Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-16 / 41. szám
2011. október 16. A CSALAD EVE „ SZEKSZÁRDI fASARMP 7 Egy nemzet sorsa a családok erősségétől függ Dr. Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató előadása Szekszárdon „Az élet egészéhez az élet továbbadásának igénye is hozzátartozik” (Folytatás az 1. oldalról) A jelenleg uralkodó tőkés szemlélet - amely felfogásnak Andrásfalvy véleménye szerint hamarosan vége szakad - azt hirdeti, hogy az embert csupán szükségletei határozzák meg. A téves felfogással ellentétben az ember törekvései a végtelenbe irányulnak, s a népeknek is célja, feladata van. Mint mondta, kapcsolatok tömege erősíti meg azt az állapotot, hogy két ember szövetségéből új emberek szülessenek. A népköltészettől a táncokon át a népdalokig, a szokásoktól az illemsza- - bályokig minden ezt szolgálja A kultúra régenis a jó párválasztást, a jó házasságot, a tartósságot, biztonságot, valamint magát az Életet szolgálta - tette hozzá. Mint arra Andrásfalvy Bertalan emlékeztetett, a legősibb népek, bármilyen hihetetlen, de egyistenhívők voltak, s ők őrizték meg a párválasztási rítusok fontosságát leginkább. Ilyen nép például a dél-amerikai patagónok közössége, akiket szintén primitív ősi népként könyvelt el a hivatalos tudomány, annak ellenére, hogy a jézusi tanítás tökéletesen megjelenik hagyományaikban, mivel úgy tartják: „van nekünk Atyánk, aki halálunk után befogad országába”. Ugyanez a hit jelenik meg Dél-Afrikában, Ausztráliában is az ősi közösségeknél A család fontossága kapcsán a professzor kifejtette, az élet egészéhez az élet továbbadásának igénye is hozzátartozik. Egy nép történelmét az dönti el hogy a családi kötelékeken túl az értékrend miként befolyásolja a közösséget - utalt a nemzettudatra és a hazaszeretetre, mint fontos kötőelemekre. Egy családban alapvető ugyanakkor, hogy összeillő emberek kerüljenek össze - fogalmazott a professzor. A párválasztással kapcsolatban megtudhattuk például hogy a palócok régi udvarlási szokásai szerint az iskolát kijárva kerülhetett egy leány és egy fiú olyan társaságba, ahol találkozhattak egymással A tizenhat éves fiúgyermek már eljárhatott a fiatal lányokhoz udvarolni A fiú ekkor egy barátot, a „kötőt” vitte magával aki a már az ágyban fekvő lányos szülőket beszélgetéssel lefoglalta addig, amíg a fiatatok társalogtak. A fiú és a lány beszélgetése legtovább az első napsugár felkeltéig tarthatott. Egy leányhoz többen is járhattak, aki szimpátiáját bokrétaküldéssel jelezte. A legény a kalapján legelőire annak a lánynak bokrétáját tűzte fel amelyik legkedvesebb volt számára: a kevésbé kedvesekét ugyanakkor oldalra tűzte. A leány később annak küldött rezes bokrétát, amelyik fiút döntése alapján „nagyszeretővé“ fogadta. A nagyszerető már hajnali négyig beszélgethetett a leánnyal: ebből alakult ki a kéretés. E szokás Csallóközben is megjelent: ott a fiú a bokrétát egy küldővel vitette vissza süteménnyel megpakolt kendővel annak a leánynak, aki legjobban tetszett neki. Húsvétkor a leány kislányokat bízott meg, hogy egy tál tojást, süteményt vigyenek el udvarlójának: ha az kicserélte a tojásokat s a süteményt, akkor elfogadta őt A mátka szó többféle jelentése is kiderült az előadás során: a Dél-Dunántúton és a palócoknál a lánypajtások közül kiválasztott legjobb barátnőt hívták így, nem csak a menyasszonyt. Gyakori volt ugyanakkor, hogy a lánykori „mátka” lett a későbbi keresztanya. Nyitóban ugyanakkor „fegénymátkákról”, gyermekkori legénypajtásokról (korcsoportban összeillő falubeliek) is tud a néprajzi kutatás. A gyermek születése után a fiatalasszony nyolc napig ki se mozdult a házból: ez alatt a keresztanya, keresztapa keresztelte meg az újszülöttet. A mátka (ez esetben kereszt- szülő) kötelessége volt, hogy megajándékozza keresztfiát, keresztlányát. Szegeden szokás volt, hogy az Arad megyében található radnai búcsúba elkísérje az eladósorba került lányt keresztanyja. E híres búcsújáró hely forrásánál a keresztanya megmosdatta a fiatal lányt: ő vált aztán mosott vagy mosdatási keresztanyává, egyben kioktatta a házasélet szabályaira, de például ő lett a lakodalomban a legfontosabb személy, mivel őrá várt a nászágy (nyoszolyó) igazítása is. A nyoszolya „igazítása” padláson, vagy ólban történt meg, az előtt, hogy a vőlegény éjfél felé megszöktette a menyasszonyt. Mosonban például szokás volt, hogy a lakodalom másnapján a keresztanya kiterítette az ifjú pár házánál a nászágy lepedőjét, bizonyítva az „elhálás” tényét. Egy sárközi szokást is felemlített a professzor, amikor a rossz házasságban élő férjnek és feleségnek az eklézsia előtt kellett jelentkeznie, s megfogadnia a közösség képviselői előtt, hogy javítanak házasságukon. A néprajzkutató-professzor a gyermek születése utáni anya-gyermek kapcsolatról is beszélt. Mint azt megtudhattuk, korábban - helyesen - az anya mellett hagyták sokáig feküdni az újszülöttet, s nem vették el azonnal tőle, mint manapság a kórházakban. Szükség van a testi közelségre a születéskor, ez pL Japánban a mai napig megőrződött - mondta Andrásfalvy. Kodályt idézte, amikor arról beszélt, a kicsik a gyermekjátékokban, azon belül is az igazi, nem versengés alapú, ősi játékokban tanulják meg, hova tartoznak, s alakul ki identitástudatuk. A szakember úgy látja, a nemzetek sorsa a családok erősségétől függ. Minden kapcsolatnak a szeretet a „malterja”, összekötője, ezt szolgálja a kultúra is - tette hozzá. Mint arra Andrásfalvy Bertalan előadása végén rámutatott: országunk középső részének 15-16. századi meggyengülése okozta a mohácsi vereséget, hiszen már korábban megkezdődött a népesség városokba áramlása. Ahol aztán az egykor, a középkorban még virágzó falvak népessége életképtelenné vált. Gyimóthy Levente Garantált túra a Mészégető-források barlangjában Színes lombok közt a Mecsekben Kedveli Ön a valódi kalandokat'1 Járt már kiépítetlen barlangban? Ha nem, feltétlenül látogassa meg, fedezze fel az Orfíín található Mészégető-források barlangját ahol felejthetetlen élmények, különleges cseppkőképződmények várják! A Mészégető-források barlangja változatos szélességű, aktív patakos barlang, egyediségét az oldásos formák, vízesések adják, jellegzetessége a kőzet felszínét borító mangánkiválás okozta fekete bevonat A kiépítetlen „vad” barlang szakképzett túravezető kíséretében, előzetes bejelentkezést követően látogatható. Az október 29-én, szombaton 14.00 órakor induló túra hossza 400 m, a szükséges felszerelést a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság biztosítja a látogatók részére. A barlangtúrán 14 év felettiek vehetnek részt, 14-18 év közöttiek esetében írásos szülői engedély szükséges. A túrán való részvételhez előzetes jelentkezés szükséges! Jelentkezés: +36(30) 525- 4351. Részvételi díj: 5300 Ft/fő, ami tartalmazza a túravezetést, az overál a kobak és a fejlámpa használati díját, valamint a biztosítást. A túrán gumicsizma viselése ajánlott. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetbe kalauzolja egy másik túra az érdeklődőket. A Mecsek földrajzi geológiai adottságainak köszönhetően a terület természetes növény- és állatvilága fajokban igen gazdag, emellett műemlékekben, kultúrtörténeti és néprajzi emlékekben is bővelkedik. Legjelentősebb botanikai értéke a tavasszal virágzó bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis sp. Banatica). Az Óbányáról október 22., szombaton induló túra során megtudhatjuk, mi a kapcsolat az üvegesmesterség és az irtásfalvak kialakulása között. A résztvevők megismerhetik a völgy egyedülálló földtani képződményeit, például a Csepegő-sziklákat, valamint a Ferde-vízesést. A túra „csúcsa” az 524 m magas Cigány-hegyi kilátó. Indulás: Óbánya, faluvég (volt strand), 10.00 óra (gyülekező 9.45-kor). A túra hossza, időtartama: 9 km, 4-5 óra Részvételi díj: 450 Ft/fő. Fontos a kényelmes túracipő/bakancs és az időjárásnak megfelelő túrafelszerelés megválasztása, valamint a kullancsok elleni védelem! Információ és bejelentkezés: a fakultatív programra: Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság. Telefon: 30/377-3388,30/326-9459- E-mail: evahorvath@ddnp.kwm.hu, komtos@ddnp.kwm.hu.
