Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-05-06 / 18. szám
SZEKSZÁRDI VAS4RNAP UCTOrti UCTDET 11 HíS: § & \i& ILw 7 9 isis í t'íO' 2012. május 6. Áder János az új köztársasági elnök (Folytatás az 1. oldalról) Áder János 1959- május 9-én született Csornán. 1977-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát, egyetemi évei alatt tagja volt a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégiumnak. Tanulmányai befejezése után tanácsi jogi előadóként dolgozott, majd 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón. 1988 áprilisában belépett a március 30-án megalakult Fideszbe. 1989-ben szervezete képviseletében részt vett a háromoldalú politikai egyeztető megbeszéléseken, tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának a választásokkal kapcsolatos kérdésekkel és a választójogi törvénynyel foglalkozó 1/3. politikai albizottságban. 1989-ben tagja volt az Országos Választási Bizottságnak. Az 1990-es országgyűlési, valamint az 1994-es országgyűlési és önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992- 1993-ban a Fidesz Országos Választmánya elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnö- ke, 1995-1997-benés 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető aklnöke volt. 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselőként dolgozott: 1990-ben és 1994-ben országos listáról, 1998-ban, 2002-ben és 2006-ban a csornai választókerületben lett képviselő. 1990- 1992-ben pártja egyik frakcióvezetőhelyettese volt. 1997. szeptember 9-én az Országgyűlés alelnökévé választották, az 1998-2002-es parlamenti ciklusban pedig házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben előbb a Fidesz- képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2006 májusa és 2009 júliusa között Áder János ismét az Országgyűlés alel- nöke volt. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Tagja lett a frakció elnökségének, az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságnak, 2010 októberéig pedig tagja volt az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságnak is. 2012. január 23-tól alelnöke az EP környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági bizottságának. 2012. április 16-án Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a kormánypárti frakciószövetség ülésén Áder Jánost javasolta köztársasági elnöknek, a frakciószövetség pedig egyöntetűen támogatta a javaslatot. A jelölési folyamat részeként a Fidesz és a KDNP frakcióvezetője április 23-án benyújtotta a parlamentnek az államfővé választáshoz szükséges ajánlási íveket, ezzel Áder János hivatalosan is a Fidesz-KDNP államfőjelöltje lett. Áder János nős, felesége bíró, négy gyermekük született. SAJTÓKÖZLEMÉNY A Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Szervezete a Tolna Megyei Kormányhivatal és a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőivel történt tárgyalásáról Tárgyalást folytatott Fülöpné Szűcs Mária, a Pedagógusok Szakszervezete Tolna Megyei Szervezete megyei elnöke a Tolna Megyei Kormányhivatal és a Tolna Megyei Intézményfenntartó Központ vezetőivel. A szakszervezeti elnök a tárgyaláson az alábbi kérdések tisztázását kérte tárgyalópartnereitől: A köznevelési törvény bevezetésével hová kerül az államosított iskolák irányítása? Mely testületek gyakorolják az iskolák fenntartási, működtetési, üzemeltetési feladatait? Hogyan változik a járási struktúra kiépítésével az oktatásirányítás? A jövőben az iskolaigazgatók kinevezési jogát kik gyakorolják? A tárgyaláson a szakszervezeti elnök részletes tájékoztatást kapott a megyei oktatási intézmények fenntartásával kapcsolatos, elmúlt háromhavi tapasztalatokról és a területi közigazgatás átalakításáról László-Varga Zsuzsanna, a Tolna Megyei Kormányhivatal főigazgatója, a járásokról szólva hangsúlyozta, hogy a járási hivatalok kialakítása az államigazgatási feladatellátást érinti, annak közvetlen hatása nem lesz a közoktatási László-Varga Zsuzsanna főigazgató közszolgáltatásra. Az állam oktatási feladatainak jövőbeni ellátásáról szólva elmondta: az állam eddig az önkormányzati alrendszeren keresztül biztosította azt, igen eltérő színvonaton, ezért szükséges annak újragondolása. A jövőbeni működtetés részletszabályai még nem jelentek meg. A jelenleg hatályos közoktatási és a 2012. szeptember elsején hatályba lépő, a nemzeti köznevelésről szóló törvény fenntartói irányításra vonatkozó rendelkezései között lényegi eltérés nincs. A fenntartó kijelölését a később megjelenő jogszabályok fogják meghatározni. Posta Zoltán, a megyei intézmény- fenntartó központ vezetője hangsúlyozta: a feladatellátás minősége nem csökkent a fenntartó változása miatt, munkahelyek nem kerültek veszélybe. Az már most látható, hogy az intézmények működtetésében éves szinten több tízmillió forint kiadás takarítható meg az egységes beszerzés, az energia- hatékonyabb üzemeltetés révén. Ezt a célt szolgálják az intézményfenntartó központ által benyújtandó pályázatok Posta Zoltán központvezető is, közel 5 milliárd forint értékben. A központ vezetője a közalkalmazottak béren kívüli juttatásaival kapcsolatban arról tájékoztatta a szakszervezeti vezetőt, hogy annak kifizetésére minden közalkalmazottra vonatkozóan, egységes módon kerülhet csak sor. Ennek fedezetét a költségvetésben kell biztosítani. Elsődleges szempont azonban a bérek kifizetésének biztonsága, mely jelenleg biztosított. Az intézmények igazgatói pályázataival kapcsolatban elhangzott az oktatási intézmények élén a korábbi vezetőket nevezték ki, nyugdíjazás miatt csak az integrált szociális intézmény élén történt változás, a megyei könyvtárban pedig eredménytelen vök a pályázat. Ä kinevezések a jogszabályi előírásoknak megfelelően, határidőben történtek. Az oktatási intézményeket az egységes gazdasági irányítás alá történő szervezése még nem érinti. Az erre vonatkozó rendelkezést, a határidő tekintetében a Kormány módosította. Szekszárdi, 2012. április 16. Fülöpné Szűcs Mária megyei szakszervezeti elnök Anyu, ne sírj Anyu, ne ülj az első sorba, mert mindig sírsz, és akkor nem tudjuk elmondani a verset, mondták ikrecskéim minden anyák napi ünnepség előtt kiskorukban. És én - a többi anyukával egyetemben - igyekeztem erősnek maradni, nem pityeregni, ami persze nem mindig sikerült. Néztem a kis rakott szoknyás lányokat, fehér inges fiúcskákat, ahogy besorolnak az óvónéni vagy a tanítónéni után a terembe, az arcukon csupa izgalom, izzadt kis kezükben majd’ eltört a szegfű vagy rózsa szára, ahogy zavarukban szorongatták, és máris torkomban dobogott a szívem nekem is. Még akkor is kiszöktek a könnyeim, ha előtte együtt gyakoroltuk a verseket, amiket - gyakorlatias szempontból - nem mindig lehetett eltitkolni az anyukák elől Figyeltem az ártatlan kis arcocskákat, a ragyogó tekinteteket, s az olykor döcögve, segítséggel, de nagy szeretettel előadott versek, dalocskák, jelenetek mélyen a lelkem mélyéig hatoltak. Az anyukákkal lopva egymásra néztünk, büszkék voltunk kis porontyainkra, és szavak nélkül biztattuk egymást ne sírj. Néha felsejlett egy régi anyák napja. Magamat láttam kicsi lányként, ahogy' pörgős szoknyában, kopogós cipőben - már szépen felöltöztetve - egy óvatlan pillanatban beletapicskdtam a fáradtolajjal teli tepsibe, amit apu a gang szélén felejtett autószerelés után. Anyukám persze öltöztethetett át, mégse bántott, nem is kiabált rám, pedig megérdemeltem volna. Azóta több unokát „felnevelt” már, dajkálta, fürdette, játszótérre vitte őket, vigyázta, míg a fára- mászást próbálgatták, tutyit kötött a babájuknak, bekötözte a bi- bis ujjúkat, kikérdezte a leckéjüket, ha mi, a szülők dolgoztunk, vagy más okból rábíztuk a csemetéinket.'És közben rendületlenül főzött, sütött és* süt ma is... Egy hosszú, végigdolgozott élet után sem fogyott el a türelme, és bármi történhet, az elsők mindig a gyerekek, és csak valahol a sor legvégén jön ő. Minden édesanyának, nagymamának és dédinek hála jár áldozatos életükért, elsőként mégis neki üzenem: Anyu, köszönjük. És ne sírj. Cser Ildikó
