Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-08-12 / 28. szám
2012. augusztus 12. —---------------------------MÚZEUM —--------------------------Ré gészkedtek, nemezeitek, kőbaltát fúrtak Gyermekfoglalkoztató napok a múzeumban Immár három éve szünidei gyermekfoglalkoztató napokat, úgynevezett nyári tábort szervez a Wosinsky Mór Megyei Múzeum a „Mindenkinek program. Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése" című TÁMOP 3.2.8/08/B pályázat keretében. E nyári eseménysorozatnak a korábbi alkalmakkor óriási sikere volt a gyermekek körében, ezért tavaly újra meghirdették. Az idei program már fizetős volt. A gyermekfoglalkoztató napokat 2x5 napos ciklusban szervezi a múzeum általános iskolás tanulók számára, 9-13 éves korig - tájékoztatott Andrásné Marton Zsuzsa múzeumpedagógus -, de nem zárják ki az ennél fiatalabb vagy idősebb tanulókat sem. A rendezvényen - amely június 18-22-ig, valamint augusztus 6-10-ig zajlott - a szekszárdiak mellett környékbeli iskolások is részt vettek, de Dunaföldvárról is jöttek, sőt, még Bajáról is jelentkezett egy kislány. Örömteli volt, hogy míg a húsz főre meghirdetett júniusi eseményre kilencen, augusztusra már 27-en iratkoztak fel. Hétfőn az őskorral, azon belül is a neolitikummal, kedden a rómaiak pannóniai tartózkodásával ismerkedhettek a gyerekek, szerdán pedig a honfoglaló magyarság kora került sorra. Csütörtökön a 11. századtól az 1848-as forradalomig és szabadságharcig tekintették át megyénk történetét, végül pénteken a paksi, római kori Lussoni- um település erődjéhez látogattak el, ahol a lányok a saját maguk által készített ékszereikkel, fülbevalóikkal, fátylakkal, a fiúk pedig légióssisakjaikkal járták be az erődítményt. Ezután terep- gyakorlat keretében - a Paksi Városi Múzeum vezetőjével, V. Péterfi Zsuzsannával egy múzeumi ásatáson is részt vehettek. A napi programok bevezető játékkal indultak, majd az adott korhoz kapcsolódó kiállítási egység megtekintésével folytatódtak, ahonnan a gyerekek a pincemúzeumba vonultak le elméleti, vetített képes, vagy filmes szemléltető előadásra. A filmeket különböző szempontok szerint figyeltették meg a múzeum munkatársai, a fiatalok játékos feladatokat is kaptak. Mindezek után az adott kornak megfelelő, tárgyalkotó foglalkozásokon csiszolt kőbaltát, csőtalpas tálat vagy marokedényeket készíthettek, de még agyagos alapú tárgyakat is megformálhattak. Ez utóbbiakat - a tárgyak kiégetése után - szeptemberben vihetik el a gyerekek. A pincemúzeum úgy nevezett „időkapuiban” szituációs játékokra is sor került, ahol korhű műtárgymásolatokkal találkozhattak, de beöltözhettek, régészkedhettek, sírt bonthattak ki, gabonát őrölhettek, kőbaltát fúrhattak ki, ezen kívül kipróbálhatták a szövést, fonást, sőt, római pamlagon, vagy korabeli székeken ülve még hárfázhat- tak is. A pincehelyiségben, tábortűz körül tarsolylemez készítés, tűnemezelés is volt, majd honfoglaláskori meséket, mondákat, legendákat is meghallgathattak a tanulók, akiket naponta meleg ebéddel is vártak a szervezők. Gyimóthy Levente A Wosinsky Mór Megyei Múzeum újraindította „A hónap műtárgya” című rovatát amelyben a honlapjukon olvasható-látható gyűjteményeik egy-egy értékes, de állandó kiállításon nem szereplő darabját mutatják be, melyek a múzeum központi épületében is megtekinthetők külön vitrinben. A karikás ostor rövid nyelű, kenderkötélből és szíjból font, hosszú sudarú állatterelő eszköz. Két részből, a tulajdonképpeni ostorból - amely szíjból készül - és a rövid, rendesen alkar hosszúságú, gyakran díszített nyélből áll Nevét az ostor több tagból álló nyaki részét összekapcsoló réz- vagy vaskarikákról kapta A pásztorok maguk készítették az általában 35-40 cm hosszú, henger vagy hasábalakú, az egyik végén, vastagabbra faragott nyelet. Az ünnepi díszként használt karikások nyelét faragással rézverettel ólomöntésA hét műtárgya Karikás ostor nyele sei és berakással díszítették. A rézverettel díszített ostomyelek díszei és cimerei voltak a pásztoroknak. Rézlemezből vagy más fémből keskeny szalagokat vágtak, illetve drótból kalapáltak, s azoknak egyik oldalát élesre reszelték. Majd ezekből a szalagokból hullámvonalakat, csillagokat, virágokat, betűket, évszámot formáltak, s miután a formák helyét beverték, a rézszalagok kiálló részeit lereszelték, majd csiszolópapírral lesimították. A Szekszárdon gyűjtött karikás barna, fényesre simított keményfából készült, ólombetéttel díszített. A nyél három részre osztott, alsó egyharmadát - mely mint egy körte kiszélesedik, és rézgombban végződik - öt kiemelkedő gyűrű választja el a második harmadtól Az alsó fele három részre osztott egy-egy alul egyenes, körülbelül a felső harmadától hullámvonalban kialakított négy-négy rézszöggel rögzített rézlemezzel melyek között HARTMAN/STEFFAN felirat látható - a betűk közötti fafelület rézszegekkel kivert. A harmadik harmadban egy réz szívből három réz nyi- lacska ágazik egy H betű felé, melynek közepéből kettős kereszt, illetve utána 1769-es évszám látható. - E fölött lefele fordított szívek, majd a következő kiemelkedő gyűrűn háromszirmú virág, egy alacsonyabb gyűrűn rézszög sor, a harmadik kiemelkedő gyűrűn négyszirmú virágok és rézszögek, majd ugyanilyen sorban ismétlődő díszítés látható. A második harmadban - az ostomyél közepén - az előzőhöz hasonló hármas osztásban IESVS/IOSEF/MARIA felirat olvasható. Az utolsó harmadban egy kiemelkedő domború gyűrű látható négyszirmú virágokkal melyet kétoldalt alacsonyabb lépcsőn lefele illetve felfele álló rézlemezből kialakított szívek díszítenek. Az ostomyél felső végén körülbelül 1,5 cm hosszban - melyből a szíj tartására szolgáló befelé hajló szárú fordított U alakú vashuzal áll ki - ólomlemez fedi, mely alatt három sor átlóval osztott ólombetét látható. Hosszúság: 42,3 cm Szélesség: 4,5 cm Gyűjtés helye: Szekszárd, Tolna megye.