Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-05-29 / 21. szám

2011. május 29. MULTUNK ^ SZEKSZÁRDI llPill míapmip y Eltitkolt ősi magyar történelmünk... 2. Aradi Lajos Pilis-kutató hiánypótló előadás-sorozata Aradi első, Szekszárdon tartott előadását - melyről lapunk ápri­lis 17-i számában írtunk - a Pilis hegység érdekes, szív alakzaté kirajzolódása magyarázatával zárta. A legutóbbi alkalommal a Pilis név jelentésének értelmezé­sével folytatta a kutató roppant lebilincselő sorozatát az iparka­mara székházában. A „pilis”, mint elmondta az 1890 körül kitalált „szláv” eredettel szemben régi magyar szó, mely fejtetőt, kopasz részt, vagy másként kifejezve kupát (fej leg­teteje) jelent. Utóbbi, a „kupa” is régi magyar kifejezés, mely az angol „cap” szóban (sapka), vagy a héber „kipá"- ban is visszaköszön, de Koppány (Ku­pa) vezér nevének „koponyaság” jelen­tése, valamint kopasz szavunk is a fej­tetővel kapcsolatos, sőt a .„kupán vág­lak" kifejezésben elrejtve is használjuk az említett szót. Érdekesség, hogy a „pi­lis” és „kupa” (fejtető) szavak az ősi spi- ritualitásban a fejen lévő koronacsak- ra részt jelölik, mely összekapcsol min­ket az égi hatalommal. A pilis jelentésé­re egyébként Ipolyi Arnold, az 1800-as évek elején élt szeged-csanádi megyés püspök országos gyűjtése talált választ, jóval azelőtt, hogy az Akadémia 1850- es éveket követően legtöbb magyar szavunkra szláv és finnugor eredetet próbált ráhúzni! E szó hazánk legtöbb területén megtalálható, így például a Tolna megyei Sárpilis, vagy a zalai Pölöske (Piliske) település nevében is. Már a szkíta időktől a Pilis hegység te­rülete fejedelmi szálláshelynek számí­tott. Esztergomban - mondta Aradi - számtalan erre utaló lelet került elő. En­nek ellenére még most is tart az az aka­démiai „kurzus”, mely szerint a szkítá­kat mindenképpen le kell választani ős­történetünkről, ezért e leleteket a mú­zeumokban egy kitalált Kárpát-meden­cei kelta korszakhoz „zsúfolják be” - fogalmazott. A Pilisben és a Visegrádi-hegység­ben kutató régészek is úgy látják, hogy e leletek egyértelműen szkíták­tól származnak, akik tárgyaira közvet­lenül a hunok, majd az avarok, végül a honfoglalás anyagai „.rakódnak”. Ne­ves történészünk, László Gyula is a szkíta-hun-avar-magyar párhuzam álláspontján állt, hiszen megállapítot­ta, hogy a szkíta leleteken talált írásje­lek pontosan megegyeznek a székely­magyar rovásírással, s a magyar avar, hun, szkíta nyelv, valamint ezekben a sírokban talált ornamentika (díszítő- művészet) is teljesen egyforma! - mu­tatott rá Aradi. Fontos tény, hogy a Pi­lis vonulata Budakalászig fehér színű, s Kesztölcnél is rengeteg fehér szikla jelenik meg a hegy oldalában. Mivel ­csak és kizárólag - a királynak volt előjoga ilyen fehér kőből építkezni (királyi fehér), ez a tény is utal arra, hogy e vidéken lehetett egy valódi ki­rályi Fehérvár, amint az is, hogy az 1358-as Képes Krónika várelnevezé­se királyi fehérként (Alba Regia) a kő különleges anyagára utal nem pedig az 1980-as évek krónikaértelmezésé­ben, „Székes Fehérváraként helytele­nül kiolvasva azt. Aradi a következő tényre is kitért 2000 körül mintát vettek hazánk területein élő emberek DNS-ébőL amelyből kiderült, a mai magyar lakosság 9596-ban ugyanazon genetikai markereket hordozza, mint a Kr. u. 400 körüli hun, vagy a honfog­lalás kori magyarok! Ezt utóbb Czeizel Endre genetikus is elismerte - tette hozzá. Az, hogy a Pilis fejedelmi köz­pont volt, bizonyítja, hogy a rómaiak hunokkal vívott legnagyobb csatáját itt, Szob és Pilismarót térségében vív­ták, s később e terület déli részén, a Tárnok völgyében halt meg három hun kapitány, Béla, Keve (Attila hun király apósa) és Kadocsa egy, a római­ak ellen lezajlott harcban (Kr. u.381). Az is érdekes, hogy a Pilisben 72 vá­rat írnak le a források, s a terület 1301- ig a magyar királyi család birtokában volt. A magyar királyok idejében pe­dig - Aradi kutatási alapján is - a Pilis lehetett az igazi koronázó hely, s ahogy Attila a várát (Ősbudavár), vagy Árpád vezér a sátrát, úgy Szent István is e részen építhette fel a „Szűzanya tiszteletére” bazilikáját, nem pedig a területtől túl messze fekvő, akkoriban mocsaras területű Székesfehérváron, (folytatjuk) Gyimóthy Levente Három-hegyi túrán gyerekekkel a Pilis-beli romoknál A Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. pályázatot hirdet az önkormányzat tulajdonában lévő, megüresedett bérlakások határozott időre szóló bérleti jogának megszerzésére. Pályázható lakások: Szekszárd, Kadarka Itp. 10. 1 db 44 m2 alapterületű összkomfortos költségalapú bérlakás Szekszárd, Mikes u. 3. 1 db 23 m2 alapterületű összkomfortos költségalapú bérlakás Szekszárd, Széchenyi u. 43. 1 db 23 m2 alapterületű összkomfortos költségalapú bérlakás Elsősorban állami gondozásból kikerült fiatalok számára: Szekszárd, Szentmiklósi u. 3. 1 db 15 m2 alapterületű komfortos komfortfokozatú szociális bérlakás Kizárólag nyugdíjasok számára: Idősek Garzonházában (Szekszárd, Mikes u. 1. sz.) 2 db szociális garzonlakás Pályázat benyújtásának határideje: 2011. június 20. V______________________________________________________________________ A nemzeti összetartozás napja Június 4. (szombat) 10.30 óra Megemlékezés a trianoni békediktátum 91. évfordulója alkalmából Beszédet mond Horváth István, Szekszárd város polgármestere. Közreműködnek az I. Béla Gimnázium diákjai és a Szaggató zenekar. A megemlékezést követően gyertyagyújtás az országzászlónáL Helyszín: Szekszárd, Béla király tér, római katolikus templom. A programot szervezi: a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza. '

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom