Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-07-01 / 26. szám
2012. július 1. MOZAIK , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP tm ••••;■ FELHÍVÁS A gyümölcsös ültetvények, valamint a gyümölcsös ültetvény méretet el nem érő, gyümölcsfával betelepített területek összeírásáról szóló 2006. évi XLVTTI. törvény előírásai szerint 2012. június 1. és november 30. között az alma, körte, kajszi és őszibarack ültetvények statisztikai célú felmérése zajlik a településen. A Központi Statisztikai Hivatal megbízásából igazolvánnyal ellátott összeírok felkeresik a helység közigazgatási területén található azon ültetvényeket, amelyeket előzetesen az adatgyűjtésre kijelöltek. A szakemberek a helyszínen töltik ki azt a kérdőívet, amely az ültetvény jellemzőit méri fel. Kérjük, segítsék munkájukat a feladatuk elvégzéséhez szükséges információk megadásával, továbbá felkérésükre biztosítsák számukra, hogy a zárt területekre bejussanak. A törvény alapján a gyümölcsfával betelepített területek használói kötelesek az összeíráshoz adatot szolgáltatni. Az összeírok célja elsősorban az ültetvények felkeresése, ugyanakkor az adatfelvétel megvalósulásához a használókkal való kapcsolatfelvételre is sor kerülhet. A kérdőív megtekinthető az önkormányzati hivatalban vagy a KSH internetes honlapján (www.ksh.hu). KÖZPONTI * KSH STATISZTIKAI HtVAUt Kirsch János diakónusra is emlékeztek Hangversenykórus lett a Gagliarda Zsúfolásig megtelt az újvárosi katolikus templom a Gagliarda Kamarakórus minősítő hangversenyén. A kórus hagyományos évadzáró koncertje egyben országos minősítő is volt, melyet a Kórusok Országos Tanácsának háromtagú szakértő zsűrije értékelt. A kórus egy dallal emlékezett meg a templom nemrég elhunyt diakónusáról, Kirsch Jánosról. A bensőséges és emelkedett hangulatot a végsőkig fokozta, hogy a kórus a meghatódott közönséggel együtt énekelt. A | dr. Szabó Szabolcs által vezetett mű- | sort, melyen városunk kiváló orgona- | művésze, Lozsányi Tamás is közremű- | ködött, a zsűri értékelésében hossza- | san méltatta, kiemelve, hogy a kórus- | tagok arcán az együtténeklés öröme | és a zene szeretete tükröződött. A I Gagliarda Kamarakórus a legmaga- I sabb fokozatú minősítést, a hangver- I senykórus címet kapta. I-sas- I Bor és a gasztronómia Az ízek észlelésének és szétválasztásának „tudománya” Egy olyan „szeminárium” zajlott le a szekszárdi boregyetem legutóbbi összejövetelén, amelyen „szót kért”és kapott a gasztronómia. Ahol Kovács János Venesz-díjas mesterszakács komoly kísérletet tett arra, hogy a hallgatóság - miután feláll majd az asztaltól -, szerezzen némi jártasságot az ízek érzékelésében. Képes legyen azok külön választására - és tudja érthetően megfogalmazni azt, amit érez. Higgyék el, nem könnyű a hétköznapi, jókat enni, inni szerető számára ez a feladat. A foglalkozás ezúttal interaktív volt. Azt az 1400 falatot, amit Kovács János a pécsi tudományegyetem szekszárdi karának „csúcskonyháján” készített - pogácsák, pástétomok, zöldséges, illetve aszalt gyümölcsös finomságok, háromszor három különböző fajtájú,csúcsminőséget képviselő bor mellé szervírozták az est folyamán. Az asztaltársaságnak ki kellett szúrnia azt az egy, esetleg két fajta ételt, amely éppen az asztalon levő borokhoz nem igazán stimmelt. A vajastészta, a pogácsa a zöld spárga például harmonizált a Saurignon Blanc-naL a Viognier- vel, és az első körben felszolgált harmadik fehérborral, a Rajnai Rizling- gel is. Mint kiderült: a sajt volt a kakukktojás a markáns, domináns, nehéz ízeivel... Aztán jöttek a vajas ízek, a pástétomok, aztán olyan „katonák” is terítékre kerültek, amelyekben dominált a magyaros paprikás ízvilág. A rosé és a vaskosabb vörös borok között álló Kadarka-sillerhez (közkedvelt nevén, a Fuxlihoz) a legtöbb ilyen íz stimmelt, jól kiegészítették az ételek a könnyed Sillert. De a paprikás és hagymás falatok által közvetített fűszerek igazi élvezetéhez már szükség volt az asztalon található két 2009-es évjáratú Kadarkára, amely felettébb harmonizált az ételekkel. Kovács János „szemináriumvezető” fontosnak tartotta megjegyezni: „Ha az ételeket túlfűszerezzük, az azért sem jó dolog, mert ezzel valójában tönkretesszük a bort. Hogy a bornak, vagy ételnek kell-e dominálnia? Kétségtelenül nehéz kérdés, de én amondó vagyok, az ételnek kell a bort szolgálnia.” Az a Kékfrankos, az a Merlot, és az a nagytestű Cabernet Franc, ami az utolsó körben a poharakba került, már kellőképpen öblítette az olyan íz és „kalóriabombát” képviselő ételeket, mint a sós linzer, a tésztába illetve, a baconbe töltött máj. De itt is volt egy ételkülönlegességnek is nevezhető fogás, ami máshogyan hagymás illatával valahogy kilógott a sorból. A medvehagymás tojás, amit az ínyencek - akár illett a Cabernet-hez, akár nem, - mint gasztronómia különlegességet örömmel kóstolgattak. Aztán, amikor már mindenki azt gondolta, ezzel vége az élvezeteknek, igazi meglepetésként a Brill Pálinkaház kivonatos eljárással készült medvehagyma pálinkapárlata hódította és hódította a közönséget. RGy. A kápolna csöndje Szekszárdon 4 éve ünnepeljük a Szent János és Pál kápolna búcsúját, szabadtéri szentmisével, s utána szeretetven- dégséggel az összetartozás, az összetartás jegyében, reményében. Az utóbbi években ez az esemény nyitja meg a szekszárdi Szent László napok programsorozatát is. Ebben az évben a különleges vará- zsú s megindító szabadtéri mise előtt táblát avatott és áldott meg a szülővárosához nagyon ragaszkodó, a híveit, barátait, ismerőseit mindig lélekben és hitben is erősítő Bíró László tábori püspök úr. Ez is, s a vasárnap is ünnep sokunk számára, ahogy püspök úr mondta: ünneptelenné vált világunkban. A Bakó László szobrász által formázott emléktábla szövege: Összefogással életre keltettük a kápolnát 2010- ben (Szekszárd-Alsóvárosi Római Katolikus Egyesület, Szekszárdi Róm. Kát. Egyházközség, NKA). Az emléktábla nagyon sok ember munkáját, támogatását,anyagi segítségét jegyzi, köszöni, köszönti, akik példaszerű összefogással megújíttatták az épületet, s most tovább folytatódik a kupola restaurálása. A legnagyobb öröm, s visszaigazolása erőfeszítéseink hasznosságának, hogy a szinte pusztulásra kárhoztatott kápolna működik, él, nap mint nap kora reggeltől késő estig várja a betérőket, az imádságra vágyókat. Van helye, ideje az elesendesedének, a csöndnek, hogy rátaláljanak Istenre, önmagukra. Elekes Eduárdné
