Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-04-17 / 15. szám
SZEKSZÁRDI VASÁRNAP GYERMEKEKNEK 2011. április 17. Az interneten írt meseregényt Nem csak számos irodalmi elismerésének köszönhető, hogy a 2010-es év Mészöly-díjasát, Péterfy Gergelyt (Budapest, 1966), József Attila-, Márai Sándor- és Déry Tibor-díjas írót, az Illyés Gyula Megyei Könyvtár egy héten át tartó Internet Fiestája vendégeként hívta, hanem főként érdekes, újszerű irodalmi kísérletének, vagyis, hogy az interneten írta és tette közzé 2009. december 10-től lányának, Emmának írt meseregényét (http://meseregeny.blogspot.com). Március 25-én először a gyereksereggel, majd a felnőttekkel beszélgetett a Pannon Meséről. A10-11 éves gyerekeknek elmondta, hogy sok gyermeke van, szám szerint három, és mindegyiküknek szeretne írni egy-egy könyvet. Az elsőnek Mihály a neve, az ebből adódó címmel, a Misikönyv meseregényt írta neki, amely hagyományos könyv formában jelent meg 2005-ben. A Pannon Mese a római kori Pannónia ihlette mágikus történetét második gyermekének, a tízéves Emmának az interneten írta, kihasználva annak minden lehetőségét, amit a gyerekeknek egy cseppet sem kellett bemutatni. Rögtön felélénkültek, ahogy a Facebook megjelent a kivetítőn. Az író ugyanis a Pannon Mesének és szereplőinek készített Facebook oldalt, ahol akár ismerkedni is lehet velük. Talán még érdekesebb, hogy a blogspoton meg lehetett csodálni, ahogy a szöveg elbeszélője, Gregorius barát, akit nem nehéz azonosítani nevében is a szerzővel, a scriptoriumban írja a szöveget a maga által vállalt regulának megfelelően. Több mint kétszázan kíváncsiak voltak erre. Minden nap írt egy oldalt, ha ez nem sikerült, akkor hetente hetet. Elhatározta, hogy a regény 35 fejezetből, fejezetenként hét oldalból fog állni, amit egy hétig fog írni, és mindig vasárnap délelőtt posztolja. Ahogy elmondta, nagyon sokat segített, hogy napi penzumot, kereteket szabott magának, hiszen mindig a formán kell először változtatni, nem a tartalmon. Más területeken is ez volt a regulája: minden napra esett futás, írás, ógörög szövegek olvasása... Eredményként elkészült egy regény, amit 2010. augusztus fián fejezett be. Büszke rá, hogy végig sikerült szerzetesi önfegyelemmel tartania magát a regulához. Ez a fegyelmezettség a szövegbe is beszivárgott. Ami pedig születésétől kezdve elérhető volt a blogspoton, követhető volt hétről hétre a fejlődése. Péterfy szerint nem önmagában az internet az új médium, hanem éppen ez, a web2, a blog, azaz, hogy minden egyes felhasználó egyben tartalomgeneráló is lesz. A technikai feltétel végre megteremtette az új műfajt, jelenséget is. Ezzel már nemcsak tartalmat fogyaszt az interneten, és az írás megmarad a saját gépén, hanem az is rögtön közkinccsé lesz. Bár érkeztek hozzászólások, ezeket kevéssé vette figyelembe, inkább a saját kezében tartotta a történet alakítását. Ellentmondás fedezhető fel a felépítés és a szövegvilág között: a szöveg egy teljesen tradicionálisan építkező regényszerkezet, csupán néhány trükkel, csavarral, posztmodern gesztussal, ami egykorú az internet létrejöttével. Ahogy a Pannon Mese szerzője elmondta, bár ez érdekes kísérlet volt, amennyit tudott, kifacsart belőle, a Péterfy Gergely végtermék azonban számára még mindig a könyv. így tehát hamarosan, a könyvhétre megjelenik a Codex Onlineusnak nevezett szöveg átdolgozva Codex Offlineus változatban, vagyis könyv formában. Amellett, hogy stilisztikailag átdolgozta, több fejezetből fog állni, és más lesz a befejezése. Mindezzel együtt az e-könyvet, amiben a könyvtáros a saját szakmája halálát érzi, imádja. Olvasható és praktikus. A könyvtárosok azzal nyugtatják magukat, hogy nem a könyvektől lesznek könyvtárosok, hanem attól, hogy ők adják az olvasó a kezébe, hogy mit olvasson. Péterfy Gergely már hozzájárulását adta, hogy több műve is e-könyvként forgalmazható legyen. Valószínűleg a kiadók halálát sem jelenti az e-könyv, hanem átalakulnak majd Sem a Pannon Mese, sem Péterfy más írásainak stílusa nem követi azokat, akiket a legnagyobbnak tart a magyar irodalomban: Kosztolányit és Mészölyt. A szekszárdi író korábban elhallgatott világirodalmi szintű szövegei meghatározó élményt jelentettek a fiatal írójelölt számára. Azóta is úgy gondolja, akárhányszor olvassa, hogy Mészölyt nem lehet megunni, mindig újdonságokat lehet az írásaiban felfedezni. Azonnal üt és elvisz. Ezt hiába mondja másoknak, nem hiszik el mert másfajta elvárásokkal olvasnak Mészölyt. Akinek írásai nem úgy olvastatják magukat, ha nem szövegként, hanem sztoriként, vagy lektűrként olvassák, vagy egy olyan szerződést keresnek benne író és olvasó között, mint ami a 19. század nagyregényeire érvényes, akkor nem fognak vele zöldágra vergődni, nem fog számukra megnyílni. Ahogy a gyerekek is figyelmeztették, Péterfy Gergely adós még egy könyvvel harmadik gyermekének, Simonnak. Az biztos, hogy nem Simonkönyv lesz, ahogy a gyerekek javasolták, mert az nem kelt olyan érdekes, játékos asszociációkat, mint a Misikönyv-Mesekönyv-Misekönyv. Nem is biztos, hogy mesekönyv lesz. Az viszont biztos, hogy következő könyve PhD-disszertációja alapján születik meg, ami Kazinczy Ferenc és egy hétévesen rabszolgaként Bécsbe került, felnőve művelt szabadkőművessé vált fekete fiú, Angelo Soliman barátságáról szól majd Azzal a szörnyű véggel, hogy Angelo, halála után, kitömve, egzotikus látnivalóként a Természettudományi Múzeumba került. Kovács Etelka Dobogós szekszárdi zeneiskolások a megyei zongoraversenyen A Garay János Általános Iskola Liszt Ferenc zeneiskolája ápr. 6-án megyei zongoraversenyt rendezett, ahova meghívta a megye zongorista növendékeit, így 9 zeneiskolából 61 tanuló mérhette össze tudását ezen a napon. A 2011-es év a jubileumi Liszt-év, hiszen 200 évvel ezelőtt született Liszt Ferenc. Szekszárd város jubileumi programjai közül ez volt az első rendezvény, melyet a Liszt Ferenc Zeneiskola zongora tanszaka szervezett Erősné Máté Éva tanszakvezető irányításával A versenyen két neves zsűritag: Gács Anikó, a Budapesti Konzervatórium zongoratanára és Megyi- móreczné Schmidt Ildikó, a pécsi művészeti gimnázium és a pécsi zeneiskola zongoratanára végezte az értékelést. Megnyitotta Csillagné Szántó Polixéna, zongorán közreműködött Erős Ditta Rebeka, a Liszt Ferenc Zeneiskola egykori diákja. A délutáni program megkezdése előtt a verseny résztvevői megkoszorúzták Borsos Miklós Liszt-szobrát a zeneiskola melletti parkban. A szekszárdi növendékek eredményei a következők: Posta Endre Hunor II. díj (I. korcsop.), tanára: Sztehló Imréné, Liszkai Rebeka III. díj (I. korcsop.), tanára: Erősné Máté Éva, Köpenczei Csenge II. díj (II. korcsop.), tanára: Erősné Máté Éva, Ocsovai Damján III. díj (II. korcsop.), Erősné Máté Éva, Szegedi Sebestyén dicséret (II. korcsop.), tanára: Éőglein Klára, Kedves Emerencia II. díj+különdíj (IV. korcsop.), Főglein Klára, Dránovits Anna II. díj + különdíj (V. korcsop.), Erősné Máté Éva, Sándor Dániel III. díj (VI. korcsop.), Erősné Máté Éva, Decsi Viktória dicséret (VIII. korcsop.), Lozsányi Tamás. Gratulálunk a versenyző növendékeknek és felkészítő tanáraiknak!
