Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-02-26 / 8. szám

MOZAIK 2012. február 26. ^ SZEKSZÁRDI «JJ ¥AMPilP fl Bemutatjuk Szekszárd város kiemelkedő művészeti egyesületeit Thész László szervezte meg a Szekszárdi Kamarazenekart Az együttes 25 éves jubileumán a Művészetek Házában Tavaly indított sorozatunkban azzal a szándékkal mutattuk be a város ki­emelt művészeti egyesületeit, hogy a munkásságukkal kiérdemelt megtisz­telő címről széles körben értesüljenek a város lakói, s nem csak egy-egy fellé­pésükről szóltak ezek az írások, hanem megalakulásukról nehézségeikről ter­veikről is. A 19 együttesből egy, Szek­szárd és Tolna megye egyeden vonós kamarazenekara egyeztetési nehézsé­gek miatt átkerült erre az évre. Bor- siczky Iván elnökkel és Föklesi Lajos karnaggyal a napokban beszélgettünk.- Mikor alakult az együttes, kik vol­tak az alapítói, s mikor léptek elő­ször közönség elé?- Föklesi Lajos: A Szekszárdi Kama­razenekar 1984-ben alakult. Abban az időben felmerült egy kamarazenekar alapításának igénye, leginkább a zene­iskolai tanárok részérőL Ugyanis más dolog tanítani s más egy zenekarban játszani. Sajnos az is előfordult, hogy a tantestületből azért változtattak lakó­helyet zenetanárok, mert máshol a ta­nítás mellett zenekarban is muzsikál­hattak. Az alapítók közül elsőként Thész László akkori zeneiskolai igazga­tót kell megemlítenünk, aki a vállára vette a zenekar megszervezését, vi­szont művészeti vezetőt nem talált. Jó­magam akkor a Pécsi Zeneművészeti Főiskolán hegedűtanárként dolgoz­tam, megkeresett, s felkért, hogy vállal­jam el a karnagy' szerepét. Az első nyil­vános koncertünket 1984. december 21-én adtuk.- Hány taggal működik a kamara- zenekar, az alapító tagok közül még hányán játszanak?- Borsiczky Iván: A létszám változó, általában 15-16 fő. Az alapító tagok közül négyen jelenleg is tagjai a zene­karnak: dr. Tasnádijolán (hegedű), Or­bán István (hegedű), Borsiczkyné Szabadfi Ágnes (cselló), valamint kar­nagyunk, Föklesi Lajos hegedűművész. A zenekar tagjai zenei pályára készülő fiatatok és lelkes amatőr zenészek - or­vosok, műszaki végzettségűek, óvónő, pedagógus stb. -, valamint zeneiskolai tanárok, akik küldetéstudattal muzsi­kálnak.- Milyen darabok alkotják a reper­toárjukat?- Földesi Lajos: Törekvésünk a zene­irodalom ritkán játszott vagy méltatla­nul feledett gyöngyszemeinek felkuta­tása és közkinccsé tétele. Feladatunk­nak tartjuk a komolyzene népszerűsí­tését, a zenei ismeretterjesztést és ízlés­formálást, ingyenes és ifjúsági koncer­tek adásával is.- Milyen rendezvényeken hallhat­ta, hallhatja a közönség a kamara- zenekart?- Borsiczky Iván: Rendszeresen ját­szanak Tolna megye szinte valameny- nyi városában, de kisebb településeken is, ahol mindig óriási szeretettel fogad­ják őket. Szekszárd város minden na­gyobb rendezvényén ott vannak, pél­dául a pünkösdi fesztiválon, melynek szerves része a hazai és külföldi kama­razenekarok, szólisták és a megye ze­neiskoláinak tehetséges növendékei részvételével megrendezésre kerülő „kamarazenekari fesztivál", de szívesen részt vesznek a megyei önkormányzat ÁMK Közművelődési Szolgáltató Inté­zete által a megye hátrányos helyzetű településeire szervezett kulturális meg­mozdulásokon is.- Koncertjeiken gyakran látunk je­les vendégművészeket is....- Földesi Lajos: Az eddigi közel 300 koncertünkön, a 250 mű megszólalta­tásában - a teljesség igénye nélkül - a következő vendégművészeket említ­hetnénk: Ágoston András, Kocsis And­rea, Medveczky Ádám, Sebestyén Já­nos, Járdányi Gergely, Járdányi Zsófia, Kiss András. Nagy büszkeségünk egy DVD lemez, két önálló CD. Két rádiós közvetítésen és több tv-felvételen is szerepelt a zenekar.- Milyen kitüntetései vannak a ze­nekarnak?- Borsiczky Iván: A Tolna Megyei Művészetért Emlékplakett, az Orszá­gos Veszprémi Kamarazenekari Feszti­vál Nívódíja, s rendszeres résztvevői a Kapolcsi Művészetek Völgye rendezvé­nyének és a Kőszegi Kamarazenekari Fesztiválnak, ami szintén egy-egy ki­tüntetés. Karnagyaink, a madocsai szü­letésű Földesi Lajos Pro Űrbe díjas he­gedűművész, és a Budapesti Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola docen­se, s nagy szakértelemmel és művészi elhivatottsággal irányítja az együttes munkáját. Büszkék vagyaink arra, hogy február 29-én, a művelődési ház által szervezett „Önarckép" című előadás- sorozatban közelebbről is megismer­kedhetnek vele.- Milyen gondokkal küzd, és mi­lyen örömök elé néz a zenekar?- Földesi Lajos: Öröm, hogy' a min­denkori zeneiskolai igazgatóval jó a kapcsolatunk. Thész László „hagyo­mányteremtése”, hogy a próbahe­lyünk a zeneiskola, nagy könnyebbség számunkra. A gond az, hogy nem csak a zenekar, de maguk a tagok is 28 év­vel idősebbek lettek, vagyis ránk fér a fiatalítás. Sajnos ennek objektív akadá­lya is van, ugyanis a zeneiskolában je­lenleg mindössze „másfél" hegedűta­nár és egy cseltotanár tanít, s ők nem tudják biztosítani az utánpótlást. De nem szeretnénk lemondani a fiatalok támogatásáról meghívjuk őket szólis­tának, ösztönözve őket és önbizalmat sugározni számukra. Sas Erzsébet Masat már küldi a jeleket az űrből A BME-n kifejlesztett és felépített első magyar műhold, a Masat-1 február 13-án, hétfőn budapesti idő szerint 11 órakor elindult a vi­lágűrbe Francia Guyanából az Eu­rópai Űrügynökség (ESA) Vega hor­dozórakétáján. A BME csapata az előzményekről: „2007 szeptemberében egy lelkes BME-hallgatókból és doktoranduszok- ból álló csoport elhatározta, hogy meg­tervez és megépít egy kismillióidat. A kezdeményezést a BME két tanszéke, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és aSzéles Sávú Hírközlés és Villamosság- tan Tanszék, valamint a BME Űrkutató Csoport karolta fel A kezdeményezés célja egyebek mellett, hogy magas színvonalú mér­nököket képezzen, akikre alapozhat a meglévő és jelentősen fejlesztendő ha­zai űripar, hogy a fejlesztők tapasztala­tot és referenciát szerezzenek űresz­közök tervezése, építése és üzemelte­tése területén, s demonstrálja hazánk rátermettségét az űriparban való terve­zésre és kivitelezésre. Kiemelt szem­pont volt, hogy a tervezést teljes, a gyártatást a lehető legnagyobb mérték­ben itthon végezzük, végeztessük, ez­zel is igazolva a hazai tervezők, gyártók alkalmasságát.” A műhold típusát tekintve a parányi, úgynevezett Cubesat műholdak közé tartozik, mérete mindössze 10x10x10 centiméter, tömege 1 kg. Helyet ka­pott benne egy napelem, egy tápegy­ség, egy kommunikációs egység, né­hány szenzor és egy vezérlőegység. A műhold pályára állításáért felelős Vega rakéta a magyar MASAT -1 mellett A magyar fejlesztésű műhold szinte egy tenyérben elfér olasz, legyei spanyol román és francia eszközöket is felvitt az űrbe. Ezek kö­zül azonban kiemelkedik a magyar mű­hold, ugyanis csak az rendelkezik fél aktív mágneses stabilizátorral A Masat-1 a tervek szerint várható­an másfél-3 évig lesz fent, előrelátha­tólag akkor fog belépni légkörünkbe, ahol végül elég. Az űrből saját méré­seit fogja továbbítani a rádióamatőr tartományba tartozó 437,345 MHz-es frekvencián. A BME az adást az E épü­let tetején elhelyezkedő állomáson veszi ,de bárki számára szabadon fog­ható az említett frekvencián a HA5MASAT hívójellel. A műhold első­ként 5 órával a kilövést követően re­pült el felettünk. Az esemény alkalmá­ból a Magyar Nemzeti Bank emlékér­mét, a Magyar Posta emlékbélyeget bocsát ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom