Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-12-11 / 49. szám

10 SZEKSZÁRDI vasárnap TÖRTÉNELEM 2011. december 11. Takarékossági kísérletek az 1840-es években Fűtés és a világítás a vármegyeházán Alig tíz évvel a megyeháza átadása után, 1846-ban, a hatalmas épület fűtési költségeinek csökkentésére a „Tekéntetes Karok és Rendek”, vagyis a nemesi vármegye közgyűlése egy választmányt küld ki, hogy vizsgálja meg: a fáról a szénfűtésre való áttérés­sel vajon a kiadások mennyiben mérsékelhetők. A bizottság két tagja: gróf Aichelburg Ferenc és Tormay Károly főorvos a következő év már­ciusában benyújtotta jelentését a tapasztaltakról „A kőszénnek haszonnal való alkal­mazása feltételeszhető" - írják - főképp ott, ahol a fa ára meghaladja a szénét. Mint például Pécsen, ahol el­lentétben Szekszárddal a fuvarköltség felszámolása mellett is kétszeres men­nyiségű szenet lehet kapni. így tehát, mint folytatják, „á mi egy helyen ha­szonnal alkalmaztathatik - más helyen tsak kárral utánoszható.” A gyakorlati próbálkozásokból a bi­zottság számára az Ls kiderült, hogy egy kályhának fával való fűtése 3 forint 45 krajcárral kevesebbe került havonta, mint amikor ugyanezt szénnel tették. Következtetésüket így fogalmazták meg: „... á Választmány meggyőződéséből je­lentheti - hogy á közönséges cserép ká­lyhákba á kő szén legnagyobb szük­ségbe - és szinte kényszerültségből használható tsak - mert á Bűz- Gőz és nyomasztó szag oly annyira fejlődik á szobába - hogy az abbani vak) lakás - igen kellemetlen - de majd tsak nem tűrhetetlen - és minthogy e1 tsekély ha­szon - á jelenleg á Megyeházba lévő 66 kályhának mellőzősét - nem tanátsolja - és 66 új vas kályhának nevezetes költ­séggel járó meg szerzését nem fedezné, á Választmány á kályháknak rögtöni ált vákosztatását nem véfeményeszhetl" A választmány tehát nem kívánt szem­beszállni az általános vélekedéssel misze­rint a szénfűtés takarékosabb, mint a fa, de óvatosságra intett. Egyrészt, hogy a cserépkályhákban csak nagy szükségese­ién lehet szenet használni, másrészt, hogy a sok kályha lecserélése többletki­adásokhoz vezethet A választmány még annak a látszatát is el akarta kerülni, hogy' eleve a vaskály­ELEKTRONIKAI HULLADÉK INGYENES átvétele „Védje környezetét, teremtsen munkahelyet!” SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK! ÁTVEVÖHELY: Szekszárd, Rákóczi u. 19. KT-Dinamic Nonprofit Kft. Rehabilitációs Foglalkoztató Tel.: 74/315-103 Hivatali szoba (Wosinsky Mór Megyei Múzeum Történeti Fotótár) hák és a szénfűtés ellen van, ezért a továbbiakban így folytatta jelentését: „Azonban tudván, hogy ezer meg ezer kályhák füttetnek kő szénnel - a' Választmány á kő szén ellen az átkot ko­ránt se mondja ki - és tudván hogy oly tartományokban hol á kőszén füttésre használtatik - többnyire vas kályhák alkalmasztatnak - abban pontosítja á Választmány véleményét - hogy cserép­kályhákba éppen nem - vas kályhákba pedig á kőszénnel való füttés igen is haszonnal alkalmaszhato...”. Majd gyakorlati tapasztalatukat közvetítették, amely némileg ellentmond a fent oly sarkosan megfogalmazott „Bűz- Gőz és nyomasztó szagokénak, mint kelle- meüenségeknek, miszerint: „...mely véleményt igazolja (tehát az előbb leírt hasznot) azon tapasztalás, hogy Gróf Aichelburg házában (a bizottság tagjánál) - ki birtokában vagyon ezen vaskályhának - mindkéttAlllspányés számos helybéli Urak jellenlétökbe több ízben kő szénnel fütetett - a' nélkül hogy egyetlen egy is á jelenlévők közt - á füttésnek kellemetlenségét éreszte volna." BŐRGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS Dr. Karaqity Eliza bőr- és nemigyógyász szakorvos rendelés helye: Szekszárd, Tartsay u. 10. (Ergonom} rendelési idő: csütörtök 16-19h BEJELENTKEZÉS: 30/5763382 Ezek után tényleg feszülten vár­hatjuk a választmány döntését Hiszen ha valami általánosságban jó is meg rossz is, a megyeházi fűtésnél viszont büdös és drága, másutt meg olcsóbb és kellemes, akkor mit ajánlhat egy bi­zottság, amelynek javaslatát a tények később igazolhatják, vagy akár meg is cáfolhatják. És akkor következzék a javaslat: „A' hogy a Választmány nyíltan ki je­lenti - hogy á rögtöni általakitása - és a füttö szemek feltserélése, jelenleg tel­jességgel kivehetetlen, úgy még sem ösmerheti el azon szükséget, hogy ezen eszme végképpen el temetessék - hanem indítványba hozza elöle- gessen, tsak egy a' kö szén füttésre al­kalmazott vas kályhának meg szerzését és így á czélt érő eszköznek alkal­mazásával a kísérletnek folytatását mert habár a rögtöni általakulás itt se lenne tanátsos - á további kísérletek szerentsés sikerülésével reményű a' lehetséget - és így az idő közben eltörendő és romlandó kályhák helyett vas kályhákat készítetni lehetne.” A közgyűlés nemes urai számára a bizottság jelentése és ajánlata egyér­telmű volt: „.. ,a kőszén füttés - minden iparkodás mellett is a' kívánt czélnak meg nem felel...”, ezért nemcsak a rendszer átalakítását vetették el, hanem „á további késérietekkel” is fel­hagyni rendeltek. Vagyis elutasították a további próbálkozásokat, így egy új vaskályha vételét is. Alig két évvel korábban, a „Tekintetes Karok és Rendek” a megyeházi világítás során elhasznált gyertyák mennyiségét és költségét sokallta. Az 1842-43- évi számadása szerint elhasznált 1770 font öntött és 1500 font mártott, 803 pengő­forintnyi, azaz körülbelül egy' megyei tisztviselő éves fizetésének megfelelő értékű gyertya mennyiségének és ezzel együtt árának csökkentésére, ahogy lenni szokott, egy' választmányt delegál­tak, amelyet a megye vezető tiszt­ségviselője, Dőry Gábor első alispán vezetett. A bizottság 1844. július 4-én benyújtotta javaslatát, amely valóban takarékos és egyben korszerűsítő in­tézkedésekre hívta fel a figyelmet A rossz minőségű faggyúgyertya helyett az úgynevezett milligyertya használatát javasolta. Önmagában ez még költség- csökkenéshez nem vezethetett, az vi­szont már igen, hogy a megyei tisztviselői -kar és szolgaszemélyzet számára kiutalandó gyertyák mennyi­ségét is meghatározták. Az írásbeli fe­ladatokat vivő főjegyző és hivatala 104 fontny l a megyei tisztikar vezetője: az el ső alispán 20, ugyanennyire a másod al ispán, az archivárius, vagyis a levél­tárnok úr pedig 12 fontnyi gyertyára számíthatott. A legtöbbet a várkapitány­nak és a hajdúknak, a börtönnek, a külön­böző deputatioknak, egyes ügyek megvizsgálására delegált bizottságoknak kívántak kiutalni évi 180 föntnyit. így a jelentés a megyeháza egészének vilá­gítását évente összesen 576 font, azaz körülbelül 280kilogramm gyertya vásár­lásában megoldhatónak látta. És ezek áránál mutatkozik a takarékosság Véle­ményük szerint a korábbi 803 pengő­forint kiadás 381-re csökkenthető. A kapualjat, a folyosókat olajlámpá­sokkal világították. Az elhasznált olaj mennyisége és a világítás hossza sze­zonális volt. A lámpákat nyáron a ka­pualjban este nyolc órakor gyújtották meg, és hajnali négyig égtek, télen vi­szont már délután háromtól világítot­tak. Az emeleti folyosón 12 lámpásban égett az olaj este nyolctól éjjel 11-ig de a közgyűlések idején, téíen reggeli hétig, nyáron viszont hajnali három óráig. így 2662 font, körülbelül 1330 kilogramm olajfogyasztást számítottak egy évre, amely, a bizottság javaslata szerint 400 pengőforintjába kerül­hetne a vármegyének. Ezt az összeget viszont a korszerű gyertyák használata során megtakarított 412 pengőforint­ból már könnyen fedezhetőnek vélték. A közgyűlés a választmány javaslatát a következő szavakkal fogadta el: „Mely javallatát a1 Választmánynak á Karok és Rendek annál nagyobb készséggel fo­gadták el miután a melléje csatolt je­gyzékek szerint á megkívántató gyer­tya mennyiség második fele áráért pedig á Megyeház olajjal is ellátattván, általa az utóbbi áruczikkért évenként kiadatni szokott tetemes pénz öszveg á szegény adózó népnek nagy köny- nyebbítésére megkéméltetik...” Rúzsa Éva főlevéltáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom