Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-03-18 / 11. szám
MULTUNK 2012. március 18. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Eltitkolt, ősi magyar történelmünk... 12. Aradi Lajos a pálos rend címerének különleges jeleiről Március 2-i előadásában a Pilis-kutató, újságíró Aradi Lajos folytatta a pálos rend történetének ismertetését a Kiskorzó téri irodaház első emeletén. Utalt arra az igen fontos tényre, amely szerint a pálosok első 50 évét - miután kolostoraikat a királyi vadászlakokból kialakították - a tisztán jézusi vallás teljes magukba fogadása jellemezte, a következő 100 évben pedig az Európa felé történt totális nyitás lett úrrá a renden. Bizonyítja ezt az is, hogy 1400 körül már 194 kolostoruk létezik Európa-szer- te, s terjed hírük, hogy hatalmas tudás él bennük! Ettől az időszaktól fogva már tanítanak is, s kirajzanak mindenfelé. Mint azt Aradi elmondta, a pálosokat külföldről igen sok helyről hívták, a szerzetesek pedig elsődlegesen mindenütt magyarnak váltották magukat! Amikor valald kinyilvánította a rendhe történő belépési szándékát, elküldték egy évre gondolkodni a döntésen, s ha egy év után visszatért, akkor vették csak fel a rendbe - először mindig segítő szerepre. Az új rendtag a kolostorban az első évben gazdasági munkákat végzett, majd a második év végén válhatott novíciussá (újonc). A harmadik év elteltével avatták a rend tagjai közé. A szokásjog az 1400-as években még csupán egy évet írt elő, hogy valaki a rend teljes jogú tagjává válhasson. „A pálosok nem papoltak, hanem alapvetően cselekedtek” - mondta Aradi, aki arról is beszélt, hogy engesztelő rendként tartották a pálosokat, akik a világ bűneit saját magukon „vezetik le”, s tiszNYITOTT VILÁG ALAPÍTVÁNY Szekszárd, Béla tér 6. Tel: 30/319 99 44 NYÁRI NYELVTÁBOR Fadd-Domboriban! intenzív nyelvoktatás, anyanyelvű tanárok közreműködésével 2012. augusztus 12-18. Együttműködő partner: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata További információ: Tóth Lászlónénál a 30/319 99 44 telefonszámon Etelközi veszelovói tarsolylemez títják az emberi lelkeket. Ha kellett, harcos cselekvők voltak, s városokat, várakat védtek meg az életük árán is. Ennek szép példája volt a következő eset: amikor a török elfoglalta Visegrádot, s a város polgárai a fellegvárba menekültek, a túlparton élő márianosztrai pálosok az éjszaka leple alatt átúsztak a visegrádi fellegvárba, s hónapokon keresztül védték, segítették a városlakókat a támadásoktól Az alapító rendfőnök, Özséb az alapítás előtt nemcsak kanonokként szolgált, hanem a harcosságáról híres Szent István-rendben is tisztséget viselt. A pálosok - tudhattuk meg - kiképzett harcosokból álltak, s számos tagjuk a korabeli magyar vezérkarnak is tagja volt. Bőségesen kivették részüket a nemzet fizikai/lelki megmentéséből Végzetük II. József uralkodása alatt érte el őket, amikor - sok más renddel együtt - a magát meg nem koronáztató király megszünteti a gazdasági tevékenység nélküli rendeket, így a pálosok működését is. Ekkor a pápa és a lengyel király segítségével Czestochowában kezdetét veszi lengyel központú működésük, immáron - sajnálatos módon - az özsé- bitől teljesen eltérő regulával. Sok viszontagság után, 1934-ben Budán birtokba vehették a Gellért-hegyi Sziklakápolnát, ez a rend azonban már nem volt azonos az 1784-ben még özsébi, teljesen magyar alapokon nyugvó keresztény renddel, hiszen az eredeti regulát római katolikus regula váltotta fel a lengyel kitérőtől kezdve. A kommunista hatalomátvétel után hazánkban titokban működött tovább a pálos rend: érdekesség, hogy Árva Vince (1932-2008) egy ismert 20. századi pálos szerzetes a kommunista idők alatt tett titokban fogadalmat (1953), s lett pappá (1959), 1961-tői pedig teljes titokban vezette a pálosok magyarországi közösségét. Aradi Lajos a pálosok névadójáról Remete Szent Pálról (Egyiptom, 228-341/343?) is szót ejtett, akinek élettörténete a rend címerének motívumaiban is fellelhető: Pál - hátrahagyva minden vagyonát - az egyiptomi sivatagba vonult ki, s egy bővizű forrást rejtő barlangba költözött, hogy a gonosszal szembesüljön, azzal lelldekben megvívjon. Ruháját pálmafaháncsból készítette saját maga. A remetének minden álló délben megjelent a Nap felől egy holló, s csőrében hozott egy fél kenyeret, amely a remeteség ideje alatt Remete Szent Pál (90 évig) táplálta őt. Amidőn egy másik remete, Remete Szent Antal (Egyiptom, Kr. u. 251-356) élete vége felé meglátogatta, e pillanattól már a holló csőrében egy egész kenyeret hozott! Aradi kifejtette: a korai keresztény és a magyar keresztényi hagyomány is úgy tartotta, hogy a Napban lakik Isten és Jézus, s a Napon keresztül lehet egy másik világba eljutni. A régi pálos címerben egyébként egy pálmafa, két oroszlán, a fa tetején pedig egy holló, csőrében kenyérrel jelenik meg. A legrégebbi pálos címert a leírások alapján Árva Vince, nemrég elhunyt pálos szerzetes, egykori rendfőnök rajzolta újra. Aradi a címer kapcsán a kenyér szimbolikájáról is szólt. Amint elmondta, a kenyér Istentől tápláló energiát jelent. A régi kenyér kerek alakú volt, s az egész világot, valamint az Életet jelentette. E szimbólum jelenik meg a pálosok címerében is, ahol a holló kerek kenyeret tart csőrében. Az előadó kitért arra is: legősibb rovásírásunk mássalhangzókat tartalmazott, s a kenyér hangzói közé (KNYR) ennél fogva más magánhangzókat is lehet illeszteni, így „könyör”-ként is lehet a kenyérről beszélni. A könyör, azaz az Isteni kegyelem, könyörület a legnagyobb adomány a világban: ha e gondolatsort követjük, a kenyér egy és ugyanaz a könyör fogalmával - tette hozzá. Aradi rámutatott arra is: a kenyér színe olyan, mint a Nap. Az is érdekes, hogy a holló Remete Szent Pálhoz delente érkezett a fél kenyérrel, amely szintén különösen mély szimbolikára utal, hiszen a dél egy nap felét jelenti. A madár az ősi hagyományban isteni küldöttet jelentett, amely üzeneteket hoz, s sok esetben különleges képességekkel rendelkezik - hallhattuk. Miután Szent Pál Szent Antalnak a barlangban átadta minden tudását, s meghalt, két oroszlán jelent meg Antalnak, akik a hagyomány szerint azért érkeztek, hogy kikaparják Pál sírhelyét, s - visz- szaforgatva rá a földet - eltemessék. Erre a 90 éves, Pált megtaláló Remete Szent Antal már nem lett volna képes - mutatott rá Aradi. Az oroszlánok egyébként egy pálmafát támasztanak a pálos címeren, amely az égig érő fát, az Istenhez vezető utat jelöli ki. A magyar hagyományban e fa (égig érő fa szimbolika) általában a bükköt jelentette, míg a mediterrán vidékeken a pálmát. Az égig érő fa kifejezést - mutatott rá Aradi Lajos - hagyományunkban az „Ég ígérő Fa”- ként is érthetjük. A címeren látható pálmafa lombjának elágazódása szintén fontos jelentéssel bír, hiszen az út akkor jó, ha van benne elágazás, amely az egyéni döntéseket mutatja. A pálos címeren a fa gyökere is látszik, amely arra utal: gyökér nélkül nem tudni, hova visz az út. Az oroszlán az anyagi világ, a földi hatalom szimbóluma, amelyek azért támasztják a fát (az utat), hogy jól tudjon haladni az ember rajta. A címer madara Isten madara, amely csőrében fénykorongot tart: ez megvilágosodást idéz elő, amely alapján el tudjuk dönteni, merre menjünk. E gondolat egyben a pálosok vezérprogramja - szögezte le a Pilis-kutató. Különös, hogy a magyar ősmúltban létezik olyan tarsolylemezes ábrázolás, amely a pálosok címerábrázolásával teljesen azonos! Egy IX. századi, a Kárpát-medencén kívül talált, etelközi honfoglaló tarsolylemezen növényi díszítésekbe rejtve láthatóak madarak, a tárgy közepéről egy madár pedig kifejezetten velünk néz szembe a növényi motívumon át - hívta fel rá a figyelmet Aradi. (Folytatjuk.) Gyimóthy Levente
