Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-08-12 / 28. szám

SZEKSZÁRDI VASÁRNAP FIATALOK 2012. augusztus 12. Világsiker: a számelméleti függvény használhatósága... A szekszárdi fiút vacsorán látta vendégül a köztársasági elnök (Folytatás az 1. oldalról) Csak megjegyzem, hogy kezdetben heti 6, majd 5 matekóránk volt, hozzájött két fakul­tációs is, illetve később a csillag-program órái. Közben járhattunk Veszprémbe, az otta­ni egyetem kebelén belül működő Erdős Pál tehetséggondozó iskolába is. Mellette a „Petőfi” benevezett a nagyobb verse­nyekre, illetve rendszeresen eljuttatott szaktáborokba - emlékezik vissza Gergő, s azt is hozzáfűzi, hogy a magas matekóra­szám, a táborok soha nem viselték meg, sőt! Ráadásul megtanulhatta a versenye- zés fortélyait is. Mielőtt Köpenczei Gergő bemutatná a nagydíjas művet, jó tudni, hogy a Buda­pesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán másodéves, a gazdasági és társada­lomtudományi karán pedig most kezdi az első évet. S csöppet sem aggódik, hogy nem bírja együtt a kettőt, hiszen „magam döntöttem így”. Szóval a bonyhádi „ingázós" évek úgy folytatódtak a fővárosban, hogy Gergő és Énekes Péter a Magyar Innová­ciós Szövetség évente meghirdetetett ak­tuális versenyén pályáztak tudományos eredményeikre épülő munkájukkal. Ezen elnyerték az országos második he­lyezést, mégpedig „Az s(n) számelméle­ti függvény használhatósága kódolási cé­lokra” munkájukkal. Ezt - a zsűri javasla­tára - továbbfejlesztették, újabb tesztek­kel kiegészítve neveztek be a világver­senyre. Hogy kik? Hát Gergő és volt gimnáziumi osztálytársa, jelenleg egyetemi csoport­társa, Péter - természetesen Katz tanár úr támogatásával Kérésemre Gergő össze­foglalta a lényeget, ám - mindjárt láthat­ják - nem elvontan, hanem bárki számá­ra érthetően. (Igaz, kérésemre nem ki­merítően.) Miután beavatott az egész szá­mokkal foglalkozó számelméletbe, a szá­mok - például egész számokkal való - oszthatóságába, az „s” függvénybe és így tovább, így folytatta:- A függvény érdekessége, hogy az „s” ér­ték bármekkora - akár harmincjegyű - számnál könnyen és gyorsan kiszámolha­tó, ám visszafele nem ismerünk gyors módszert. Munkánkban egy - úgyneve­zett egyirányú - kódolási eljárást próbál­tunk ki. Egy köznapi példa: ha készítek egy kódot, még magam sem tudom az ere­detit visszafejteni! Ez ugyanúgy működik, mint az emberi ujjlenyomat. Ám abból nem tudom „előállítani” a tulajdonosát, azaz képtelenség azonosítani az adott sze­mélyt. Vagy: ha a számítógépben haszná­lok egy jelszót, ugyanez történik, nem ma­gát a jelszót, hanem annak lenyomatát tá­rolja a gép. Kutatásaink a számítástechni­kát szolgálhatják majd- És eljutottak Pittsburghbe, a világver­senyre.- Ugyancsak ráhajtottunk az angol nyelv­re, hiszen a többi versenytől eltérően ez a pennsylvaniai versenyen nem írásban, hanem szóban történt. A zsűri a munká­ink áttanulmányozását követően számos kérdést tett fel- Hányán pályáztak?- 67 országból 1500 projekt 2000 pályá­zója került - szintén a világ különböző tá­jairól származó - hét tagú zsűri elé. A díj­kiosztás egy hatalmas fogadási központ­ban volt. Sorra szólították a győzteseket, mi pedig konfetti-záporban álltunk a szín­padon. Nagyon érdekes és számunka még inkább szokatlanok voltak ezek az izgal­mas külsőségek.- Kategóriájukban nagydíjat nyertek, hozzá 500 dollárt. Gratulálunk!- Köszönjük szépen.- Most térjünk át a díszvacsorára.- Dr. Áder János köztársasági elnök úr­tól kaptuk a meghívást, ami hihetetlenül nagy megtiszteltetést jelentett. Ahogyan az is, hogy nem csak Katz tanár urat és feleségét, valamint Pétert és engem lát­tak vendégül, hanem feleségével együtt Szemerédi Endre matematikaprofesz- szort is, aki nem rég kapta meg - a ma­tematikai Nobel-díjnak megfelelő - Abel-díjat. Elnök úr valahogy úgy fogal­mazott, hogy a hasonló témában kutató fiatalokat egy asztalhoz akarta ültetni a nagy tudóssal. Ajándékot is kaptunk: Prof. Obádovics J. Gyula díszkiadású könyvét.- Milyen volt a terítés, mi volt a menü?- A vacsorát a kék-szalonban tálalták föL Zellerkrémlevessel indult az étkezés, majd következtek a főfogások. Nekem na­gyon ízlett a színes borsos panírban kisü­tött hús a gombaszósszal és a spenót - bo­csánat! - paraj szufléval Desszertként tú­rógombócot tálaltak. Nagyon finom boro­kat ittunk, volt közöttük szekszárdi is, mégpedig Takler féle.- Nem voltak zavarban?- Nem. Persze, feszélyezettség, megillető- döttség volt bennünk. Illően felöltöz­tünk... és tulajdonképpen elnök úr vissza­fogott kedvessége, kellemes humora min­dent feloldott. Már az elején tolmácsolta külföldön tartózkodó felesége gratuláció­ját és jókívánságait. A vége felé pedig? Ki­mentünk a teraszra, ahonnan a delegáci­ók tagjai is szoktak, s mi is gyönyörköd­tünk a fővárosban. Úgy két órán át vol­tunk elnök úrnál... de elmondhatatlan gyorsan elrepült az idő. V Horváth Mária MAGYAR NYELVŰ SZINKRONFORDITASSAL NÉZHETI A NÉMET SZÍNHÁZ ELŐADÁSAIT! Augusztus 18. 21.00 Jule Ronstedt: Südseekeller / Déltengeri pince, ifjúsá­gi musical, Mecseknádasd Vakáció a Seychelles-szigetek helyett ­a pincében! A rengeteg élőzenével fűszerezett, helyzetkomikumokkal teli előadás kitűnő szórakozás az egész családnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom