Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-11-13 / 45. szám

2011. november 13. MOZAIK * SZEKSZÁRDI vasárnap 7 Törvénytelenül születni... Varga István előadása az lllyés-napon A római jogban a házasságon kívül szü­Űjabb Zsolnay-kiállítás Pécsett letett gyermek nem esett apai hatatom alá, s a középkorban is törvénytelen­nek tekintették az így született gyer­mekeket - tudhattuk meg dr. Varga Ist­ván főiskolai adjunktus előadásából szerda délután, a PTE Illyés Gyula Kar konferenciatermében. Mint azt Varga István elmondta, a második világháború után ugyanakkor már kimondta a jog, hogy az így meg­született gyermek csak az anyjával és vérrokonaival állhat jogilag rokonság­ban, az anya állampolgárságát kapja meg, s annak leánykori vezetéknevét veheti fel A háború utáni szabályozás kimondta azt is, hogy a törvényes öröklési jog is csak az anyával áll fenn, az anya a gyermek természetes és tör­vényes gyámja, az apa ugyanakkor tar­tásdíjfizetésre kötelezhető. Mint azt hallhattuk, az egyes korokban utóla­gos törvényesítéssel javítani lehetett a kialakult helyzeten, például a szülők utólagos házasságával, királyi kegyelem által, a római pápa kegye által vagy örökbefogadással, kvázi törvényesítés- sel. Számos elnevezése is volt az így született csecsemőknek, úgymint a nem annyira bántó szerelemgyerek, a megesett lány magzata, a lelencgyerek vagy balkézről született gyermek, de az „orozva csinált kölök”, a potyagye­rek, a hadigyerök, vagy a zabigyerek és a fattyú elnevezés is gyakori volt az egyes időszakokban. A Horthy-kor- szakban több mint százezer törvényte­len születésű gyermek élt hazánkban, s Budapesten a törvénytelenül szüle­tettek aránya lényegesen magasabb volt. A törvénytelen szülés nem kizáró­lag szegénységi probléma volt, ugyan­akkor a városi cselédlányt és a falusi napszámost sújtotta leginkább. Az is érdekes, hogy a század első fe­lében a gyermekmenhelyen lévő gye­rekek fele házasságon kívüli volt, a menhelyes gyermekeknél pedig az el­halálozások száma duplája volt törvény­telenül világra jöttek esetében, mint a rendes körülmények között születet­teknél. Varga István egy különleges esetet is felhozott a Horthy-korszak- ból, amikor Dombóváron; egy leányról kiderült, hogy „hivatalos kéjnő”, s alpe­resénél ejtették a pert, hiszen bebizo­nyosodott, hogy „nyilvános találkaház­ban” történt a légyott, amelynek kö­vetkeztében a gyermek megszületett. Az előadás végén a főiskolai adjunktus magyar vezetőkről, így Kádár János születéséről is szót ejtett, hiszen az 1956-tól 1990-ig regnáló szocialista pártfőtitkár egy fiumei cselédlány tör­vénytelen gyermeke volt. A másik vizs­gált személy Corvin János volt, aki Hu­nyadi Mátyás és egy polgárleány tör­vénytelen gyermekeként jött világra. Őt hiába koronázták meg, hiszen Má­tyás halála után elüldözték a főurak, és II. Ulászló követte az utolsó Hunyadit a trónon. Végül a Rákosi-korszak felet­tébb érdekes jelszaváról tett említést az előadó: anyának szülni kötelesség, le­ánynak dicsőség! Gyimóthy Levente Kiállítás nyílt Sinkó András (1901- 1976) szobrász Zsolnay-porcelánfigu- ráiból 2011. november 12-én a Kimé- ra Tetőgalériában (Pécs, Váradi Antal utca 5/a). Sinkó András szobrász Gyerő- monostoron született. Elsőként a fa­faragás, majd már elemista korától az agyag megmunkálása foglalkoztat­ta. Tanulmányait a Székelyudvarhe­lyi Agyagipari Szakiskola után a Ma­gyar Királyi Iparművészeti Iskola agyagipari, majd az Iparművészeti Is­kola szobrászati szakán folytatta. 1928-tól 1930-ig Párizsban élt, ahol Konrád Ignáctól elsajátította a réz­karcolás fortélyait. 1930-ban visszatért Magyarország­ra. Kiemelkedő tehetségét 1935-ben Mattyasovszky-Zsolnay László és felesé­ge, illetve a Zsolnay-gyárat képviselő Weiss Jakab fedezték feL A szobrász a történelmileg igen­csak nehéz időszakban a gyermeki világot jelképező mese- és állatfigurá­kon keresztül fejezte ki gondolatait. Sinkó az államosított Zsolnay-gyár- ban évekig tehetségéhez, tudásához méltatlan beosztásokat és feladato­kat kapott, többek között fizikai munkás, dekorégető volt, de az alko­tást ebben az időszakban sem hagy­ta abba. Pályáján az újabb kedvező fordulat 1953-ban következett be, amikor újra tervező lett. 1953-tól 1961-es nyugdíjazásáig 75 tervét ve­zették be a formakönyvbe, 1962 és 1965 között további tíz modelljét fo­gadták el. Ekkor Budapestre költö­zött, ahol haláláig, 1976-ig élt. A kiállítás helyszíne: Kiméra Tető­galéria (Pécs, Váradi Antal utca 5/a). Megtekinthető: 2011. november 12- november 30., hétfőtől péntekig: 10-16 óráig, szombaton 10-13 óráig. A belépés díjtalan. Tudós születik! A szekszárdi Gyermekjóléti Központ vetélkedője gyerekeknek Ha elmúltál már 7 éves, és nem vagy még 16, akkor bátran jelentkezz, és légy te is tudós! A feladatod csak annyi, hogy kéthe­tente egy-egy általunk kiválasztott rö­vid szöveg elolvasása után válaszolj a té­mában feltett kérdésünkre. A szöveget, amire a kérdés vonatkozik, elolvasha­tod a Gyermekjóléti Központban, me­lyet a Szekszárd, Vörösmarty u. 5- szám alatt találsz. A megoldásodat névvel és címmel dobd be a kérdés alatt találha­tó dobozba! A verseny végén a jó meg­oldást beküldők között nyereménye­ket sorsolunk ki. Hogy növeld az esélye­idet, látogass be hozzánk kéthetente, és válaszolj minél több kérdésünkre! A verseny: 2011. november 14-től 2012. január 27-ig tart. A részletekről érdeklődj a Gyer­mekjóléti Központ munkatársainál: Seresné Németh Orsolya, Farkas Róbert az 511-481-es vagy 511482-es telefonszámon. Hogyan készüljünk az egyetemre? - Közgazdászok A fiatalok többsége a második gimis év után már rendelkezik konkrét el­képzelésekkel a továbbtanulását ille­tően. Ennek ellenére a legjobb közép­iskolák sem tudják százszázalékosan felkészíteni diákjaikat az egyes terüle­teken várható akadályokra; sok olyan meglepetés éri tehát az egyetemista gólyákat, amelyek kiküszöbölhetőek tennének a szélesebb körű tájékozta­tással. Az elkövetkező hetekben egy- egy gyakori továbbtanulási céh muta­tunk be, kiemelve belőlük a továbbta­nulásra való tudatos készüléshez szük­séges elemeket. Az ember azt gondolná, hogy ha va­laki közgazdász szakon akar továbbta­nulni, akkor elég jónak tenni matek­ból meg történelemből, majd az egye­tem hozza a többit. Nagyon nagy té­vedés. Ha már tizedik osztályban elő­re láttam volna az idén elém táruló kö­vetelményeket, jó pár dolgot más­képp csináltam volna. Ha csak a jelenlegi végzősöknek ad­nék tanácsot, azt mondanám: eszük­be ne jusson emelt szintű érettségit tenni történetemből! Minimális szük­sége van a konkrét középiskolai törté- nelemtudásra egy közgazdászhallga­tónak. Az viszont tény, hogy a fakultá­ció nagyon hasznos, mégpedig azért, mert az alapórai történelemtudás mellé fontos kiegészítőket ad, melyek a későbbi években is nagyon jól hasz- nosíthatóak. Egyetlen esetben tudom javasolni a mostani végzősöknek az emelt történelemérettségit: ha bizto­sak benne, hogy nem tudják kellően jóra megcsinálni az emelt matekot. A fiatalabb évfolyamoknál bonyolul­tabb a helyzet; a következő tanévtől érvényes pontszámítás (500 pontos rendszer) alapján nehezebb tesz beke­rülni a legmenőbb helyekre. Én sze­mély szerint úgy gondolom, hogy egy felsőfokú nyelvvizsgával és egy na­gyon jó emelt szintűvel is be tehet majd kerülni minden közgazdász szakra - még úgy is, hogy ezzel az opcióval „automatikusan” veszít a jelentkező tíz pontot. Nem véletlenül javaslom erőtelje­sen a matematika emelt szintűt. Az egyetemen ugyanis kivétel nélkül mindent el kell sajátítaniuk a közgaz­dászoknak azok közül, amiket a gimi- ben fakultáción megtanulhattak vol­na. Az első negyedévben meg tehet él­ni a középiskolai matektudásból - fel­téve, ha valaki figyelt az órákon elmon­dottakra. A logika tehát azt diktálja, hogy ne „feleslegesen” tanuljunk a tö­ri emeltre, hanem készüljünk előre az egyetemi matekórákra. Viszont emelt szintű érettségik ide vagy oda: a mate­kot mindenképpen tanulni kell, ha le­het fakultáción, ha nem, akkor magán­úton, de az egyetemen nem nagyon van idő a „hiánypótlásra”. Meglepő vagy sem, de néhány köz­gazdász szakon nehezebb az informa­tika, mint a matek. Ezt mai napig nem értem, mindenesetre az első negyed­éves tanulandó itt is a gimis fakultáci­ók tananyaga. Lehetetten megtanul­ni az egyetemen heti egy órában két­éves faktos anyagot, annak ellenére, hogy ez a követelmény. A három tan­tárgyat összerakva: aki olyan közgáz szakra szeretne menni, ahol magasak a ponthatárok, mindenképpen járjon infó-matek-töri faktra. Talán húzósnak tűnik, de teljesíthető, és sok fejfájástól megkímélheti magát mindenki az amúgy is kemény majdani első ne­gyedévben. Ami még érdekes problémát vet fel: a mikroökonómia mint tantárgy. Ezt a gimnáziumokban lebutítva gazda­sági alapismeretek néven oktatják - már ahol Ennek ellenére az egyete­men sok problémát okoz a diákok­nak, és nem csak közgazdászoknak! Tanulják ezt a műszaki menedzserek­től kezdve a vegyészmérnökökig na­gyon sokan. Leginkább az iskoláknak javasolnám, hogy engedjenek több teret ezeknek az ismereteknek, akár más „projekttárgyak” kárára, akár fa­kultáció kereteiben. Úgy hiszem, hogy kellő tájékoztatás mellett ten­ne érdeklődés az órák iránt a diákok körében. Pekoli Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom