Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-01-29 / 4. szám
Q SZEKSZÁRDI iasArmap MOZAIK 2012. január 29. Magyarság és Szenvedély Versszimfóniák a XXI. Művészeti Műhelytől A mélyreható, érzelmekkel teli líra nem marad magára a XXI. Művészeti Műhely versszínházi előadásaiban. A Mészöly Miklós-emléknap előrendezvényeként a Magyarországi Német Színházban január 18-án bemutatott „Sírnak-e lelkek a pányván?” és a Pilinszky Weöresben tangóharmonikával a súlyos versek mellett a látvány, a zene, a mozgás és a tánc együtthangzásával váltak egészen új, egyedi versszimfóniává. A színpadon háromszintű lépcsős emelvény, fekete ruhás emberek fekszenek rá, sejtelmes zene szól, a Bölcsődal Igor Sztravinszkij TűzmadarábóL A dallam egyre inkább diszharmóniába hajlik, miközben tört magyarsággal megszólal a vers, a Kormányeltörésben Domonkos Istvántól, ameiyben nem csak az anyanyelv vált csonkává, de ahogy a mottóul választott Balassi-idézet mondja: „Elmém csak tévelyeg széllel kétségben.” Külföldön, idegen világban köztes létben élünk, hiába „pénz nyelv zászló / himnusz bélyeg”, bizonytalanul, Balassi kifejezésével, kormányeltörésben. A vajdasági magyar irodalom kiemelkedő alakja 1971-ben Svédországban (ahol 1979 óta él) írt kemény hangú versfolyamának részletei rendre az éppen ebben az évben született Lackfi János a Magyar nyelv évében, 2009-ben díjat nyert, Variációk anyanyelvre - századok hangján versciklusa lágyabb női hangon megszólaló darabjainak adták át a stafétát. Évszázadok jeles magyar irodalmi műveit írta át ezekben a költő az Ómagyar Mária-siralomtól Faludi György Ódájáig, amelynek parafrázisa leírja: „Vad csizmatalpak itt gyakran tiportak, / Hát hasonulni élők megtanultak / S mint z-betű az „igazság” szavában, / Tömegbe olvadt arcunk általában,”, mégis „Minden sejtünket átrez- gi a szó”. Miként az 1971-ben elhunyt Sztravinszkij az előadásban elhangzott zenéjét a disszonáns remegés. Végül a darab Lackfi művéből származó címéhez hűen a kötél, azaz pányva is előkerült, amiből kiszabadulni lehetetlen. A színesre festett arcokról a második előadásra eltűnnek a különböző jelek. Már mind egyformává, fehérré, élettelenné váltak. A négy szürke rabruhás alak homlokán alig látható felfele mutató háromszög, amely egy-egy vékony szállal kötődik a lenthez. Dermesztő hangú, összefonódó versrészletek szólalnak meg két költő, Pilinszky János (1921-1981) és Weöres Sándor (1913-1989) műveiből egyazon hangon a felfoghatatlanróL Míg az argentin Astor Piazzolla (1921-1992) mélabús, drámai, balladáira két angyali lény izzó vörösben táncol csodásán, szárnyal az Égben, mégis köztünk jár. A három kortárs művész alkotásaiból létrehozott darabban az érzelmektől fűtött pusztító és éltető tüzes szenvedélybe ékelődik ellenpontként a zöld, Federico Garda Lorca versének szeleteivel, az élet és a halál, a barna rózsa. Míg végül jön az életteli tangó és az elemelkedés. A Művészeti Műhely vezetője, Franyó Róbert elmondta: - Ez a darab egy spirituális stációkon átívelő fejlődéstörténet bemutatásának színházi kísérlete. Az előadás meghívást kapott az Országos Versmondó Szövetség jubileumi rendezvényére. A tánckoreográfiát Szarvas Szilvia készítette, és tanítványával, Adorján Boglárkával adta elő. A 2009-ben öt bonyhádi Petőfi-gim- nazistával indult és immár 17 fősre nőtt, főleg középiskolásokból, néhány felnőttből és az idei évadtól öt, a Jókai Szakképző Iskolában tanuló tagból álló, Franyó Róbert, tanár, amatőr rendező irányításával működő XXI. Művészeti Műhely a Mészöly Miklós-emléknap alkalmából a szekszárdi születésű író Kökény kisasszony című meséjét adta volna elő városunkban. Ez több vis maior miatt meghiúsult, de a március 27-i színházi világnaphoz közeli időpontban, egy március 25-i helyszíni főpróbát követően március 30-án 17 órától nálunk is bemutatják a német színházban. Kovács Etelka Környezete fejlődését segíti elő a paksi atomerőmű Követendő példa a térségfejlesztésben A Paksi Atomerőmű Zrt. évente 500 millió forintot bocsát a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány rendelkezésére, mely az erőművet befogadó települések térségfejlesztési elképzeléseit támogatja pályázat útján. Az alapítvány e mellett az életminőség emelését és a munkahelyteremtést jelölte meg kitűzött célként Az első évben biztosított támogatás közvetve 4,3 milliárd forint fejlesztést generál a paksi, a kalocsai, valamint a szekszárdi kistérség északi részén fekvő településeken. A Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) közel 30 éve van jelen működő' létesítményként a Paks-Kalocsa-Szekszárd centrumok által meghatározott területen, mint a térség legnagyobb beruházója, gazdasági vállalkozása és munkáltatója. Emellett felelősséget érez környezetéért, annak állapotáért, az ott élők életminőségéért, a térség fejlődéséért, jövőjéért. Ennek szellemében egyre szélesebb körű támogató tevékenységet folytat. Az elmúlt évek eredményes megoldásait megtartva 2011-ben egy közhasznú alapítvány létrehozását határozta el, amellyel koncentráltabb, még jobban átlátható, kézben tartható támogatási rendszert indított el. Az így létrejött Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány célja a kedvezményezett területeken megvalósuló széleskörű fejlesztés. Az érintettségi kört a paksi és kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kistérség északi részét magába foglaló ösz- szesen 41 település alkotja. Az alapítvány működése első évében elsősorban és kiemelten az Új Széchenyi Terv keretében európai uniós forrásokból, magyar társfinanszírozás mellett támogatott pályázatokon való részvételt kívánta segíteni a szükséges önerő egy részének biztosításával. Az alapítvány további célja, hogy a támogatási lehetőségek keretein belül segítséget nyújtson a települések, vágj' azok társulásai számára a helyi lakosság jelentős részét érintő önkormányzati fejlesztésekhez, valamint elősegítse az alapító okiratban felsorolt szakterületeken működő vállalkozások - elsősorban munkahelyteremtést, versenyképesség-növelést célzó - fejlesztéseit. Az alapítványtól igényelt támogatás összege 2011-ben meghaladta a 700 millió forintot. A kuratórium nyilvános ülésén 31 pályázatot minősített nyertesnek és 417 millió forint támogatást ítélt meg, ami közvetve 4,3 milliárd forint fejlesztést generál. A támogatott projektek között van a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza, amely egy - a mai kor követelményeinek megfelelő - alacsonyabb sugárterheléssel működő CT- berendezés megvásárlásával szeretné a lakosság ellátását megbízhatóbbá tenni és magasabb színvonalra emelni. A Paks és térsége hulladékgazdálkodási rendszer kialakításának projektjére is támogatást ítélt meg a kuratórium a nyertes KEOP- pályázat önerő-kiegészítésének formájában. A beruházás során hét településen oldódik meg a kommunális hulladék környezetkímélő elhelyezése. Több pályázó nyert gyermekintézmény energetikai korszerűsítésére támogatást 2011-ben. A pályázati lehetőséggel a következő években is élhet az erőművet befogadó térség, hiszen az alapítói célok megvalósítása érdekében a Paksi Atomerőmű Zrt. 2014-ig ösz- szesen kétmilliárd forint támogatást bocsát a Jövőnk Energiája Térség- fejlesztési Alapítvány részére. Az alapítás évétől eltérően 2012-től évi két alkalommal hirdet pályázatot a kuratórium. Az első forduló kiírása várhatóan márciusban jelenik meg. A pályázati lehetőségekről, támogatott projektekről bővebb tájékoztatás az alapítvány www.jovonkener- giaja.hu című honlapján érhető el, ahonnan az aktuális pályázati felhívás is letölthető.
