul üres vasszekrényt ad át nekik. A csalást csak Fehérváron veszik észre, amikor már késő volt. Erzsébet királyné önmagát és gyermekét a koronával együtt Frigyes császár gondjaira bízza. Gara és Hunyadi ezalatt seregeket gyűjtenek királyaik védelmére. Hunyadi a dárdavető Vas vezérletével követséget küld Garához, hogy békülésre bírja. Gara azonban már előbb megtámadja Leányvárt, amelynek hős védője, Szentgyörgyi, bátran szembeszáll seregével. A harc Szentgyörgyire balul üt ki: seregének nagy részével a Sátán fondorlatai következtében a Dunában leli halálát. Leánya, a bogárszermű Ida, ezalatt otthon nyugtalanul várja a csatából hazaérkező apját. Helyette jegyese, Vas jön, akit nagy szeretettel foHARCZBAN HALDOKLÓ MAGYAR Folyj ki, folyj ki vérem, Múlj el életem! A hazáért halni Szép halál nekem! Nagy s kemény volt a harcz, Vért kívánt s halált, Vérre, áldozatra Engemet talált; Ah, de édes a vér S e halál nekem: A magyar hazáé Lett a győzelem! Győzedelme magvat Fog teremni még, Téged, szent szabadság S boldog egyesség! Legdicsőbb jutalmam Ez leszen nekem, Folyj ki hát, folyj vérem, S múlj el életem! gad. Neki és vitézeinek szállást készít, majd meghitt beszélgetések után nyugovóra térnek. Idának álmában megjelenik atyja és tudtul adja halálát, valamint azt is, hogy Czilley körülfogta a várat. Felébred és mindent úgy talál, ahogy megálmodta. Vassal a vár védelmére kelnek és sikeresen küzdenek érte mindaddig míg Vas Czilley dárdájától megsebezve el nem esik. Czilley most elrabolja Idát. Döghúsra éhes hollók röpködnek a csatatér fölött; már éppen Vas testét akarják kikészíteni, amikor ez ájulásából felébred. Hunyadi Rákoson táborozik. Követek jönnek hozzá az ország különböző vidékeiről és hírül adják Gara pusztításait. Utoljára Bogdány jelenti, hogy Czilley megölte Vast. Erre az egész tábor fellázad és Földvárnak veszi útját. Itt megjelenik a felgyógyult Vas s egyben engedélyt kér Hunyaditól arra, hogy a Simontornya várában Idát őrző Czilleyt megtámadhassa. Míg ezek történtek, Magyarország Szelleme kiszabadítja börtönéből Idát. Vas, akinek most már Ida is segítségére van a küzdelemben, megveri Czilleyt, de ez megmenekül. Gara visszautasítja a felajánlott békét, seregét Szekszárd felé vezeti s Csatár mezején állítja feL (Folytatjuk.) <-*4T%R. R ifin burjuLum irtait* I Garay első kötete, a Csatár című hősköltemény volt.
