Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)
2012-03-04 / 9. szám
10 , SZEKSZÁRDI YASARNAP MÚLTIDÉZŐ 2012. március 4. Eltitkolt ősi magyar történelmünk... 11. Aradi Lajos Pilis-kutató a pálos rendről és a Szent Koronáról A pálos rend izgalommal teli történetének folytatása mellett a Szent Korona felépítéséről, beavató korona jellegéről is beszélt legutóbbi, február 3-i szekszárdi előadásán a népszerű Pilis-kutató, Aradi Lajos a Kiskorzó tér 3. szám alatti irodaépület előadótermében. A kutató sok egyéb mellett elmondta: a Szent Korona a világ eddig ismert egyetlen beavató koronája, amely a koronázás pillanatában a megkoronázot- tat beavatásban részesíti. Ugyanakkor tudni kell - hívta fel a figyelmet rá Aradi hogy az uralkodó hétköznapi koronája nem azonos a koronázó, azaz a Szent Koronával A kutató rámutatott arra is, csupán az egyiptomi fáraóknál, a mayáknál, valamint a szkíta népeknél (például parthusok) létezett hasonló jellegű beavató korona, sehol máshol a világon! A Szent Koronát története során egyébként nem sokan tekinthették meg, csupán a koronázáskor volt látható. Az érseknek, néhány világi főúrnak, valamint a koronaőröknek időnként ellenőrizniük kellett, rendben van-e a szent tárgy. Koronázás után elzárásra került, s a következő szertartásig nem hozatták elő - hívta fel rá a figyelmet Aradi, aki azt is elmondta a hallgatóságnak: különös, hogy a Szent Korona nem szén-, hanem zömmel szilíciumalapú (homok és üveg), amely technológia nem volt elterjedt a kora középkorban. Érdekes kérdéseket vet fel, hogy e tény alapján A szerzetes ábrázolása Hevenesi Gábor: Régi magyar szentség című 1692-es könyvében „sokkal lassabban telik e szakrális tárgy ideje”, mint az embernek, hiszen körülbelül 1000 év számára egy napot jelent. Mint arra rámutatott az előadó, a koronában a hagyomány szerint JéBoldog Özséb rendfőnök zus élő lelke lakik. A koronázás pillanatában a szent tárgy által a megkoronázottba e lélek száll át - mondta. A koronát az Árpád-korban a fehérvári koronázó templom egyik tornya alatti helyiségben őrizték, majd Visegrádon, a fellegvárban tartották, ott is a hegy belsejében helyezték el. Az 1951-től 78-ig tartó amerikai „fogságban”, a Fort Knox-i katonai támaszponton - emlékeztetett Aradi - egy aranyakkal teli helyre rakták el. A helyszínen a támaszpont őrzői különös jelenségnek lehettek tanúi, hiszen a 70-es években, amikor sugárzásméréseket hajtottak végre a területen, a korona tárolási helyén - rejtélyes módon - átlagon felüli eredményeket kaptak, a sugárzás erőssége pedig egyre nőtt. Az esetben igen különös - mondta Aradi -, hogy a ládát, amelyben a koronát elhelyezték, sugárveszélyes tárgy elnevezéssel illették. A Pilis-kutató úgy véli, többek között az említett tény is nagyban hozzájárult, hogy az amerikaiak - tartva a tárgy veszélyétől - 1978. január 6-án aztán visszaszolgáltatták Magyarországnak a Szent Koronát. Aradi a magyar királyok koronázásának menetéről is beszélt: mint elmondta, a szent tárgyat hajnalban hozták elő, majd a fehérvári koronázó templom oltárára rakták. Oly módon helyezték azt el, hogy amikor a nap reggel beszűrődött a templomba, s a sugarak (aranyfény) elérte a tárgyat, a korona csodálatos módon árasztotta szét az erejét. E csúcspontnál zajlott maga a szertartás - emelte ki Aradi Lajos. Mint azt elmondta, a korona jeleket, jelzéseket küld, s akkor is hat koronázáskor a viselőjére, ha rossz időben, rossz helyen történik a koronázás. Rajta 19 képből 16 kép eredeti, hármat pedig II. József alatt hamisítást hajtva végre rajta - lecseréltek. (A koronán feltételezhetően cserélt képek: Dukász Mihály, Constantinosz, Geo- bitzasz. Utóbbinak - több, neves művészettörténész véleménye szerint - semmi köze Géza fejedelemhez. Több vizsgálat alapján a kora középkor egy jelentéktelennek mondható uralkodója, Dukász Mihály képének helyén eredetileg Szűz Mária képe volt látható.) A korona készítője, Aradi szerint, tökéletes anatómiai ismeretekkel rendelkezett, ami véleménye szerint kiviláglik abból is, hogy ha az abroncson és a keresztpánton lévő képekből a koronát viselő fej irányába képzeletbeli merőlegeseket húzunk, e vonalak pontosan abban az agyközponti részben találkoznak, amely terület működése a szentek tulajdonságaira, képességeire igaz. Aradi elmondta: Árpád-házi királyok harcban sosem estek el ami szerinte annak tudható be, hogy esetükben működött a korona védelmező hatása. A kutató kiemelte azokat az eseteket, amikor nem Árpád-házi (Turul nemzetségbeli) uralkodót koronáztak meg a Szent Koronával: Habsburg Albert (1437-39) hamar meghalt, mivel - magyar királynak alkalmatlan lévén - a korona károsan hatott rá - vélekedik az előadó. Ugyanez történt I. Ulászlóval aki ugy an jó uralkodó volt, de a korona védelmező ereje nem hatott rá, így a várnai csatában egy török a fejét vehette. A pálos rend történetével kapcsolatban Aradi szólt a rend vezetője, Boldog Özséb és IV. Béla közötti jó kapcsolatról. Életútjuk párhuzamos volt 1250- től, s igen különös módon egy azon évben (1270) haltak meg mindketten (Özséb 1270. január 20-án, IV. Béla pedig 1270. május 3-án). Özséb magas rangú, esztergomi nemesi családból származott. Egyes források szerint Árpád-házi lehetett, s a jó viszony innen ered IV. Béla előszeretettel és rendszeresen tartózkodott a pilis- szentkereszti kolostorban mindenképpen egyházi renddé akarta emelni a pálosokat, hiszen - Aradi szerint - akkoriban már sokan érezték, hogy az Árpádház hamarosan kihal S ahhoz, hogy a pálosok továbbra is a régi magyar - tisztán jézusi - egyházi hagyományt továbbvigyék, a rend hosszú távú működése érdekében pápai megerősítésre lesz szükség. Ezért 1264-ben Özséb elment IV. Orbán római pápához, s kísérletet tett a rend elfogadtatására. A kedvező döntés végül Nagy Lajos alatt, 1342:en született meg, aki V.Ór- bán pápánál járt közben az ügyért. Aradi különös összefüggésként említi, hogy Özséb rendfőnök utóda, Benedek életpályája párhuzamos IV. (kun) Lászlóéval, a másik jelentős Árpád-házi királlyal, s vele egy évben (1290) hunyt el. Benedek 1270-től 90-ig volt rendfőnök. Működése alatt ugyan László sokszor összecsap a katolikus egyházzal sőt, a pálosokkal is, de végül szorosra fűzi kapcsolatát a renddel Benedeket István rendfőnök követte, aki rejtélyes módon, szintén, közel egy időben (1300. év végén) hal meg az utolsó Árpád-házi királlyal, III. Andrással Érdekes kérdéseket vet fel tehát, hogy az első három rendfőnök élete tökéletes párhuzamban áll a rend élén a velük egy időben uralkodó Árpád-házi királyainkkal - vetette fel a kutató. 1300-tól Lőrinc lesz a pálosok vezetője, a rend az ő idejében (1308- tól) helyezi központját egy külső pontra, az ország irányítóhelye, Buda közelébe, Budaszentíőrincre. Ezzel a lépéssel kinyílik a szerzetesrend addigi pilisi, zárt rendszere. (Folytatjuk.) Gyimóthy Levente
