Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-07-01 / 26. szám

2012. július 1. MOZAIK „ SZEKSZÁRDI lASARNAP Szépítsük együtt Szekszárdot Még a nyári szünet előtt, június 14-én a Szent József Iskolaközpont csatlakozott a Szépítsük együtt Szekszárdot! prog­ramhoz 5. osztályos diákjaival és osztály- főnökiikkeL Szokásos, éves környezet- védelmi napjukon a Gróf Pál utcai játszó­teret tisztították meg. A gyerekek - bár szívesen gyűjtögettek a játszótéren - szomorúan tapasztalták, hogy az idő­sebb korosztály ezen a területen sem ké­pes a cigarettacsikket a gyűjtőben elhe­lyezni. Sok, egyéb szemetet is (csokipa­pír, petpalack stb.) a padok körül, mö­gött találtak meg, és nem a helyén, a ku­kában. Akciójukkal reményeik szerint elérik, hogy a gyerekek otthon felhívják az idősebbek figyelőiét a környezetvéde­lem fontosságára, a szemetelés elítélésé­re. Nem csak a gyerekek szemét bántja, ha valami nem a helyére kerül Ne kell­jen egy, a gyerekeknek kialakított helyen 4 zsáknyi szemetet összegyűjteni! * * * A Budapest Bank országosan több mint 10 éve rendezi meg - minden év­ben kétszer tavasszal és ősszel - a Törő­dés Napja programsorozatát. Szekszár- don idén ez június 16-án, szombaton va­lósult meg az I. számú óvoda két tagin­tézményében a bank 100 ezer forint ér­tékű támogatása jóvoltából Az akció­hoz a Szépítsük együtt Szekszárdot! program is csatlakozott Harmincötén együtt szépítették meg a fa játékokat a Kölcsey és Wosinsky lakótelepi óvodák udvarán a pénzintézet szekszárdi és paksi fiókjainak munkatársaival óvodá­sok szüleivel és az óvodák dolgozóival *** A közelmúltban figyeltem fel a sétálóutca mentén húzódó kőpadká­ra. Észrevettem, hogy a Szász és a Mangó éttermek ezt rendszeresen tisztítják, így a teraszon ülő vendége­ik tiszta környezetben ebédelhetnek, vacsorázhatnak. A többi üzlettulajdo­nossal megosztottam ötletemet, hogy szánjanak szabadidejükből egy-egy órát az előttük lévő padka-rész meg­tisztítására, ezzel is szépítve a város ezen területét. A munkára június 19-én került sor. E kedves emberek a hőség ellenére is sú­roltak, törölgettek, a végeredmény pe­dig önmagáért beszél Ezúton is köszö­nöm az Alexandra Könyvesbolt, a Szász Optika, a Garay Pub, a Criminal Skate­shop, a Fehér Liliom esküvői ruhasza­lon, a Red Rock Pub, a Mangó és a Szász Étterem dolgozóinak munkáját. Eltitkolt, ősi magyar történelmünk... 14. Aradi Lajos a Pálosok címerszimbolikájának korábbi megjelenéseiről A15. században élt rendfőnök, Gyön­gyösi Gergely (1472-?) munkájáról be­szélt, aki sokáig szolgált a Szent István király által alapított zarándokházban és kápolnában (Santo Stefano Rotondo). Gyöngyösi írt egy, az egyházi szemé­lyek számára javasolt életmód-könyvet, amelynek egy fejezete a pálosok élet­módjáról szól: ebben elejtett mondato­kat találunk arról a történetről, amikor Boldog Özséb rendalapítóhoz (?1200- 70) kilátogat Esztergomból gazdag ba­rátja, aki meglepődve tapasztalja, hogy Özséb a pilisi magányban erősebbnek, s fiatalabbnak tűnik, mint korábban. Özséb a leírás szerint közli vele, hogy „zöldségeket és borsót fogad be”, amelyben benne van a teremtő Isten szeretete. A bors a régmúltban a legki­sebb energiaegységnek számított, ha csak a népmesék történeteit tekintjük. Aradi szerint a bors és a borsó nagyjá­ból azonos jelentéssel bír. A régi Jézus­ábrázolásokon a próféta két ujja közé szorított borsószemet tart e „borsó­ság”, ez a fajta atomnyi zöldség-erő je­lenik meg Özséb közlésében is, amely­nek zöldje a színszimbolikában a szív energiáját, s egyben a szerelmetes atyai szív energiáját is jelenti. A székely Két bors ökröcske mesénkben a két kis ökör a Napot és a Holdat is szimbo­lizálja: e borsóság oly erős, hogy ki tud­ja húzni a világot tengelyéből - célzott az összefüggésekre Aradi. Június 1-jén ismét városunkba ér­kezett Aradi Lajos Pilis-kutató, aki dél­amerikai hasonlóságokról is beszélt a tizenharmadik részünkben már Re­mete Szent Pál történetén keresztül részletezett, 13.századi pálos címer kapcsán. E címeren két oroszlán egy fát (Ég ígérő Fa) támaszt két oldalról, a fa lombjának elágazódásánál pedig egy csőrében kenyeret (szimbolikusan fénykorongot) tartó holló „segít”, mer­re „haladjon” az ember az úton egyéni döntései alapján. Az oroszlán a földi ha­tatom szimbóluma, amelyek azért tá­masztják a fát (az utat), hogy jól tudjon haladni rajta az ember. Egy, a pálos cí­merre hasonlító, IX.századi, etelközi honfoglaló tarsolylemezen a fát tartó oroszlánok felett, növényi díszítésekbe rejtve láthatóak kisebb madarak. A tárgy közepéről pedig egy bagolyfe­jű madár kifejezetten velünk néz szem­be a növényi indás motívumon át: ez a növényi létből a magasabb szintre tör­ténő átalakulást is mutatja. Az indából kinövő madárfej azért is érdekes, mert részegységeiben kisebb madarak ve­hetők ki róla! E tarsolyon megjelenő fa törzsén három, különleges virágszimbo- likájú stáció található, a törzs végén pe­dig egy háromlevelű lóhere áll, amely fénymagot szimbolizál A fa törzsén lát­ható „stációk ’-nak köze lehet a népme­séinkben megjelenő három hamuban sült pogácsához is, a növény tetején lé­vő gyümölcsök a megtett út jutalmát mutatják. „Sosem láttam szebb termő­fát, műit Úrjézus keresztfáját, mert az vérrel virágozik, szentlélekkel gyümöl­csözik” - hozta példaként Aradi Lajos az ismert, székely, régi magyar áldást Jé­zus szenvedésének gyümölcsözéséről párhuzamot vonva az ábrázolásokkal hiszen, az életfán, - ha bejárja az em­ber, s eljut a tetejére - „Ég ígérő fa”-ként az igazságot látja meg. Aradi szerint a világ összes ősnépénél a fa az úttal volt egyenlő. A zsidók Jézust azért hívták „fára aggatott”-nak, mivel a próféta azt hirdette magáról: én vagyok az út. A ‘80-as években Dél-Amerikában talált, s feltehetően a késői maya kor (Kr. e. 450-Kr. u. 300) előtti időkből az ősma­ya civilizáció korából (Kr. e. 10000- 1250) származó tárgyon is hasonló fa­szimbolika látható, mint a pálos címe­ren és az etelközi tarsolyon: e rajzola­ton az oroszlánok helyett két királyi szintű figura tart finom ujjtartással egy gyümölcsökkel teli fát. E figurák test­tartása annak az útnak megáldását su­gallja, amelyet az embernek végig kell járnia. E fa tetején is ott ül a madár, aki az elágazásnál megjelenik a magyar tar­solylemezen és a pálos rend címerén egyaránt. Mayául az út Tau, kínaiul pe­dig Tao, ugyanakkor mindhárom nyelvben (maya, magyar, kínai) benne rejlik az „út” szóban a T betű. A lat tar­tó maya szimbólumon egyébként a fa ágai ugyanolyan csillagfas ábrázolást mu­tatnak, mint a Képes Krónika magyar királyokról készített képein a háttérben megbúvó fák csillagos formái, de más, mexikói ábrázoláson is (pL Pacal király sírköve a VII. századból) is megjelenik a Tau-fa, kifakadva a király köldökébőL Aradi a pálosok címerállatához, a holló­hoz hasonlította a rendet, mivel szerin­te - a rend II. József általi, 1776os felosz­latásáig - ők voltak, akik .hollóként” to­vábbi segítséget adtak, amikor nemze­tünk válaszúihoz érkezett. (Folytatjuk.) Gyimóthy Levente

Next

/
Oldalképek
Tartalom