Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-05-01 / 17. szám
14 » SZEKSZÁRDI TASARNAP MOZAIK 2011. május 1. Tavaszi tájfutó és természetjáró tábor a Katica-tanyán A Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule diákjai közül tizennyolcán vettek részt idén a már hagyományosan a tavaszi szünetben a Tanösvény Természetjárásért Egyesület és az Ifjúsági Unió Szekszárd által szervezett tavaszi tájfútó és természetjáró táborban Patcán, a Katica-tanyán április 20-23-ig. A napfényes időjárás és a csodálatos tavaszi erdő nagyszerű lehetőséget nyújtott a szabadidő hasznos és élménydús eltöltéséhez. A gyerekek aktívak, érdeklődőek voltak, így nagyon sok programon tudtak részt venni. A tájfutás rejtelmei, elméleti és gyakorlati oktatása mellett volt fajismeret, Szennán a néprajzi múzeum meglátogatása, „Legyél te is ananásztulajdonos!” műveltségi játék, közösségi programok, éjszakai számháború, sok játék és nevetés. A már tapasztalt 6-8. osztályos lányok és fiúk - Losonczy Richárd 6. b, Hammer Angéla, Bálint Petra, Konrád Flóra 7. b, Támer Dorina 7. c, Pötyondi Anna, Losonczy Imre 8. b osztályos tanulók - már pályát is tűztek ki a gyakorló versenyekhez és a házi bajnoksághoz, így alkalmazva az eddig megszerzett tudásukat a gyakorlatban, és segítve a táborvezető felnőttek munkáját. A gyerekeket Losonczyné Csuprik Erika tanárnő készítette fel a versenyekre és kísérte el a táborba. Szinte észrevétlenül szállt el a négy nap. Talán az alvás hiányzott... de ezt csak itthon vették észre. A táborzáró bajnokságon nagyon szép eredmények is születtek: I. helyezett lett: Brassnyó Judit 4. b és Losonczy Imre László 8. b, II. helyezett Soós Anna 6. b és Kiss Enikő (Aparhant), III. Ohn Krisztián 7. b és Pék Bálint (gyakorlóiskola, Szekszárd). A gyerekek élményekkel és tapasztalatokkal, új ismeretekkel megrakodva érkeztek haza a húsvéti ünnepekre. Családi zarándoklat a skóciai Szent Margit úton május 1-jén A Magyarországon született, anyai ágon az Árpád házból származó SKÓCIAI SZT. MARGIT (1045?-1093), a skótok máig köztiszteletnek örvendő királynéja itthon alig ismert. Az ő tiszteletére létesült a születési helyét (Ré- ka-vár) is érintő emlékűt, mely Baranya északi részén, a Keleti Mecsekben, Mecseknádasd és Pécsvárad között húzódik. A családi zarándoklat a Magyar Zarándokút Mecseknádasd- Pécsvárad közötti szakaszának ünnepélyes avatása. A zarándoklat kezdőpontja: Mecseknádasd, r. k. plébániatemplom. Találkozó: 10 óra 30 perckor. Útvonal: Mecseknádasd-Szt. Margit kereszt-Réka-vár-Hosszú-tető-Réka- völgv-Szép Ilonka-kilátó-Antalkép- Pécsvárad. Az útvonal hossza: 13 km, szintemelkedés 380 m. Menetidő: kb. 3-3 és fél óra. A zarándoklatot vezeti: Dr. Novotny Iván (TeL: 20/336 2237). Pécsvárad a város-napját ünnepli e napon. A zarándokokat szeretettel várjuk az ezeréves várkápolnában és a Várkertben. A kezdőpont megközelíthető: Budapestről (Népliget) a 7.05- kor Pécsre induló autóbusszal (Mecseknádasdra érkezés: 9.52). Hazatérés: Pécsváradról autóbusz indul: Budapest felé: 16.26, 16.51, 17.51-kor. Az iskolai hitélet drasztikus visszaszorítása a Kádár-korszakban A Kádár-éra 1956ot követően az iskolai hitoktatás teljes megszüntetésével mérte a legnagyobb csapást az egyházra és a hitéletre. Április 7-én erről a kevésbé kibeszélt témáról is szó volt azon a konferencián, mely a „nevelés és művelődéstörténeti kutatások eredményeit” taglalta a PTE IGYFK vadonatúj előadótermében. A kétségtelenül izgalmas témafelvetést Somodi Imre, a PTE Bölcsészettudományi Kar PhD-hallgatója „tálalta” Bertalan Péter „Az állam és az egyházak küzdelme a Kádár-korszakban 1956-68-ig” című, nemrég megjelent kötetének elemzése kapcsán. A tanulmány egyébként nem mindennapi részletességgel fejti ki Somogy, Tolna, Baranya megye egyházainak az említett korszakban átélt viszontagságait. Mint az előadó kifejtette, 1968 korszakhatár volt a kommunista rendszer egyházpolitikájában, hiszen az ekkor életbe lépő új gazdasági mechanizmussal egy időben az MSZMP Politikai Bizottsága visszatekintő értékelést készített a régió hitéletéről. A szocialista állam egyházpolitikájának lényege azon elv alapján működött - mondta Somodi Imre -, mely szerint ha adminisztratív eszközökkel gyorsítják a szocialista fejlődést, az a vallás elhalásához fog vezetni. 1956 novemberében, Kádárék módszerváltása következtében az új hatalom első dolga Badalik Bertalan veszprémi érsek internálása volt (kényszerlakhelyéül Hejcét jelölték meg): innentől kezdve nem lehetett kérdés, milyen hozzáállás várható a továbbiakban egyházügyekben az új rezsim részéről. Újabb példa, Baranyából Rogács Ferenc pécsi püspök, aki legtovább állt ellen az államnak, de elszigetelődött. A viszony az egyházügyi hivatallal feszültté vált, s Rogács halála után (1961) utódjául Cserháti Józsefet nevezte ki a diktatúra, aki „kezelhetőbbnek” bizonyult az állam részéről Az egyházi kérdések legfonto- sabbja Kádárék számára a püspöki kar megfélemlítése mellett mégis a vallásgyakorlás volt. Mint azt megtudhattuk - az 56-os forradalom után a hitoktatás hirtelen fellendült, amit 1958-tól fokozatosan próbáltak visszaszorítani. Az iskolai hitoktatásra csapott le leglátványosabban a rendszer, amelyet fokozott propagandatevékenységgel - a szülők, pedagógusok, iskolaigazgatók befolyásolásával - értek el, valamint, hogy az ipari képzőkben, technikumokban első körben tiltották be a hitoktatást! A kommunista hatalom „sikere” abban rejlett, hogy a hitoktatás az iskolai neveléshez tartozott, nem csupán a magánszféra részét képezte. Az állam 1958 után a magánélet szférájába szorította a vallásosságot, így az egyház az iskolai hitoktatás helyett fokozatosan templomi oktatásokat végzett - mutatott rá Somodi Imre PhD-hallga- tó. Az elnyomás ellenére magas maradt az elsőáldozók, bérmálkozók, konfirmálók aránya, olyannyira, hogy még a párttagokat, párttitkárokat is figyelmeztetni kellett, ne vigyék gyerekeiket elsőákloztatni! Mint azt elmondta, Tolna megye példaértékű, hiszen az említett megyék közül itt volt a legintenzívebb a vallásgyakorlás a ’60-as években! Indokolható ez azzal a ténnyel hogy nem létezett számottevő ipar, s a vallásos hagyományokhoz jobban ragaszkodtak. Mindhárom vizsgált megyére igaz ugyanakkor - mondta az előadó -, hogy a protestánsok együttműködése az állammal nagyobb arányú volt. Ez a jelenség a protestáns lelkészek anyagi és egzisztenciális kiszolgáltatottsága miatt is történt - tette hozzá, majd leszögezte: a hitoktatásra beíratottak számának ’56 utáni hirtelen megugrása az államhatalommal szembeni fellépés egyetlen eszközeként magyarázható. Az idő ugyanakkor a politikai hatalomnak dobozott - zárta előadását a PhD-hallgató. Gyimóthy Levente Beváltható: Vágja ki ezt a kupont, mellyel ingyenes vérnyomás- és vér- cukormérésen vehet részt. ÉLETMÓD - NAP Szekszárd, Dr. Szentgáli Gy. u. 2. (ÁNTSZ épülete, földszinti előadó), 16 órától
