Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-02-12 / 6. szám
SZEKSZÁRDI YASARNAP HÉTRŐL HÉTRE 2012. február 12. Szekszárd a Művészetek Palotájában Mit hoz a bor? Február 19-én vasárnap Szekszárd lesz a vendég a Művészetek Palotájában. A „Cifra Palota - Hetedhét ország" címmel futó, elsősorban a családokat és a fiatalokat megszólító rendezvénysorozat évek óta biztosít lehetőséget vidéki városoknak kultúrájuk megismertetésére. A szervező Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza két és fél órás szerkesztett színpadi műsorral készül - hangzott el az esemény hétfői sajtótájékoztatóján. Közönségeié lép a Bartina Néptáncegyüttes, a Tücsök Zenés Színpad Sebestyén István mesemondó, a Csurgó Népzenei Együttes és a Szekszárd Big Band is. A művelődési ház igazgatója, Matókné Kapási Júlia tájékoztatójából kiderült, hogy a színpadi produkciókkal párhuzamosan filmeket vetítenek Szekszárdról 3D-ben és angol nyelven is. A gyerekek játszósarokban és kézműves-foglalkozásokon népi iparművészek segítségével kóstolhatnak bele a különböző mesterségekbe a kosárfonástól a hangszerkészítésig. „A színes összeállításból Szekszárd és a Sárköz kulturális jegyei egyaránt kidomborodnak - mondta el Matókné Kapási Júlia. A sajtótájékoztatón Horváth István örömmel nyugtázta a lehetőséget, amely szerinte jó hatással lehet a város turisztikai és gazdasági életére egyaránt. „Minél többet meg szeretnénk mutatni magunkból a fővárosban. Köszönjük a lehetőséget a Művészetek Palotájának" - hangsúlyozta Szekszárd polgármestere. A rendezvényre - melynek „arca” Rákay Philip, a Magyar Televízió szekszárdi származású intendánsa lesz érkezőket a Szekszárdi Turisztikai Kft. munkatársai ingyenes színes kiadványokkal várják. A négyórás családi programra a Gemenc Volán és a szekszárdi önkormányzat három busszal segíti a közel 150 közreműködő eljutását. A tolnai megyeszékhelyről elszármazottakat az internet segítségével próbálják mozgósítani a szervezők. Gyanúsítottként hallgatták ki Juhász Ferenc volt minisztert Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Juhász Ferenc szocialista országgyűlési képviselőt jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt. Az ügyészség Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése után tavaly februárban rendelte el a nyomozást. A gyanú szerint Juhász Ferenc 2002 májusától 2006 júniusáig tartó honvédelmi minisztersége alatt jóval áron alul adott el egy állami tulajdonban levő zuglói lakást F. László közigazgatási államtitkárnak. Juhász döntése alapján 2005 májusában a Honvédelmi Minisztérium a főváros XIV. kerületében található, több mint 65 millió forint értékű, újonnan beszerzett állami tulajdonú bérlakást lakhatásra biztosította F. Lászlónak.A közigazgatási államtitkár a lakást később meg akarta venni, erre Juhász 2006 júniusában lehetőséget is biztosított az ingatlan értékének harmadáért, valamivel több mint 22 millió forintért. A vagyonkezelési szabályok megszegése miatt a honvédelmi tárcát több mint 43 millió forint vagyoni hátrány érte. Juhász Ferenc a kihallgatáson panasszal élt a gyanúsítással szemben, tagadta a bűncselekmény elkövetését, és megtagadta a vallomástételt. Félszáz családon segítettek Szekszárd város önkormányzata és a Gemenc Erdő- és Vadgazdaság Zrt. régi jó kapcsolatának köszönhetően ötven rászoruló család jutott térítés nélkül tűzifához a héten. A Gemenc Zrt. a rendkívüli hideg időre tekintettel ajánlott fel 10 tonna, a pörbölyi fűrészüzemből ingyen elszállítható fát. A fűtőanyag Szekszárd város önkormányzata szervezésében, a Humánszolgáltató Központ kollégái által összeállított lista alapján jutott el a leginkább rászoruló családokhoz, egyedülálló idős emberekhez. A „megajándékozottak” nagy örömmel fogadták a segítséget, a két-két mázsa tüzelő lakásmérettől függően négy-öt napig, vagy' akár egy hétig is meleget adhat a rekordhidegben. Az akció keddi sajtótájékoztatóján Horváth István hangsúlyozta: a rászorultak köre sajnos jóval szélesebb annál, mint akik most ingyen juthattak tűzifához. A polgármester tisztelettel kér minden céget és magánszemélyt, hogy' akinek lehetősége van, további tüzelő felajánlásával segítsen. Néhány évé egy delegációval egy német kisvárosban jártam, ahova a mi szüreti napunkhoz hasonló Winzerfestre hívták meg a külföldi vendégeket néhány napra. A patinás városkát bejár- va egy' különös dologra csodálkozhattunk rá. A fesztivál idején az üzletek még este nyolckor is nyitva tartottak, és nem volt olyan kirakat, amely ne hirdette volna a helyi borok nagyszerűségét. Borospalackok kínálták magukat még a papírbolt, a kozmetika és a hentes ízlésesen feldíszített kirakatában is. Itt az egyik pincészeté, ott a másiké, volt, ahol egymás mellett több borászaté is, s hozzá kelyhek, dugóhúzók, kulcstartók, pólók, mind a borra emlékeztetve. Az egész város egységesen azt sugallta: a mi borunk jó, büszkék vagyunk rá, vedd meg! Holott (isten bocsássa meg nekem), de igencsak „guggokis” volt némelyik. De nyilván felismerték a helyiek, hogy ha már a környező dombokon szőlő terem, s abból bor lesz, az odavonzza más vidékekről is azokat, akik szívesen kortyolnak sör helyett a hegy levéből. S ha már fesztiváL akkor az oda- csődülő több tízezer látogatónak azt kell mutatni: ez a város borfellegvár. Példás összefogás volt, az ottaniak láthatóan felmérték, hogy egy hajóban eveznek: a bor és a borászok sikeréből mindenki profitálhat. Ez jutott eszembe a hétfői Léleképí- tőn a három szekszárdi borászt, Vida Pétert, Takler Ferencet és Veszter- gombi Ferencet hallgatva. Ők ugyanis lelkes lokálpatriótaként, hazafiként és világot járó szakemberekként osztották meg velünk tapasztalataikat, s beszéltek sok egyéb mellett arról, mi mindent hozhat - nemcsak a borosgazdáknak, hanem egész Szekszárd- nak - ez az istenadta kincs: a bor. Barátságokat, ismertséget, idegenforgalmat - fellendülést. Az itt megforduló illusztris vendégek vagy borturisták ugyanis elviszik városunk és kitűnő boraink hírét. S aki egyszer itt volt, legtöbbször újabb vendégeket is küld. A borászok és a többi városlakó közös érdeke tehát az összefogás. Hiszen, ha Szekszárd jól kiaknázza kitűnő természeti adottságait, borai népszerűsítésével (akár eg)7 borhotel megépítésével is) egyre több látogatót csalogathat ide, akik ha itt időznek, pénzt is költenek majd nálunk. Nemcsak a borpincékben, hanem éttermekben, kávézókban, butikokban, vagy akár fodrásznál, kozmetikában, autómosóban is. Ezért - a számtalan egyéb érték mellett - Szekszárdon nem lehet eleget beszélni a borról. Mi fogunk továbbra is, ígérem. Cser Ildikó