Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-02-13 / 6. szám
2011. február 13. HÉTRŐL HÉTRE * SZEKSZÁRDI MS4RNÜP Számot adtak a város gazdálkodásáról A város legnagyobb adózóit hívta fórumra az önkormányzat Immár hagyomány, hogy Szek- szárd város önkormányzata az év elején gazdasági fórumra invitálja a megyeszékhely vállalkozásait. Horváth István polgármester és Ács Rezső alpolgármester a száz legnagyobb adófizető cég képviselőinek kedden este a főiskola éttermében adott tájékoztatást a város gazdálkodásáról. A Tücsök Zenés Színpad fiatal énekeseinek könnyűzenei műsorát követően Ács Rezső előadásában hangsúlyozta: a szekszárdi vállalkozások a válság ellenére is jól teljesítettek, ennek köszönhetően a 2010es helyi iparűzési adó bevételek 200 millió forinttal meghaladták a tervezettet, és meghaladták a másfél milliárd forintot. A költségvetés főösz- szegéhez viszonyított arány ennek ellenére a korábbi 14- 15%-ról 12%-ra esett vissza, köszönhetően annak, hogy a sikeres pályázatok miatt az eddigi 9-10 milliárdos költségvetési főösszeg megközelítette a 13 milliárdot. Az önkormányzatot már korábban is jellemző takarékos gazdálkodás 2010-ben is tetten érhető volt, így a város méretéhez viszonyítva nagy intézményi rendszer fenntartása 250 millió forinttal kevesebbe került, mint 2006-ban. Az alpolgármester megjegyezte: az önkormányzatok alulfinanszírozottak, az állami támogatás eddig évről évre folyamatosan csökkent Úgy tűnik, ez a folyamat 2011-ben megáll A nehézségek ellenére az önkormányzat igyekezett jól sáfárkodni az anyagiakkal így például tavaly 300 millió forint értékben vásárolt ingatlant, így a város ingatlanvagyona már több mint 2 milliárd forinttal haladja meg a 2006os értéket. A városlakók komfort- érzetét befolyásoló városüzemeltetési feladatokra a tervezettnél is többet, mintegy600 millió forintot fordított az önkormányzat 201Oben, s közben a civil szféra támogatása is két és félszeresére emelkedett 2006hoz képest. Horváth István visszatekintéssel kezdte prezentációját. A polgármester emlékeztetett: az elmúlt cildusban összesen 12 milliárd forint pályázati pénzből és saját erőből valósultak meg, illetve indultak el beruházások, fejlesztések. Az elmúlt négy évben 500 millió forintból megvalósult az ipari parit infrastruktúra-fejlesztése, 340 millióból a Séd-patak mederrendezése és a Magúra záportározó építése, amelyek jól vizsgáztak a tavaly nyári özönvízszerű esőzések alkalmával A város 2006 és 2010 között az előző ciklushoz képest 530 millió forinttal többet, összesen 2,18 milliárd forintot fordított városüzemeltetési feladatokra. Ebből többek között megújult nyolc kilométernyi útszakasz, 19 utcában 6,5 km járda, és megépült 4,5 km-nyi kerékpárút. A panelprogramra 671 millió forintot, az intézmények, a sportcsarnok és az okmányiroda felújítására, akadálymentesítésére 220 milliót, az ivóvíz- és szennyvízcsatorna-hálózat rekonstrukciójára 240 milliót, a tűzoltóság fejlesztésére 310 millió forintot költött a város. A 2010-ben lezárult ciklusban megújult az alsóvárosi temető ravatalozója előtti díszburkolat és a halotthűtő, illetve megkezdődött az újvárosi temető parkolójának felújítása is. A belvárosban 139 új parkolóhely létesült, ami a Bezerédj tömbbelsőben hamarosan elkészülő újabb 76- tal bővül Az épülő sportcentrumról szólva Horváth István elmondta: országosan is egyedülállónak számít az a komplexum, amely a városi sportcsarnok, a tenisz- és labdarúgópályák, valamint a műjégpálya mellett a már elkészült műfüves labdarúgópályákkal, illetve az épülő atlétikai pályával és az élményfürdővel nyárra teljessé válik. Az ugyancsak folyamatban lévő beruházások közül a polgármester az Agóra-program 2,2 milliárdos fejlesztését, a vármegyeháza 800 milliós felújítását és a csatornahálózat fejlesztését említette, míg az indulás előtt álló projektek közül a városrehabilitációt és meliorációs programot, illetve a még pályázati stádiumban lévő új vízbázis programot említette. A város első embere büszkén mutatta be a jól prosperáló önkormányzati cégeket is, amelyek közül négy is helyet követelt magának a száz legnagyobb adófizető vállalkozása között A Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. jelenleg hét településen szolgákat, ez márciusban újabb kettővel bővülhet. A cég saját beruházásban valósítja meg a családbarát strand- és élmény- fürdő építését, és továbbra is évente 60 milliót fordít a megyeszékhely vízhálózatának felújítására. Az Alisca- Terra Kft. 33 hazai település mellett Szerbiában is sikeresen tevékenykedik, a cég nettó árbevétele először haladta meg az 1 Mrd forintot. Ugyancsak befért a legjobb százba a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft és az elmük évben 500 milliós fejlesztést végrehajtó, a fórumnak otthont adó főiskolai éttermet is üzemekető Szekszárdi Diákétkeztetési Kft is. Horváth István ki- emeke: az elmük négy évben Szek- szárdot - a bor mellett - méltán nevezhettük a kukúra és a fesztiválok városának is, elég, ha csak a Munkácsy Mihály- és a Székely Bertalan-kiállításra, a posztumusz díszpolgárrá avatott Babits Mihály és dr. Hollós László tiszteletére rendezett emlékévre, illetve a pünkösdi Szent László-napi, augusztus 20- ai és szüreti fesztivál eseményeire, koncertjeire gondolunk, amelyhez szekszárdi vállalkozások is jelentős anyagi támogatást adtak. A városlakók közérzetére pozitív hatással vannak a növekvő virágos felületek, és a többek között civil összefogással a „Szépítsük együtt Szekszárdot!” program keretében megújult, megszépült közterületek. A polgármester hangsúlyozta: a 2010/14-re meghirdetett „Szekszárd, a fejlődő város” program elsődleges célja a megkezdett beruházások befejezése, valamint munkahelyteremtő, turisztikai és a városlakók komfortérzetét növelő fejlesztések generálása, elindítása. A következő évek városüzemeltetési feladata lesz többek között a Parászta-patak mederrendezése, a záportározó bővítése, a járda- és vízhálózati rekonstrukciós program folytatása és a temetőbővítés is. A prezentációk után az önkormányzat fogadást adott a főiskola éttermét megtöltő mintegy másfél száz vendégnek. fl „Érettségi óta ilyen helyre nem hívtak” A Tolna megyei művészetért plakett kitüntetettje: Dicső Zsolt Az ötkötetes Dicső Zsolt költőt egyedi fanyar verseiért és könyveiért tüntették ki „A Tolna megyei művészetért” plakettel A Pad folyóirat alapító szerkesztőjeként, képzőművészeti és mail art kiállítások résztvevőjeként elismert és számon tartott alkotó Budapesten, Esztergomban, Miskolcon - és Szek- szárdon is.- Harmincnyolc éve kezdődött az egész. Verseket, dalszövegeket írtam, de nem úgy, ahogy az a hatatomnak tetszett, így két ízben is szilenciumra ítéltettem. Egy támogatónak köszönhetően jelent meg majd’ egy évtizede az első kötetem, A rózsaszínű lórúgás; ma már őrültségnek tűnő ötezer példányban, s mind egy szálig elfogyott. A legutóbbihoz, a tavaly megjelent Dönci szerint a világ nincs készhez hasonlóra már 72 körül készültem - úgy tűnik, most érett meg eléggé. Versek terén nagyon sokat köszönhetek Csányi Laci bácsinak, ő adta az alapokat.- Szilenciu mókát, más városokban való (el)ismertséget követően mi ez a kitüntetés?- A ZUG, a Mosolygó Kaptafa Han- gászkar, A Pad és sok egyéb után meglepetés. Érettségi óta ilyen helyre nem hívtak, ráadásul most más civilek vették észre, hogy (itt) élek és dolgozom. Nagyon jólesik, de a Drágámnak azt mondtam, hogy csak azt követően ünnepeljük meg, hogy átadták; volt már alkalmam az utolsó pillanatban lecsúszni kellemesnek tűnő dolgokróL De most itt az alkatom egy jó kis borozós beszélgetésre - ami különben az egész országra ráférne! KoP
