Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-10-21 / 38. szám

2012. október 21. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 9 KAVE DUPLA HABBAL Az ember lelkében lévő űrt csak Isten töltheti be SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Balázsi Zoltán református lelkész és felesége, Balázsi Zoltánná dr. Thury Katalin. A házas­párral a lelkész férj nyugalomba vonulása alkalmából találkoztunk, de a randevúnak még egy apropója volt: Szekszárdra érkezésükkor ebben a sorozatban értesülhettek a városlakók, hogy általuk válhat gazdagabbá a hitélet A kávéházi sorozatnak jelenlegi formában való utolsó megjelenéséhez pedig keresve sem találhattam volna náluk méltóbb interjúalanyokat.- Szinte napra pontosan 12 éve an­nak, hogy 2000 októberében a nagy- tiszteletű urat beiktatták a szekszár­di református gyülekezet lelkészt tisztébe. Élettörténetét már több in­terjúból ismerhetik az olvasók, ezért lelkészi szolgálatának a végén azt kérdezem, hogyan összegzi magá­ban az eltelt tucatnyi évet?- A lelkészi szolgálatnak a komolyságá­ról, a szükségességéről és a fontosságá­ról szeretnék szólni.- Kezdjük a komolysággal...- A lelkészi szolgálat Isten Igéjében való feladatvégzés, amit odaadással, el­hivatottsággal lehet csak végezni. Az el­hivatottság mindenek előtt a legfonto­sabb, mert csak kisebb részben emberi szándék és döntés, nagyobb részben Is­ten kiválasztó kegyelme. Van, aki életé­ben ezt korán érzékeli, és akad, aki ké­sőbb. Az isteni elhívás annyiban is szu­verén, hogy az általa kiválasztott embe­reket más-más időben, környezetben szólítja meg és hívja eL Ennek a hívásnak engedelmeskedtem én is ifjúkoromban, amikor a szülői háttér és az iskolában kapott indíttatás a teológia felé irányítot­ta utamat.- Miért szükséges a lelkészi szolgálat?- Mióta világ a világ, a lelkészi szolgá­latra az embereknek szükségük van. A különböző vallásokban és kultúrákban ez a szolgálat nyilvánvalóan nem egyfor­mán nyilvánul meg. A sokszínűség elle­nére a lényege az istenkeresés. Annak az űrnek a betöltése, amit az egyik egyház­atya úgy fogalmazott meg, hogy „az em­ber lelkében lévő űrt csak az Isten tölt­heti be”, aki a teremtés során adta az Ő nagy ajándékát, amit a bűneset során az ember sajnálatos módon elveszített. A lelkipásztor feladata az, hogy utat mu­tasson az Istent kereső embernek, hogy Őt Jézus Krisztus által megtalálhassa. „Ő * az út, az igazság és az élet, senki sem me­Egy férfi: Balázsi Zoltán hét az Atyához csak Őáltala" - mondja Jézus.-És a szolgálatfontossága?- A lelkipásztori szolgálat azért fontos, mert meg kíván szólítani minden em­bert, minden korosztályt. A gyermeki lé­lek nyitottságára építve az óvodáskortól indítjuk az Isten és az Úr Jézus tanítása­inak megismertetését. Bizonyára so­kunknak vannak emlékeink gyermek­korunkból, amikor egy-egy bibliai törté­netet megtanultunk, s az végigkísért éle­tünk során. Az iskolai hitoktatás és a konfirmációi előkészítés a kamaszkori feszültségek oldását is segíti azontúl, hogy az iskolás gyermek már értelmezi és átgondolja a hittanórán tanultakat, s azoknak lényegét beépíti lelki életébe. Az ember hitélete a felnőttkorban telje­sedhet ki, az Istenhez és egymáshoz va­ló viszonyulása, a gyülekezet közössé­gén belül, az Isten által elkészített alkal­mak során.- Milyen érzésekkel tekint a megérde­melt pihenés időszaka elé?- Reménységgel tekintek az utódok­ra, akik méltóan fogják képviselni és folytatni Isten ügyét a gyülekezetben. Amennyiben ők igénylik, munkájuk­hoz segítő kezet nyújtok, s kérem rájuk Isten áldását. Egy nő: Balázsi Zoltánná dr. Thury Katalin- A lelkészi szolgálat sokszínűségé nek megvalósításában Ön milyen sze­repet vállalt?- A szekszárdi éveket megelőzően a papné feladatait „fél műszakban" tud­tam csak ellátni. Szekszárdon adta meg nekem a Jóisten azt a lehetősé­get, hogy főállásban valósíthattam meg azokat az általam fontosnak ítélt, gyülekezetünk közösségépítését szol­gáló feladatokat, amelyek a lelkészi hi­vatás sokszínűségének gyakorlati megvalósítását segítették. Egy szép egyházi énekünk alábbi sorait szolgá­latom mottójaként tekintettem: „Sze- retetben összeforrva egy közös test tagjai tudjunk egymásért harcolva....” Ezért volt időm a családlátogatásokra, az otthoni és kórházi beteglátogatás­okra, a lelki gondozásra, a gyülekeze­ti kirándulások szervezésére, hitokta­tásra, a nőszövetség megalakítására és irányítására.- Emeljünk ki egy-két olyan terüle­tet, ahol szerteágazó tevékenysége különösen segítette a gyülekezet kö­zösségéformálását.- Mindenek előtt a gyülekezeti ki­rándulásokat említeném. Az elmúlt 12 év alatt 12 alkalommal vettünk részt három-öt napos utakon. Bejártuk Ma­gyarország minden tájegységét, de ka­landoztunk Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidékén, és megcsodáltuk Krakkó, Prága és Bécs nevezetességeit is. Al­kalmanként mintegy félszáz fő vett részt ezeken a kirándulásokon.-Az Ön által alapított nőszövetség­nek milyen feladatai, vállalásai vol­tak?- Huszonkét alapító taggal, 2003 őszén indultunk el. Jelenleg 52 főt számlálunk és az ökumenizmus jegyé­ben katolikus és evangélikus testvé­rek is részt vesznek összejövetelein­ken. Minden évben bekapcsolódunk az országos és világméretű akcióna­pokba, a gyülekezeti evangelizációba, valamint hitépítő és hitmélyítő elő­adásokat hallgatunk, kiállításokat szervezünk, író-olvasó találkozókat tartunk.- A gyülekezet alkalmai közül melyik az az esemény, amelyiket a legbenső­ségesebbnek, a legmeghatábbnak ér­zett az elmúlt évek során?- A gyermekek karácsonyát, ame­lyet minden évben a Szentestét meg­előző vasárnapon, istentiszteleti ke­retben, a templomban tartunk. Óvo­dások, hittanosok, konfirmandusok mondják el versben, prózában, ének­ben karácsonyi hitvallásukat, melyet ajándékképpen kiegészítenek a Fiatal Felnőttek Körének tagjai. Minden gyermek ajándékcsomagot kap a gyü­lekezettől, melyet a nőszövetség tagjai állítanak össze. Itt említem meg a nemrég elhunyt Irmuska néni csodá­latos textiljátékait, melyek minden év­ben nagy örömet szereztek a gyere­keknek. Ezekből a játékokból része­sültek az idősek otthonának lakói, és a büntetés-végrehajtási intézet fogva tartottjainak gyerekei is. Mindezekért „Soli Deo Gloria”, vagyis Istené a di­csőség!

Next

/
Oldalképek
Tartalom