Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-12-23 / 47. szám

SZEKSZÁRDI 2012. december 23. ÜNNEP Nagy sikert aratott a Diótörő Az önkormányzat karácsonyi ajándéka mintegy 1800 diáknak és nyugdjasnak szerzett örömet A táncjátékban Chaplin alakja is megelevenedett A Diótörő című táncjátékot hozta el Szekszárdra a Madách Musical Tánc- és Zeneművészeti Iskola de­cember 17-én, hétfőn. A városi sportcsarnokban megtartott két délutáni előadás során - a város ön- kormányzatának karácsonyi ajándéka­ként- összesen mintegy 1800 óvodás, is­kolás és nyugdíjas élvezhette a magas színvonalon, modern felfogásban eltán­colt klasszikus darabot. Az E. T. A. Hoffman meséjéből írt tánc­játékot éppen 120 évvel ezelőtt mutat­ták be először. A darab kezdetén megis­merhetjük Masát, Mását és Lujzát, a há­rom testvért, akik a nevelőintézetből a szeretet ünnepén kiosonnak és az utcán az embereket nézik, ahogy készülődnek karácsony ünnepére. Mikor kiürül az utca, és a gyerekek is visszatérnek az intézet falai közé, a téren az angyalkás szobrok - ahogy minden év­ben - ezen az estén megelevenednek. Drosselmeier főangyal vezetésével ösz- szegyűjtik az intézetnek szánt ajándéko­kat és a nagyterembe varázsolják a me­sés színekben pompázó karácsonyfát. Az angyalok Drosselmeier főangyalt em­berré varázsolják át, hogy a nevelőnő hi­deg szívét felmelegítse és az intézet gyer­mekeinek boldogságot adjon. Drosselmeier egy különleges Diótörő­figurát ajándékoz Masának. Az ajándék osztás után Drosselmeier varázslatos műsorral kápráztatja el a gyerekeket. Minden gyermek az ajándékával indul el aludni. Masa álmában a Diótörő megele­venedik, és a rájuk támadó Egérkirályt és hadseregét megfutamítja. A győztes csa­ta után magával viszi a kislányt a mesék birodalmába. A történet egészét áthatja a karácso­nyi hangulat, melyből az őszinte szeretet és megbecsülés tükröződik. Diótörő egy fából faragott bábuként került Masához, aki szeretetével érző szívű emberré vál­toztatja őt álmában. A darabot a Madách Musical iskola ala­pítója, Sárközi Gyula a Magyar Állami Operaház magántáncosa és balettmeste­re, a Madách Színház Tánckarának mű­vészeti vezetője, és kollégái, Jurányi Patrick, Kovács Zsolt és Kováts Gergely Csanád álmodták színpadra. Angyali énekszó a pedagógus kórustól „Minden nap gyújtsatok gyertyát, emberek!” Újra meghittebbé, örömtelivé tette az ünnepi várakozást a Liszt Ferenc Pedagó­gus Kórus nagy sikerű adventi hangver­senye. December 18-án délután megtelt a Wosinsky Mór Megyei Múzeum könyv­tárterme, szép korűaktól a karon ülőkig mindenféle korosztály örömmel hallgat­ta a Simon Péter karnagy vezényletével előadott ismert karácsonyi dalokat. Ez a szép koncert, a múzeum adventi prog­ramsorozatának záró eseménye, a Szek­szárdi Karácsonyvárónak is része volt. Az 1965 szeptemberében alakult, de már fiatal tagokkal is bővült kórus első­sorban magyar nyelven adta elő ünnepi műsorát. A világszerte ismert, himnusz dallamra megzenésített, középkori Adeste fideles után kortárs egyházi éne­keket hallhattunk: először a 130 éve szü­letett Kodály Zoltán Adventi énekét, az­tán az Isten igéjét hirdető Gerzsenyi Sándortól egy fran­cia karácsonyi ének magyar változatát, majd Halmos László Isten dicséretére lel­kesítő kórusművét. A klasszikusok közül nem maradhatott ki Haydn Legszentebb éj című műve, de Georg Friedrich A 47 éves kórust Händel Messiás oratóriumának egy köz­kedvelt részlete, az Örvendj világ... sem. A népszerű, közismert dallamok között éppúgy felcsendült egy angol karácso­nyi ének, az Áldott éj Farkas Ferenc fel­dolgozásában, mint Sigmund Lorenz szerzeménye, az Oly jó lett volna látni..., vagy az eredetileg Henry Purcellnek tu­lajdonított Zengjen hála Néked. A hang­verseny zárásaként az angyal énekelt, ah­ogy Michael Praetorius reneszánsz ze­neszerző karácsony idején rendszerint felhangzó művének (In Dulci Jubilo) cí­me mondja. A Simon Péter szerint „vakmerő” kö­zönség ennyivel nem elégedett meg így a 47 éve működő kórus ráadásként egy újabb alkalomhoz illő dalt „húzott elő” a repertoárjából Kovács Etelka örömmel hallgatta a közönség FOTÓ: f.YIMOTHY LEVENTE Halász Judit dalszövegének részlete - amely a délután során kétszer is felcsen­dült - akár az üzenete is lehetett volna az Illyés Gyula Megyei Könyvtár által 10. alkalommal szervezett „Együtt egymá­sért” című, fogyatékkal élőknek szóló karácsonyi műsornak. A meghitt ren­dezvényre ugyanis mind a szervezők, mind a fellépők a karácsony szellemét hűen megidéző, szívet melengető ün­nepi előadásokkal készültek. A december 18-án megtartott ese­ményen Németh Judit megbízott könyvtárigazgató üdvözlő be­szédét követően Béresné Kollár Éva, az est házi­gazdája köszönetét fe­jezte ki a meghívott fellé­pőknek, a könyv- és könyvtárbarátoknak, va­lamint vendégeknek, ami­ért ellátogattak a nem mindennapi ünnepélyre. A műsor első szereplői a Tücsök Ze­nés Színpad Gyermekcsoportjának Szó­listái voltak. A Kis Tücsköket a Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesületé­nek verses-zenés produkciója követte. Az ünnepi hangulat megteremtéséről Nagy Vendel versei és Rákóczi Szilvia karácsnyi dalai gondoskodtak. A Tolna Megyei Mozgássérült Örökifjak egy is­meretlen költő által írt verssel és egy dal­lal köszönték meg a könyvtár munka­társainak egész éves, áldozatos együtt­működését. Dr. Garay Jánosné, az Értelmi Fejlődé­sükben Akadályozottak Tolna Megyei Szervezetének elnöke háláját fejezte ki azért, hogy immár 10. alkalommal, csa­ládtagokként lehettek jelen a kará­csonyváró délutánon. Az elnök asszony beszédét a szervezet két tagja, Révész Orsi és Mayer János által előadott ver­ses műsor zárta. A Fogyatékosok Nappali Intézmé­nye - Asztalos Zsuzsanna felkészítésé­vel - táncos bemutatóval, valamint egy-egy, Varga Lilla és Illés Márkó által szavalt lírai művel járult hozzá az ün­nepség sikeréhez. A Hétszínvilág Otthon la­kói pedig egy igazán vi­dám zenés-táncos elő­adást hoztak magukkaL Az MT Mobil Zenés Irodalmi Színpad előadásában egy karácsonyi dalt hallhattunk, majd a társulat két tagja, Ignácz Sándor és To- bánka József saját versei olvasta fel. A programot Budai János, a Polip If­júsági Iroda önkéntesének gitár szólója és Mayer János, a Garay János Gimnázi­um tanulójának szintetizátor játéka is színesítette. Az ajándékdélután zárása­ként a fellépők egy közös énekkel aján­dékozták meg egymást és a jelenlévőket. Beticze Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom