Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-02-05 / 5. szám

2012. február 5. MOZAIK , SZBÖZADM IPj HtiMHB H A járások kialakítása nem politikai kérdés Tolna polgármestere szakmai döntésre számít Február 6.: fórum a szülőknek Múlt heti számunkban tudósítottunk arról a szedresi sajtótájékoztatóról, ahol nyolc település polgármeste­rei fogalmazták meg kételyeiket illetve ellenvélemé­nyüket azzal kapcsolatban, hogy a tolnai járáshoz tar­tozzanak, ha jövő januárban megalakulnának a járá­sok és azok egyike a tolnai járás lenne. Ők ugyanis in­kább Szekszárdhoz vagy Pakshoz szeretnének csatla­kozni. A kérdéssel kapcsolatban ígéretünkhöz híven most dr. Sümegi Zoltán, Tolna polgármestere vélemé­nyének is helyt adunk. Dr. Sümegi Zoltán lapunknak elmondta: nem ért egyet a „nyolcak” véleményével, akik szerint a tolnai já­rás „életidegen, mesterséges képződmény3’ lenne. Sze­rinte nem túlzás a hatodik járás létrehozása, hiszen van­nak megyék, ahol tizenötezres lélekszám alatti járáso­kat is terveznek, miközben a tolnai járáshoz közel 33 ezer lakos tartozna. Tolnán mind az infrastruktúra, mind a képzett köztisztviselői gárda rendelkezésre áll­na a feladatok ellátásához, amelyeket ugyanolyan ma­gas színvonaton láthatnának el, mint például a tolnai ok­mányiroda, amely elismerten gyors és szakszerű ügy­intézéssel fogadja az állampolgárokat. A közlekedési nehézségeket felvető aggodalmakkal kapcsolatban dr. Sümegi Zoltán elmondta: nem a jelenlegi helyzetből kell kiindulni, az állam nyilván biztosítani fogja a járá­sok kialakításával együtt a működéshez szükséges inf­rastruktúrát is. Ha Tolna járásközpont lenne, gyorsabb, olcsóbb és emberközelibb ügyintézésre lenne módjuk az érintett települések polgárainak. Ez egyébként nem igényelne rendszeres utazgatást, hiszen a járási hivata­lokban intézendő államigazgatási ügyek száma jóval kevesebb, mint az önkormányzatoknál ellátott felada­tok. Dr. Sümegi Zoltán hangsúlyozta: a járások kialakí­tása nem politikai, hanem szakmai kérdés, és bízik ben­ne, hogy mindenki számára elfogadható, ésszerű dön­tés születik majd. Állták a sarat a teljesítménytúra résztvevői 2012. január 21-én, szombaton 13. alkatommal szervez­te meg az Ifjúsági Unió Szekszárd a Bartina Teljesít­ménytúrát, amely a magyarországi „nagy túrák” között foglal helyet, és amely címre az idén sem cáfolt rá. Ez alkatommal ugyanis összesen 786 résztvevő teljesítet­te a három választható táv valamelyikét: a 15 kilométe­res távot 527-en választották, a 30 km-en 172-en indul­tak, a maratoni 42 km-es távot pedig 87-en teljesítették. Az egy esület 60 önkéntessel, magas színvonalon va­lósította meg a rendezvényt. A szolgáltatások között kü­lön említésre méltó a „gulyáságyú”, amelyből kétféle te­át és forralt bort mértek az erdő közepén a megfáradt turistáknak. A mozgásra vágyó résztvevők jó hangulat­ban, sok túratárs társaságában és szép időben tölthet­te el ezt a napot, bár - mint általában - ez alkatommal is meg kellett küzdeniük a januári nedves, sáros talajjal Azonban úgy tűnt, ezt senki sem bánja. Vidéken olcsóbb a tovább­tanulás, mint a fővárosban Még a legnépszerűbb - kommunikáció és mé­diatudomány, valamint a turizmus-vendéglátás - szakokon sincs államilag támogatott képzés, közölte lapunkkal dr. Horváth Béla, a Pécsi Tu­dományegyetem Illyés Gyula karának dékánja, hozzátéve, hogy a költségtérítés díjai is meg­emelkedtek. Sajnos a döntéshozatalra rendelke­zésre álló idő igen kevés, hiszen február 15-ig a továbbtanulni szándékozóknak be kell adniuk jelentkezési lapjukat. A kar azzal igyekszik segítséget nyújtani a je­lentkezők szüleinek - illetve minden érdekeltnek és érdeklődőnek -, hogy' február 6-án, délután öt órától fórumot szervez a Rákóczi utcai főépület­ben. Ezen az összejövetelen elmagyarázzák a to­vábbtanulással kapcsolatos tudnivalókat, tájékoz­tatják a résztvevőket a költségtérítési díjakról s minden egyéb felmerülő kérdésre válaszolnak. A szekszárdi intézménybe mindenkit felvesz­nek, aki a minimális 240 pontot elérte. A legjob­ban teljesítők közül tízen ösztöndíjban része­sülnek, másik tíz hallgató ingyenes kollégiumi el­látást kap, illetve tíz diákot ingyenes nyelvokta­tásban részesítenek. A költségtérítési díjakat maga az intézmény határozza meg a megadott kereten belül A szek­szárdi karon a legalacsonyabb összeget kérik a legkedveltebb szakon is, azaz a turizmus-ven­déglátás szakon a féléves díj 150 ezer forint lesz. Bíznak benne, hogy ezt az összeget, valamint a hozzáadódó rezsit - utazás, szállás, étkezés - a szolidabb keresetű szülők is képesek lesznek ki­gazdálkodni. V. H. M. Meghívó: Szekszárdi Klímakor III. Évnyitó Fórum Időpont: 2012. február 9-én 15.00 óra. Helyszín: Polgármesteri Hivatal Konferenciaterem (7100 Szekszárd, Béla király tér 8., 1. emelet) A Klímakor Fórum tervezett napirendje: 15.00- 15.10 Köszöntés • Ács Rezső, Szekszárd MJ Város al­polgármestere • Baka György, a Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi elnöke 15.10- 15.20 Szekszárd időjárása • Kővári László, GMB-elnök 15.20-16.00 További növekedés, vagy összeomlás? • Hetesi Zsolt fizikus, a globális energia- és eröforrásválságra specializáló­dott Fenntartható Fejlődés és Erőforrások kutatócsoport vezetője 16.00- 16.15 Hozzászólások, javaslatok, kérdések Szünet (15 perc) - Klímabarát büfé helyi termékekkel 16.30-16.40 A Szekszárdi Klímakor 2011-ben • Gaál Zsófia, a Zöldtárs Alapítvány titkára 16.40-17.00 Mintaprogramok Szekszárdon • A Klimaalapból megvalósult egy-egy program bemutatása 17.00- 17.10 Hogyan tovább Szekszárdi Klímakor? • Baka György, a Zöldtárs Alapítvány kuratóriumi elnöke 17.10- 17.40 Holisztikus szemlélet a klímavédelemben • Antal. Z. László, a MTA Szociológiai Kutatóintézet tudományos főmunka­társa, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke 17.40 Zárszó • Hozzászólások, javaslatok, kérdések Szekszárdi Klímakor További növekedés vagy összeomlás? Az emberiség elmúlt 250 éve a folya­matosan bővülő fogyasztás bűvölté- nek és az egyre összetettebb társadal­mak létrejöttének időszaka volt. A Ró­mai Klub által 1973-ban kiadott és sok­szor - ok nélkül - lekicsinyelt Növeke­dés határai című tanulmány, összevet­ve az azóta eltelt 30 évvel, nagyon talá­ló helyzet- és jövőképet festett. Mi vár ránk? További növekedés, vagy összeomlás? Ezzel a címmel tart előadást dr. Hete­si Zsolt fizikus, az ELTE oktatója, a globá­lis energia- és erőforrásválságra specia­lizálódott Fenntartható Fejlődés és Erő­források kutatócsoport vezetője a Szek­szárdi Klímakor február 9-én (csütörtö­kön) 15.00 órakor megrendezésre kerü­lő Fórumán. (A Fórum helyszíne a Szek­szárdi Polgármesteri Hivatal 1. emeleti Konferenciaterme. A belépés díjtalan.) A már jelenleg ismert adatok tükré­ben állítható, hogy a rendelkezésre ál­ló energia mennyisége gyorsan csök­keni fog, a nyersanyagok egy részéé úgyszintén. A kőolaj kitermelése a me­zők adatai és az új felfedezések fényé­ben alkotott modellek szerint 2008- ban tetőzött, az egy főre jutó energia pedig már a 70es évek végén; ez utób­bit az elérhető adatbázisok mutatják. A Föld mint rendszer a törzsfejlő­dés során egyetemes törvén)! köve­tett: azok a fajok fejlődtek gyorsab­ban, melyek hatékonyabban tudták növelni a rendezeüenséget a napsu­gárzásból vett energiában, akár köz­vetve, akár közvetlenül jutottak hoz­zá. Az ember sem kivétel ez alól. A ja­vak és az energiafogyasztás eloszlása egy skálafüggetlen rendszerre enged következtetni. Ez lehetővé teszi mo­dellek készítését. Az eredmények alapján a társadalom mint energiafo­gyasztó hálózat, kényszerű átrende­ződés előtt áll. A társadalmat, mint skálafüggetlen energetikai rendszert modellezve többféle forgatókönyv ké­szíthető a jövő lehetséges energia-né­pesség eloszlásfüggvényeire. Mind­egyik közös jellemzője azonban egy határpont, amelyen túl a rendszer jel­lege nem tartható meg, az ugyanis kényszerűen vagy tervezetten átren­dezi önmagát. A jövő tehát valószínűsíthetően azo- ké a hálózatoké, melyek a lokalizáció felé mozdulnak eL Ennek két legfonto­sabb feltétele a helyi energia- és éle­lemtermelés. Az előadás a különféle modellek valószínűségét is elemzi. Szekszárdi Klímakör

Next

/
Oldalképek
Tartalom