Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-03-25 / 12. szám
MOZAIK 2012. március 25. imp Szekszárdi pincészetek sikere Ezüstérmek Párizsból Altatás régen és ma Dr. Régi Lajos aneszteziológus előadása az érzéstelenítésről Az első érzéstelenítéssel végzett műtét 1846-ban Lezajlott az év első komoly nemzetközi rangú borversenye, a párizsi Vinalies. A borászat Mekkájában 44 ország 3633 bora méretett meg. A beküldött minták egyharmada kapott arany vagy ezüst minősítést: 244 aranyérem, 762 ezüstérem talált gazdára. A Szekszárdi borvidék is beszállt a rangos vetélkedésbe, jó néhány élvonalbeli borászat elküldte mintáját a francia fővárosba, amely versenyen a nem francia boroknak nem könnyű érmet szerezni - aranyat meg különösen. (Aligha véletlen, hogy párizsi arannyal kevesebben büszkélkedhetnek a legkiválóbb magyar borászok közül, mint a hagyományos, populárisabbnak tartott bordeaux-ival.) A Vinalies az a verseny, állítják szakmai berkekben, amelyről egy ezüstöt elhozni is komoly fegyvertény a jellemzően francia dominancia miatt. Eme sikerélményre idén az Eszterbauer Pincészet és Baron von Twickel Szőlőbirtok tett szert a benevezett szekszárdi borászok közül. Az előbbi pincészet ezzel máris duplázott a rangos megméretésen, ugyanis három évvel ezelőtt a 2007-es évjáratú Tivald elnevezésű borukkal lettek ezüstösök Eszterbauerék, most pedig a Mesterünk nevű, 2009-es évjáratú cuvée bor érdemesült ugyanilyen elismerésre a francia fővárosban. A Twickel Szőlőbirtok egy világfajtával hódított: egy 2008-as évjáratú boruk, a Domaine Gróf Zichy Cabernet Franc a fajta őshazájában is bőven átlag fölötti minőségű volt, amit szintén ezüsttel honorált a zsűri. A 41 magyar borból a két szekszárdin kívül még öten nyertek ezüstöt, más hazai borvidékek képviseletében. Magyarország egy pincészetének két fehérbora ért fel az idén a csúcsra Párizsban: a Nyakas Pincészet 2011-es évjáratú Budavári Aligvárom és Budavári Irsai Olivér elnevezésű bora aranyérmet kapott. B. Gy. Időseknek tartott a műtéti eljárások történetéről érdekfeszítő előadást dr. Régi Lajos aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos március 6-án délután a Mentálhigiénés Műhely Önkéntes Központ Nyugdíjas Tagozata szervezésében a Babits Mihály Művelődési Ház Szent István téri épületében. A zsúfolásig megtelt előadóteremben a szakorvos a legősibb koroktól napjainkig vitte végig az érzéstelenítő szerek felfedezésének, alkalmazásának történetét. Képzeletben visszapörgette az időt Krisztus születése előtti 5500-ra, amikor már ópiumot használhattak, hiszen egy dél-spanyol- országi barlangban erre bizonyítékot találtak. Kr. e. 3000-ben már préseltek pipacsmagokat, ennek maradványait Svájc területén találták - hallottuk a szakorvostól Sőt, már Kr. e. 1500-ban, Kína, India területén, de az ősi népek által lakott Amerikában is ismerték a természetes érzéstelenítőket. Avicenna Perzsiában (980-1037) írt arról, hogy az ópium a legerősebb a kábítószerek közüL Az anesztézia (érzéstelenítés) szót először az ókori görögök használták - emlékeztetett dr. Régi Lajos -, Napóleon tábori sebésze pedig a borogyinói ütközetben (1812) egy nap alatt 200! végtagcsonkolást végzett. Az előadás során hallhattunk a dinitrogén-oxid Priestley általi felfedezéséről (1772), valamint az amerikai Horace Wells fogorvos (1815-48) megfigyeléséről aki a kéjgázt belélegzett emberek fájdalomérzetének tom- pulását vette észre. William Morton amerikai fogorvos altatószer után kutatva az éter érzéstelenítő hatását figyelte meg John C. Warrennel a Harward sebészprofesszorával együtt, 1846 októberében. E tudást Robert Liston (1794-1847) skót sebész hozta át Európába, hazánkban Balassa János sebész (1814-68) és Markusovszky Lajos orvos értekezett az eljárásról először - tudtuk meg. A kolozsvári Vájná Vilmos fogorvos rájött, hogy üvegből is lehet készíteni altatóeszközt, James Simpson skót orvos pedig először alkalmazta a kloroformot (1847) altatóként úgy, hogy dróthálóra feszített gézből arcmaszkot készített, s erre csepegtette a kábító anyagot. Claude Bemard 1857-ben rájött, hogy a curare nevű szer gátolja az ingerület izmokhoz történő terjedését, Bécsben Carl Koller szemész (1857-1944) pedig észrevette a kokain helyi érzéstelenítő hatását, amely anyagot később James Corning (1855-1923) és August Bier (I86I- 1949) spinális érzéstelenítéssel alkalmazott (a szer a gerincvelőt körülvevő folyadéktérbe kerül - A szerk.). A narkózis során az agy igen nyugodna válik, az idegsejtek aktivitása drámaian lecsillapodik, ugyanakkor ez a kómára is érvényes - mondta el a szakorvos. Ez utóbbi állapot kutatásával napjainkban Nicholas Schiff, a New York-i Weill Cornell egyetem orvosa foglalkozik intenzív módon. Dr. Régi Lajos szerint az agyműködésről csupán részinformációkkal rendelkezik az orvostudomány. Az altatás alatt 3 fő dolgot kell elérni: megfelelő tudatvesztést, megfelelő fájdalomcsillapítást, emellett az összes létező paramétert (keringés, légzés) biztosítani kell Míg az 1950es években a gáz halmazállapotú, párologtató altatószerek közül hakithant, addig a 80-as években isofluránt, később, a 90-es évektől pedig sevofluránt használnak a műtéteknél Jelenleg leggyakoribb használatban lévő intravénás altató a propofol - tette hozzá. Az aneszteziológus beszélt a fertőzések elkerülését szolgáló baktériumfilter alkalmazásáról is beszélt, s elmagyarázta a laringoszkóp használatát is. Ez utóbbi a gége feltárása során használatos, az eszköz végén lévő fényforrás segít a hangszálakat megtalálni. Altatásnál az EKG-görbét, a vérnyomást, az altatógáz koncentrációját, a kilégzett C02 mennyiségét, de a tüdő nyomásváltozását, sőt, a hemoglobin telítettségét, a szívbillentyűk megfelelő nyílását is mérni lehet. A gerinc közeli érzéstelenítésnél a gerincvelő körül három csigolyaközt lehet úgy eltalálni tűvel, hogy az blokkolja az ingerületet és tökéletes legyen a fájdalomcsillapítás - tudtuk meg. Az érzéstelenítés jövője dr. Régi Lajos meglátása szerint a genetikai elemzés utáni gyógyszérkezelés lehet, s a vérben lévő gyógyszerkoncentrációt is mérni fogják. Új módszer a perinarcotikus szug- gesszió, amelynek során a betegnek az alvás során folyamatosan kellemes dolgokat mondanak, kellemesen ébred, s kevesebb a műtét utáni fájdalom. Dr. Régi Lajos leszögezte, csak az emberek 80 százalékának szervezete működik úgy, ahogy a gyógyszergyárakban feltételezik, 18 százaléké már nem, s 2 százalékukra kifejezetten károsak a különböző gyógyszeres kezelések. Gyimóthy Levente TÁJÉKOZTATÓ Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt., mint a hálózati engedélyes keretmegállapodást kötött a ViTE Villamosipari, Távközlési és Energetikai Szolgáltató Kft.-vel a Szekszárd városban és a térségi településeken üzemelő kis- és középfeszültségű villamosener- gia-etosztóhálózatok biztonsági övezetét sértő növényzet eltávolítására. A villamos energiáról szóló 2011. évi XXIX. törvénnyel módosított 2007. évi LXXXVI. törvény 124. § (2) bekezdése értelmében a hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, e tevékenység elvégzése céljából a vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet. A villamosmű biztonsági övezetéről szóló 122/2004. (X. 15.) GKM rendelet határozza meg a biztonsági övezet fogalmait, terjedelmét, és az abban érvényes korlátozásokat továbbá tilalmakat. A rendelet 14. § (2) j. értelmében a biztonsági övezetben csak olyan fa telepíthető, illetve hagyható meg, amelyik a véglegesen kifejlett állapotában sem sérti meg az adott feszültség- szintre előírt megközelitési távolságot. A rendelet 16. § (11) értelmében a biztonsági övezet környezetében lévő fák, bokrok ágait az ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles rendszeresen eltávolítani, ha azok a szabadvezeték biztonsági övezet határát elérik. A VET végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19 ) Kormányrendelet 8. § (1) értelmében a hálózat üzemeltetésével kapcsolatos munkák elvégzését a hálózati elemnek helyt adó ingatlan tulajdonosa köteles tűrni és a hálózati engedélyessel együttműködni. A ViTE Kft. a keretmegállapodása és a vonatkozó jogszabályok alapján felmérte, és a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával egyeztetve 2012. március 22. napjától megkezdte a Szekszárd városban üzemelő villamosenergia-el- osztóhálózat körüli fák gallyazását, amely munka elvégzése során elsősorban a biztonsági övezet határát veszi figyelembe.
