Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-07-01 / 26. szám
SZEKSZÁRDI RNA! KÖRNYEZETÜNK 2012. július 1. Kevesebbet zsákolnak a közintézmények - A lombkomposztálók nyomában Több száz műanyag zsákkal kevesebb falevelet zsákol a KT-Dinam- ic Nonprofit Kft. 2011. ősz óta azokban a szekszárdi oktatási intézményekben, amelyek - a Szekszárdi Klíma Alap anyagi támogatásával készült 5 m^-es - lomb- komposztálót használnak. Az elmúlt hét folyamán több intézményt -1. Béla gimnázium, Garay gimnázium, Mérey Óvoda - látogatott meg a Zöldtárs Alapítvány a KT-Di- namic-kal karöltve, hogy megnézzék, mennyire hatékonyan folyik a komposztáló program az iskolákban és óvodákban. Az. I. Béla gimnáziumban két komposz- tálót is kihelyeztek a nagy mennyiségben keletkező, növényi eredetű szerves anyag hasznosítására. Örömmel tapasztaltuk, hogy a szerves anyag lebomlása hatékonyan működik, köszönhetően a rendszeres átforgatásnak, illetve a meleg napokon történő locsolásnak. A középiskola komposztja főleg faleveleket, illetve füvet tartalmazott, melyek nagy része már-már szinte teljes mértékben lebomlott, ezzel lehetővé téve felhasználását. A jó komposzt sötétszürke vagy barna színű, nem kellemetlen szagú, nedvességtartalma 30-35%, közepesen laza, morzsalékos, nem csomós, pH-ja közömbös (6-7), szervesanyag-tartalma 25-50%. A Garay gimnáziumban egy kom- posztháló kihelyezése történt meg, melyet jelenleg még nem használnak ki maximális hatásfokkal, de reméljük, a jövőben nagyobb érdeklődésnek örvend majd. A Mérey utcai óvodában is, köszönhetően a komposztháló kihelyezésének, jelentős mértékben csökkent az elszállítandó hulladék mennyisége. Az ovi komposztanyaga kis mértékben penészes volt, ami annak a bizonyítéka, hogy nem forgatják rendszeresen a hálóba dobott hulladékot, és ezáltal nem kap elég oxigént. A komposzt nagy része előrehaladott, felhasználható, kisebb része száraz állapotban volt. ezért javasolt a gyakoribb locsolás. A Zöld társ Alapítvány egy rostát aján dékozott a KT-Dinamic-nak, mellyel könnyebb az érett komposzt kitermeié se. A rosta rendelkezik egy lábbal mely segítségével könnyen ki lehet támasztani és egy lapát segítségével dobálni rá a komposztot, majd a rosta alatt összegyűlt porhanyós komposztot közvetlenül a növények alá lehet szórni A rosta segítségével tökéletes finomságú virágföldet kapunk, melyből a növények a számukra fontos tápanyagokat közvetlenül fel tudják venni (pl nitrogén). A Zöldtárs Alapítvány örömmel tapasztalta, hogy a KT-Dinamic munkatársai lelkiismeretesen és megfelelően használják a komposzhálókat, bár tény, hogy eredményesebb munkát tudnának végezni ha az iskolák, óvodák, illetve szülői munkaközösségek segítséget nyújtanának nekik a munka elvégzésében (száraz időszakban a komposzt locsolása, illetve negyedévente az átforgatása). Ne feledkezzünk meg arról hogy ősszel újból lehullik a falevél és annak a komposzhálóban van a helye, nem pedig a szemetesben! Bangó Viktória Zöldtárs Alapítvány Nem utópia a vegyszermentes szőlőtermelés Mészáros Pál génkeresztezett új fajtákból már biobort állít elő Kérem szépen, nem utópia ma már az úgynevezett bioszőlő, illetve a belőle készült bor készítése - Szekszárdon sem. Tessék megkóstolni Kozma Pál, a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutató- intézet igazgató-professzora és team- ja által az intézetben létrehozott génkeresztezett új szőlőfajták egyikéből a fehér bort adó Borsmentát. Nem vitás, ez nem olyan bort ad, mintha vadszőlő lenne. Nem is olyat, amilyeneket az amerikaiak mutattak be a nagyvilágnak a második világháború után, amely ugyan kivédte a szőlő főbetegségek pusztításait, de ízben, zamatban nem azt adta, amiből az addig is megszokott kellemes, jó borokat lehetett készíteni. Ebben rozés könnyedség, a pezsgős üdeség, és valami egyedi fűszeresség is benne volt. Bravó, csak így tovább! Eljöhet tehát a növényvé- dőszer-gyártók idejének alkonya. Na, ez azért nem holnap lesz... így, ahogy van, túl sokáig nem mehet. Márhogy ennyi vegyi anyag szennyezze a környezetet. Eljutottunk odáig, hogy a mezőgazdaság által kijutatott szerek ötven százaléka csak a szőlő megvédését szolgálja. Utópia lenne a vegyszermentes szőlőtermelés? Igen, vágják rá a biokémia ebben érdekelt képviselői. De mára már a szakma, a termelők képviselői közül sokan vannak, akik ebben erősen kételkednek. Francia-olasz-spanyol kutatócsoportok alakultak olyan szőlőfajták előállítására, amelyek komoly rezisztenciával bírnak az ismert betegségek ellen, ugyanakkor hozzák az elvárt termést is, sőt új íz-és zamatvilágot hoznak a palettára. Van erre komoly esély - mondja Kozma Pál, aki az említett Borsmentán kívül legalább négy általuk telepített új fajtától - ebben van vöröses fehér fajta is - várja a minicsodát. „Ezek az új szőlőfajták a folyamatos visszakereszteződések hatására jönnek létre, a nem európai fajták és a tengerentúliak génjeit hozzuk össze a nálunk honos ízvilágú fajták génjeivel okkal remélhetjük, hogy a minőséggel, az élvezeti értékkel sem lesz gond a többi kísérleti fajtánál” Hektáronként százezres megtakarítás! Ebben reménykedik Mészáros Pál az általa vezetett szekszárdi pincészet vezetője, aki a kutatás, innováció, ag- rárkömyezet-gazdálkodás témakörében nagyon komoly uniós forrásokra pályázott. Az említett Borsmentáról már az idén ők is szüreteltek. Az idén három kísérleti fajtát oltottak át, s ha szép őszük lesz újfent, akkor ezekről is szüretelhetnek, ami felettébb izgalommal tölt el mindenkit a családi gazdaságon belül. Két fehér és két vörös fajta tartja magas hőfokon az érdeklődést, ugyanakkor már előkészületben mind az öt fajtából egy két- és fél hektáros őszi telepítés. Egy fajtából akár negy- ven-ötven hektó biobor is teremhet - már a közeljövőben „Van ezekben az általam használt génkeresztezett új fajtákban ázsiai, amerikai fajta is. Az egyik lisztharmat-, a másik perenoszpórarezisztens, és ezeket összehozták az új fajtákban" - mondja Mészáros Pál aki egyébként az ősrégi kadarka kiónoknak a maiakba történő átplántálásával az egyik kezdeményező volt a szekszárdi borvidéken, de a kutatás, a tudományos igényű megközelítés már régebb óta végigkísérte agrármérnöki pályafutását - alapítója volt a mai szekszárdi székhelyű Minerág Kft laboratórium és kutatóintézetnek. Az innováció áthatja gondolkodását, az új fajták meghonosítása mellett - amelyekkel egyébként a szekszárdi borász tapasztalatai szerint hektáronként száz-százhúszezer forint növényvédőszert lehet megspórolni! - felettébb érdekli a tápanyag-utánpótlás szintén izgalmas témaköre. (M. P: „Ha fizikailag jó a talaj, közel sem biztos, hogy biológiailag is rendben van.”) Hogyan tudjuk kiküszöbölni a szerves és a műtrágyázást?- vetődik fel a kérdés A szekszárdi agrármérnök nem hezitál határozott választ ad erre a nagyon is aktuális, fajsúlyos kérdésre. M. P: „Az úgynevezett zöldtrágyázás a megoldás. Az olyan pillangós növények, mint a bíljorhere, a fehér here gyökereiben, egyfajta szimbiózisban nitrogéngyűjtő baktériumok vannak, ezek egy hektáron 30 és 70 kg közötti nitrogént tudnak gyűjteni, amit a szőlő felhasználhat. Amikor pedig ezeket a növényeket zöldtrágyának földbedolgozzuk, a bennük rejlő fehérje lebom- lik, amiben rengeteg nitrogén van, és más tápanyag is, amit a szőlő a gyökérzetén keresztül hasznosítani tud”- A sima fűtelepítéssel kétségtelen, nem érhető el ilyen hatás. De van-e valami hátránya a hektáronként húsz- harmincezer kiadással járó pillangós növények elterjesztésének a szőlőskertekben?- Nem számottevő. Ha nagy a szárazság, akkor azért egy kis vizet elhasznál a szőlő elöl de ha egy normális évről beszélünk, akkor semmilyen negatív hatásról nem beszélhetünk, csak pozitív hatása van. Például abból a szempontból is, hogy hasznos élőszervezetek képesek megtelepedni ezeken a levéltrágyákon, így a rovarölőszerek használatára sem lesz szükség. B.Gy.
