Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-10-21 / 38. szám
SZEKSZÁRDI VAS4RNAP MOZAIK 2012. október 21. Könyvtári napok zenével, játékkal, előadásokkal Őszköszöntő. A Fabula együttes műsora a gyermekkönyvtárban Élénk érdeklődés kísérte az Őszi Országos Könyvtári Napok szekszárdi eseményeit, amelynek témája idén az Összefogás az aktív idősödésért volt. Az Illyés Gyula megyei könyvtár számos tartalmas programmal, rendkívüli nyitva tartással, ingyenes beiratkozással kedveskedett olvasóinak, és leendő olvasóinak október első hetében. Az Idősek Világnapján kezdődött eseménysorozat látogatói először is az október 10-én 200 éve Szekszárdon született Garayjános költő, Háry Jánossal, az obsitossal híressé vált életművének a mélyére tekinthettek. A megyei könyvtár archívumának anyagából származó első kiadású könyvek, kéziratok és más dokumentumok október 31-ig tekinthetők meg a könyvtár előterében. A következő napon egy a biztonságos öregkor érdekében hasznos, vetített képes előadást hallgathattak meg az érdeklődők Kopasz Árpádtól értékeink védelméről. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatával együttműködésben tartott előadáson a ny. rendőr dandártábornok felhívta a figyelmet, hogy emelkedjünk felül hiszékenységünkön. Amit nap, mint nap látunk és hallunk a televízióban, olvasunk az újságokban, azt vegyük végre komolyan. Ne engedjünk be hatósági személyt, kéményseprőt, villanyóra leolvasót a lakásunkba anélkül, hogy igazolná magát. Sokszor a mi figyelmetlenségünk az okozója annak, hogy bűncselekmény áldozatai leszünk. Szerda délelőtt a mozgalmas öregkor jegyében megragadó, személyes úti beszámolót hallhattunk Németh Judit mb. könyvtárigazgatótól a Szentföldről, ahol Jézus nyomdokán járhatott. Valóban úgy érezhette, hogy megelevenednek szeme előtt a bibliai történetek. Izrael régi épületei pont olyan szépek, mint a hasonló stílusban épült maiak. Átszellemülten beszélt a felemelő élményről, hogy ott lehetett Jézus életének fontos helyszínein, így például a Galileai-tó partján, ahol Krisztus több csodát is tett. Délután ifj. Töttős Gábor tartotta meg új egyháztörténeti sorozatának első előadását. A szakrális és profán tér- és időbeli elkülönüléséről, valamint a lineáris és ciklikus világfelfogások közötti különbségekről beszélt. Október 4-én a „Bölcs időskor - időskori bölcsességek” szellemében Hoppál K. Bulcsú filozófus, egyetemi tanársegéd tartott előadást „Kereszténység és nemzetek” címmel, és bemutatta Áz igazság dialógusa című könyvét. Az előadásról szóló beszámolónkat lejjebb olvashatják. Ugyanaz a dal, ugyanaz a hang, ugyanaz a szív - érezhette, aki a könyvtár udvarára lépett október 5-én estefelé, hogy meghallgassa Kerényi Zsolt és Fenyvesi Gábor zenészek, valamint Sipos Imre színművész szubjektív válogatását József Attila és Cseh Tamás műveiből. Tiszta szívvel dúdolok... adták címül estjüknek az előadók, és valóban: Cseh Tamás soha nem „dúdolt” másként, mint ahogy József Attila versének címe mondja. Csak gitározott és énekelt őszintén, modorosság nélkül csupa fontos dalt - derült ki az est bevezetéseként Sipos Imre előadásában elhangzott nekrológokból. Fontosak lettek volna azok a dalszövegek is, amelyeket Bereményi Géza csak neki tudott volna megírni... A dombóvári Kerényi Zsolt és Fenyvesi Gábor Cseh Tamás első három lemezéről játszott mára már klasszikussá vált dalokat, és Sipos Imre is közismert József Attila-verseket adott elő. A szombat a játékoké volt. A Játékos időskorért” programon a szépkorúak rejtvényeket fejthettek a könyvtárban ajándékokért, de a család legnagyobb örömére unokáikkal is játszhattak a gyermekkönyvtár sok-sok rendezvényén. Rengetegen éltek is ezzel a lehetőséggel Délelőtt Felhővel, a zsemleszínű labradorral a türelmes terápiás kutyával játszhattak. Délután a sióagárdi Fecske bábcsoport adott elő négy mesét, mind a négyet más módon. Először Hófehérke történetét lufikkal majd a Világszép csacsifül történetét mesélték el kesztyűbábokkal. Harmadikként fakanálbábokkal adták elő Lázár Ervin A kék meg a sárga című meséjét, végül asztali bábozással a Virágszeműt. Utóbbival ezüstminősítést nyertek Egerben. Mire aztán a gyönyörű koronák, sisakok elkészültek, megérkezett Gyuszi bűvész. Gyuszi nem varázsolt elő nyulat a nem létező cilinderéből de sok gyereket saját ámulatukra is bűvésszé varázsolt. A Könyves Vasárnapon ingyenes beiratkozási és kedvezményes átiratkozási lehetőség mellett könyvvásár is várta a könyvtárban az olvasni vágyókat. Este pedig a Garay gimnázium dísztermében Szabó István Az ajtó című filmjét vetítették, amelyet Szabó Magda önéletrajzi ihletésű regényéből készített a lélek mélységeiről az elfogadásról Kovács Etelka „A kereszténység fő ellensége a liberalizmus” Kereszténység és nemzetek címmel tartott mély dolgokat feszegető előadást október 4-én az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban Hoppál K. Bulcsú filozófus, egyetemi tanársegéd. Nem tudunk az egyház és a vallás fogalmával, valamint a vallási tevékenységekkel mit kezdeni, s nagy kérdés, hogy egy vallási közösség egyháznak tekinthető-e? - tette fel a kérdést a filozófus, aki a vallások szabályozásával kapcsolatban az 1945 előtti példát hozta fel, amely szerinte kitűnően kezelte az állam és az egyházak kapcsolatát. A háború előtt e tekintetben öt kategóriát állítottak fel: az első a bevett vallásokról szólt, amelyek teljes állami támogatást kaptak, míg a másodikban az elismert, a harmadikban pedig a tűrt/el nem ismert vallások tartoztak. Utóbbiak összejöveteleit be kellett jelenteni a hatóságoknál. A negyedik kategóriában a tiltott, míg az ötödikben a felekezet nélküliség fogalma jelent meg. Hoppál előadásán arra is kitért, véleménye szerint az iszlám azért erős Európában, mert az iszlám nem szakadt el a társadalmi közegtől, s az összes hit közül a legtöbb közük nekik van a politikához. Görögországban az ortodox egyház államegyház, a többi vallási közösség csak egyesület. Dániában viszont az evangélikus egyház az államegyház. Utóbbi országban amúgy három kategóriát különböztetnek meg: elismert, házasságkötési jogú, és elismerés nélküli közösségeket. A vallások primitív szembeállítása rossz útra viszi a keresztény Európát, a fő ellenség a kereszténységre pedig a kozmopolita, liberális világnézet - jelentette ki a filozófus. A liberalizmusban több a vallásellenesség, mint a Kurultaj összejöveteleken, amelyeken az ősi hithez való viszony látható. Arra a kérdésre, mi az oka annak, hogy az ateizmus ma is tartja magát, úgy reagált: ez a fogalom ma az asztrológia, mágia, sátánizmus szintjén jelenik meg, amelyek veszélyesebbek, mint önmagában az ateizmus. Hoppál úgy véli, nem szabad összekötni minden esetben a magyarságot a nyugati típusú keresztény kultúrkörrel, sokkal inkább az „Istenes gondolat” az, amely nemzetünket és a kereszténységet közös alapra helyezheti. A filozófus szerint az állam és az egyház soha nem válhat külön, és soha nem fonódhat össze. Gyimóthy Levente
