Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-03-20 / 11. szám
MÚLTÚNK 2011. március 20. SZEKSZÁRDI YAS4«tNAP A Sárköz is a szellemi kulturális örökség része lehet? Bár szakmai program volt a Wosinsky Mór Megyei Múzeum és a szentendrei skanzenben működő Múzeumi Oktatási és Képzési Központ (MOKK) által a Tolna megyei múzeumok, kiállítóhelyek és tájházak vezetői, múzeumi közművelődési szakemberei számára március 3-ára szervezett találkozó, mégis már az első előadó, dr. Balázs Kovács Sándor néprajzos-muzeológus egy a civil közösségek, vagy akár egyének felé minél szélesebb körben terjesztendő feladatról beszélt. Immár a világörökség, az épített örökség mellett a szellemi kulturális örökség is nemzetközi figyelemre számíthat az UNESCO 2003-ban elfogadott nemzetközi egyezménye alapján, amelynek jelenleg 133 ország részese, Magyarország 2006 óta. Elsőként a mohácsi busójárás került fel országunkból a nemzetközi listára, de a néprajzi hagyományokban, néprajzi tájakban igen gazdag Tolna megyéből még az országos Estára sem került fel egyetlen egy szellemi kulturális örökség sem. A megyei múzeumok zömmel néprajzos szakemberei kapták azt a feladatot, hogy összegyűjtsék a javaslatokat megyéjükből civil szervezetektől, vagy akár egyénektől. Elsőként a lehetőséget ajánlják fel számukra, aztán a hosszú folyamat végén egy pályázat alapján kerülhet fel a listára a javasolt szellemi kulturális örökség - tájékoztatott Balázs Kovács Sándor. Ez egy népszokástól egy mesterség mögötü elméleti tudásig nagyon sokféle lehet. A már a világlistára is felkerült busójárás mellett az országos listán még hét szellemi kulturális örökség szerepel: 1. a közel 500 (megyénkben 38-40) népművészet mestere mögött lévő tudásanyag, hagyomány 2. a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, 3. az élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: pingálás, hímzés, viseMartos Gábor, a MúzeumCafé főszerkesztője mutatta be a folyóiratot let, tánc 4. a matyó örökség: hímzés, viselet, folklór továbbélése (Mezőkövesd) 5. a magyar solymászat 6. a mezőtúri fazekasság 7. a halasi csipkevarrás élő hagyománya. Tolna megyéből felkerülhetne a listára: Sárköz, Bogyiszló, Sióagárd, Kapos-Koppány mente, Kölesd, a svábok maradékai, a bukovinai székelyek élő hagyományai. Balázs Kovács Sándor gondolt ezek között a bukovinai székely betlehemesre, ami országosan egyedülálló, archaikus élő hagyomány. A sárközi lakodalmat már többen ajánlották neki, egyedi a bátai pöndölykötés, a bátai tojáshímzés vagy a sváb disznóvágás mögött lévő tudás, a hurkaféleségek. Nem feltétlenül kell, hogy évszázados hagyomány legyen a javasolt szellemi kulturális örökség mögött, lehet tízéves is, csak élő legyen, embereket mozgasson meg, miként civil szerveződések mozgatórugója lehet. Másodikként a múzeumok magazinja, a 2007-ben a Szépművészeti Múzeum által alapított MúzeumCafé mutatkozott be. A kéthavonta megjelenő, elsősorban szakmai, de remélhetőleg a nagyközönséget is érdeklő magazint a főszerkesztő, Martos Gábor és a lapigazgató, Lévay Zoltán mutatta be Szekszárdon. A Szépművészeti Múzeumban neves szakemberek irányításával működő szerkesztőség vár írásokat, témajavaslatokat a Muse- umCafé tematikájának megfelelően múzeumokról, kiállításokról, múzeumszakmai kérdésekről A 2009-ben az Év Magazinja díjat elnyerte MúzeumCafé kapható a nagyvárosok jelentősebb múzeumaiban, fontosabb magángalériákban, az írók Boltjában, a Rózsavölgyi Zeneműboltban és az Alexandra könyvhálózat nagyobb boltjaiban. Ezután dr. Gaál Zsuzsanna, a megyei múzeum igazgatóhelyettese beszélt a Vármegyeháza a felújítás után megnyíló Tájak, települések, emberek, XIX. századi tudástár és történelmi játszóház című kiállításáról Már a cím is elárulja, hogy ez a tárlat számos, ismeretet közvetítő interaktív elemen keresztül vezeti el a látogatót a XIX. század világába Tolna megye tárgyi és szellemi kultúrájának bemutatásával A kiállításon a Garay János által megteremtett Háry alakja vezeti végig a látogatókat oly módon, hogy a valóságban gyökerező népi figurából jutunk el a nagyotmondó mesehőssé váló Obsitosig, aki mindenhol ott van, kíváncsiskodik és kérdez, megismertet bennünket a XIX. század hagyományaival és újdonságaival amelyek kettősségére koncentrál elsősorban a tárlat. Azért, hogy kiváltsa a látogatók minél nagyobb aktivitását, akik ezen keresztül mára elfeledett ismereteket, tudásokat eleveníthetnek fel Végül Andrásné Marton Zsuzsanna, múzeumpedagógus, a március 3-ai munkacsoport-találkozó egyik szervezője beszélte meg a Tolna megyei múzeumok vezetőivel, közművelődési szakembereivel a 2011-es feladatokat a hatékony együttműködés és a részfeladatok összehangolása érdekében. A cél az volt, hogy ne csak a megyei múzeumban legyenek rendezvények, hanem akár a megye kisebb múzeumaiban is. Kovács Etelka léleképítő: A rendszermódszerváltás története 2. rész Március 21-én, hétfőn este 18 órakor a Garay János Gimnázium dísztermében Háttérinformációk a rendszerváltásról címmel beszélgetést hallhatunk Dézsy Zoltán szerkesztő-riporterrel. A belépés díjtalan. DÉZSI ZOLTÁNRÓL A Magyar Televízió szerkesztő-riporterét, Dézsi Zoltánt 1992-ben azzal a feladattal bízták meg, készítsen filmet a Köztársaság téri pincebörtönök titkairól A 120 perces, kétrészes filmet Pincebörtön címmel nem sokkal az 1994-es tavaszi választások előtt mutatta be a Magyar Televízió. A film egykori csatornázási dolgozók, titkárnők, egykori rendészek, AVH-sok, kábelszerelők segítségével igyekezett hitelt érdemlően bizonyítani, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapjaiban az egykori pincebörtönre épült, amelynek titkait 1956 óta rejti az épület. A film nézettsége és tetszési indexe - az akkori mérések alapján - rekordot ért el A film harmadik része előkészületben, valószínűleg 2011-ben lesz adásra kész. Dézsi Zoltán ma is lankadatlanul kutat-keres, annál is inkább, mivel az új metróvonal építése során fény derülhet a még rejtőzködő titkokra is. Dézsy Zoltán írja magáról: Az ehnúlt több mint másfél évtizedben rengeteg olyan témával üggyel foglalkoztam, amely nem ért véget azzal hogy sugározta őket a televízió. Dokumentumfilmesként tudom, hogy az élet írja tovább a történeteket, és érdemes ezekre odafigyelni. Képernyőre vitt történeteim és a szereplők sorsa továbbra is érdekelnek - a visszajelzésekből tudom, hogy a nézők is így vannak ezzel Fontosabb alkotások: A Minera- limpexes-ügy, avagy Russay István 17 millió dolláros öröksége (ÚRM 1988-89) Gerő László 120 millió dollárja (ÚRM 1989-1993, Nívódíj) Pincebörtön I—II. (1994, Nívódíj) A Seuso-kincsek rejtélye (1997) Ez történt - hónapról hónapra (dokumentumsorozat a rendszerváltó esztendőkről 2000-2003, 36 rész) Portréfilmek: Teller Edénél, Palo Altoban (1998), In memóriám Rabár Ferenc (1999), A bankelnök Járai Zsigmond (2001), Nemeskürthy tanár úr (2003), Az ezüstember - Güttler Károly (2003), Várom a méltányos ítéletet (az utolsó film Hernádi Gyulával, 2003), Szűcs Laci visszatér (2006) Szent Korona Rádió.
