Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-01-29 / 4. szám
10 , SZEKSZÁRDI yMrnap KULTÚRA 2012. január 29. Az emlékek varázsa A Mészöly Miklós születésének 91. évfordulója alkalmából rendezett emléknap délutánja, mint évről évre mindig az író szülőházán (Beze- rédj u. 2.) elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával kezdődött. Gacsályi József költő emlékezésként Mészöly a Tükör Miért szeretem című sorozata számára 1982-ben írt önvallomását olvasta fel arról, miért szereti egyik novelláját, a Nyomozás I.-et. Szereti, mert a már mindent betöltő emlékek sokasága magától értetődően találja meg benne ahelyét. Elfogultsággal kedveli ezt a kis írást, „talán azért is, mert nem erőlteti, hogy irodalom legyen - alig több, mint ahogy a parkőr böki fel botjára a leveleket. Avar.’’ Amelyet megszépít a folytonos emlékezet. Az emléktáblára Szekszárd Megyei Jogú város önkormányzata mellett a Mészöly Miklós Egy esület, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár, a Babits Mihály Művelődési Ház és a PTE Illyés Gyula Kara képviselői helyeztek el koszorút. A mindent elborító emlékek avarában próbálta megtalálni Gerőcs Péter irodalmár és Dér Asia film- és videó- készítő azokat a momentumokat Mészöly Miklós egykori barátait, pályatársait kérdezve, amelyek megrajzolják Mészölyt, a magánembert. Az emléknap délelőttjén bemutatott Privát Mészöly című dokumentumfilmjükről délután az Irodalom Háza Mészöly Miklós Múzeumban beszélgettek Szörényi Lászlóval, a Mészöly Miklós Egyesület elnökével, több íróval, irodalmárral, akik Mészölyt jól ismerték, és más érdeklődőkkel A fűm alkotóitól megtudhattuk, hogy szándékosan ugyanolyan kérdéseket tettek fel minden interjúalanynak, így a vágás során létrejöhetett egy képzeletbeli kerekasztal-beszélgetés, mivel az interjúk egy mást is inspirálták. Szörényi László - mint mondta - új oldaláról ismerte meg régi barátait a filmet látva. A filmkészítőknek sikerült elérniük, hogy az interjúalanyok őszintén beszéljenek. Ebben Dér Asia szerint szerepet játszhatott: egyrészt, hogy a forgatáskor csak ketten alkották a stábot, másrészt az, hogy egy nagyon hozzáértő, felkészült emberrel beszélgethettek, aki ebben teljesen egyenrangú partner volt. Az is fontos, hogy nem magukról hanem Mészölyről kérdezték őket, ez azonban nem állította meg őket abban, hogy valójában magukról beszéljenek. Szörényi szerint ez igazán egy tényfeltáró, eredeti mű. Mindegyik figurát új és lényeges oldaláról ismerte meg. Nagyon fontos film. Ennek az új technikának a segítségével láthatja a néző, hogy Mészöly az Isten ostora volt a magyar irodalomban. Márton László elmondta, Mészölyt az igazságon kívül soha nem érdekelte semmi, hogy hogyan érvényesül mennyi pénze lesz, külföldön mekkora a hírneve. Központi jelentőségű véleményformáló volt a kommunista diktatúra hanyatló időszakában. Jól mutatja ezt, hogy megfigyelte a nyugati titkosszolgálattól kezdve a franciákon, svédeken át közvetített CIA-ig mindegyik. Legalább 4-5 főállású ügy nök nyüzsgött körülötte mindig. KORTÖRTÉNET AZ EMLÉKEZET ÁLTAL Szintén az emlékezés volt a témája a következő beszélgetésnek, mégpedig egy olyan privát napló folytán, amelyért Szkárosi Endre író, költő, műfordító kapta meg idén a Mészöly-díjat. Az Orpheusz Kiadónál megjelent Egy másik ember című prózai kötetében, amint a kortársak elmondták, meglepő hitelességgel írta meg a kommunista diktatúra idején létezett nem hivatalos irodalom történetét. Tényleg egy az egyben úgy történt minden, ahogy' leírta - mondták. Naplót soha nem írt - válaszolta, de a 70-es évektől vezette a publikációi, fellépései listáját. Korábban elég jó volt a memóriája, most már kissé hanyatlik, de néhány adat: időpont, helyszín, téma, már elég ahhoz, hogy az emlékek előtörjenek. Bár semmi nem kényszerítette rá, azért akarta megírni ezt a kortörténetet az emlékezet által hogy legyen dokumentálva a korszak, amelynek tényanyaga még ott van azok fejében, akik átélték. Közülük egy, egy jó barát január 13-án távozott az élők sorából Szkárosi Endrét megkérték, hogy mutassa be a Munkácsy Mihály-díjas Bernáthy Sándort, aki - mint mondta - közeli barátja és munkatársa volt a hetvenes évek végétől a kilencvenes évek elejéig. Fesztivál, zenekar, revü, nyomtatott folyóirat, a legkülönbözőbb ügyekben szövetségesek voltak. Nagyon kiváló festő, zseniális reklámgrafikus (a plakát volt az egyetlen szabad közlési felület a 70-es években, bár kiragasztásáért büntetés járt), az A. E. Bizottság együttes alapító tagja, zenekísérletező. Az első zászlóvivője volt a techno, az elektronikus zenének itthon. A Konnektor együttesben együtt zenéltek. Nagyon érdekes összetett ember volt, és rendkívül igényes. Szkárosi sokat tanult tőle. Most kicsit az irodalmi, művészi köztudatba fog kerülni. Miután a díjazott a magyar irodalom még a diktatúra alatti törekvéseiről szólt, az irányzatosság komoly célkitűzéséről és az önszerveződő irodalmi csoportosulások jelentőségéről Szörényi nem hagyta ki, hogy' szóba ne hozza Szkárosi egy másik arcát, a műfordítóét, akinek nagyon makacs, alapvető törekvése, hogy Arany Jánost és Petőfi Sándort olaszra fordítsa. „Minden kor mai" - mondta Ezra Pound. A verseknek nem tesz jót az ünneplés, ilyenkor kopottan látjuk őket. Dramatizált előadással fel kell szabadítanunk a bennük rejlő energiát. Ezt tette Szkárosi Endre is, amikor a beszélgetés zárásaként így, érdekes, szórakoztató és látványos módon mozgással erőteljes gesztusokkal különös hanghordozással beszéddallammal előadta egy vizuális költeményét: Fényes helyzet, mai és régi. Szörényi mindenkinek ajánlja a Másik ember című könyvet, aki a szocializmus-kommunizmus lényegét szeretné megérteni. Egy különös egymásra találásról szók a záró beszélgetés, amelyet Máthé Andrea a Szándéktalan fény című albumról írt reflexiója vezetett be. Vancsó Zoltán fotói magukra találtak Mészöly Miklós szövegeiben. Ahogy a fotográfus mondta, ő ugyanúgy kíváncsi a világra, mint egy író. Véletlen egybeesés, hogy' a fotóiban megfogalmazott gondolatok éppen illettek egy-egy Mészöly-idézet- hez, anélkül hogy' erőlködve tennék ezt. Zseniális, hogy Mészöly elmondta azt, amit ő a képeivel Szinte az író egész életművét fel tudta használni. Több száz képből és rengeteg idézetből állt össze a 168 oldalas könyv pár hét alatt a szőnyegen. Mészöly szelleme biztos, hogy' segített - mondta Vancsó. Olyan véletlen egybeeséseknek vagyunk tanúi, amelyek nem voltak szándékosak, de aztán mégis azzá lettek. A két média tökéletes együttélését láthatjuk, kiegészítik egymást. Mészöly anélkül segített, hogy segíteni akart volna. A beszélgető délután szereplői (balról): Szkárosi Endre, Szörényi László, Gerőcs Péter, Dér Asia Kovács Etelka Tisztelgés Mészöly Miklós emléktáblája előtt a Bezerédj utcában
