Szekszárdi Vasárnap, 2012 (22. évfolyam, 1-47. szám)

2012-02-26 / 8. szám

2012. február 26. HIRDETÉS SZEKSZÁRDI VASÁRNAP 5 Várja Önt a Nádasdi Kemencés Fogadó! Nádasdi József és Bacsmai László a búbos kemence mellett Szekszárdon, a Rákóczi utca 10. szám alatt (a volt Húsvasaló helyén) február 20-án este családtagok, ba­rátok, jöttek össze, hogy részesei legyenek a Nádasdi József és tulaj­donostársa, Puha Róbert által létre­hozott, városunkban egyedülálló vendéglő, a Nádasdi Kemencés Fo­gadó ünnepélyes megnyitójának. Az érkező vendégeket ünnepi díszbe öltözött étterem és friss, finom kifli várta. Igazi családi baráti összejövetel volt, ahol mindenki mindenkit ismert, és belépve azonnal jókívánságait fejez­te ki a Nádasdi Józsefnek és Puha Ró- bertnek. A tulajdonosok sürögtek-fo- rogtak, a vendégeket köszöntötték, és közben az est „főszereplője”, a kemen­ce tette a dolgát. Bacsmai László plébános úr felszen­telte a helyiséget, a finom falatok „ott­honát” a búbos kemencét, a vendége­ket, majd a tulajdonosoknak sok sikert kívánt a vállalkozáshoz, s ínycsiklando­zó illatok közepette imádkozott, s vele együtt a vendégsereg: „Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál né- künk...” A búbos kemencében és a mellette lévő asztalon óriási tepsik sorakoztak, amelyekben csülök, malac- és csirke­húsok pirultak, és puhultak. Jókíván­ságok, vicces megjegyzések hangoz­tak el a vendégek részéről, miközben körbejárták a régi téglákkal kirakott helyiséget, ahol a falakat ősi szekszár­di házakról és pincékről készült fotók díszítik. A helyiség minden szegleté­ben már-már elfeledett tárgyak idézték fel a múltat, így nemcsak az ételek, de a helyiség látványa is nosztalgiára ösz­tönözte a résztvevőket. Puha Róbert mesterszakácsot, az egyik tulajdonost arra kértem, mesél­jen a vendégeket fogadó, itt készülő ételekrőL- A kemencében sült húsoknak „múltjuk” van. Tradicionális régi éte­lek, amelyeket annak idején a munkás­emberek úgy készítettek el, hogy betet­ték a húst a kemencébe, közben el­mentek dolgozni, s mire hazatértek, kész volt az ebéd vagy vacsora. Volt és van olyan étel, amelynek 10-12 óra kell ahhoz, hogy igazán finom legyen. Azok a fogások, amelyeket készítünk, egy­szerűek, nem túl bonyolultak, a lényeg a jó helyi alapanyag, amit nem kell agyonfűszerezni, nem is használunk mást, mint hagymát, fokhagymát, sót és borsot, néha pirospaprikát. Szeret­nénk visszahozni azokat a régi, tiszta ízeket, amelyeket őseink készítettek, s amelyeket még az idősebb korosztály, vagy talán a fiatalabbak közül is páran gyermekkorukban megízlelhettek. Ezek között vannak a babos, káposz­tás egytálételek, amelyek cserépedény­ben készülnek. A húsok ízének pikan­tériáját nem a sok ismeretlen fűszer adja meg, hanem a kis füstölt íz, ahogy a húst minden oldalról intenzív hő éri, ettől lesz utánozhatatlanul porhanyós. Pár ízelítő a kínálatunkból: sütőtö­kös káposztaleves, kemencés rakott tarja, kemencés csülök, zöldfűszeres csirkemell. Ezeknek az ételeknek a ko­ronája pedig az egészben sült malac, amelynek nemcsak az íze, de a látványa is káprázatos. Nádasdi József jó tulajdonosként és jó vendéglátóként mindenkivel koc­cint a finom barackpálinkából termé­szetesen a sikerre, s közben arról me­sél, kiket is várnak a ma felszentelt és megnyitott Nádasdi Kemencés Foga­dóba. „Olyan baráti társaságokat, akik egy kicsit mást Szeretnének, mint amit minden étteremben megkaphatnak. Családok kisebb ünnepeiket itt meg­tarthatják, hiszen a meghitt hangulat­ban borozgatás közben akár barátok, akár a család kellemes időt tölthet el együtt. Több kiváló szekszárdi borász borait lehet itt megkóstolni, a mai est folyamán a Werner-borok teszik még teljesebbé a vacsorát, melyre bizonyá­ra jól csúszik majd a Werner-féle kék­frankos, és még sorolhatnám. A mai kí­nálatból kiemelnék egy Wemer-bort, amely 2011-ben „Bátaszék Város bora” címet nyerte eL Bejelentkezés után nyolc szobánkban szállóvendégeket is szeretettel várunk. Amit még fontos­nak tartok elmondani, hogy a régi ér­telemben vett étlapot nem szeretnénk a vendég kezébe adni, annál inkább ajánlani, kínálni szeretnénk az étele­ket. A nyitvatartási időt most meghatá­roztuk, de természetesen amennyiben a vendégeknek más lesz az elvárásuk fe­lénk, módosíthatjuk is. Jelenleg ked­den, szerdán, pénteken, szombaton va­gyunk nyitva 18-22 óráig. Ételeinket nem csak itt lehet elfogyasztani, amennyiben a vendég úgy kívánja, el is viheti. Tulajdonostársammal három fő célt tűztünk ki: finom ételek, udvarias ki­szolgálás, jó hangulat. így várunk szere­tettel minden kedves vendéget, a Ná­dasdi Kemencés Fogadóban! (x) A természetfotósnál a fényképezés nem cél, hanem eszköz Kenyában „természetfotós szemmel” szerzett élményeiről tartott diavetí­téssel egybekötött tartalmas és érdek­feszítő előadást dr. Almási István főor­vos február 17-én délután a Tolna Me­gyei Balassa János Kórház kultúrter­mében . Dr. Almási Istvánnak az élő termé­szet tanulmányozása már kisgyermek- kora óta szenvedélye. Sokan tudják ró­la, hogy ez a szenvedély újabb és újabb, szebbnél szebb természeti képek el­készítésében is megjelenik. A most bemutatott fekvételei egy or­vosszakmai úton készültek Kenyában.- A kenyai állatvilág az evolúció kö­vetkeztében az ottani a körülmények­hez alkalmazkodott, a mi klímánk alatt általában nem a hőmérséklettel van problémájuk, hanem azzal, hogy nem találnák azt a táplálékot, amire specia­lizálódtak. A gólyáink is azért vonul­nak el, mert télen nem találnak enniva­lót, s nem azért, mert nem bírnák akár a -20 Celsius fokot is - mondta többek között Almási doktor, aki előadásában a kenyai élővilág általunk kevésbé is­mert oldalát mutatta be: különleges nö­vényeket, állatokat, madarakat. A kérdésre, miszerint milyen tulaj­donságokkal kell rendelkeznie egy jó természetfotósnak, a következőket mondta: „fotótechnikai és esztétikai ismeretekkel, a természet legalább alapszintű ismeretével, a természet iránti szeretettel és alázattal, vala­mint végtelen türelemmel és kitar­tással. Attól, hogy valaki jó vagy akár nagyon jó képet készít természeti té­máról, még nem lesz természetfotós. A téma ismerete és tudatos kiválasz­tása tesz valakit specialistává. A ter­mészetfotózásra is igaz, amit Széche­nyi Zsigmond a vadászatra mondott: „A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.” Esetünkben a fény­képezés nem cél, hanem eszköz.”-sasi­Egy színpompás kármin gyurgyalag Kenyából

Next

/
Oldalképek
Tartalom