Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-12-11 / 49. szám
10 SZEKSZÁRDI vasárnap TÖRTÉNELEM 2011. december 11. Takarékossági kísérletek az 1840-es években Fűtés és a világítás a vármegyeházán Alig tíz évvel a megyeháza átadása után, 1846-ban, a hatalmas épület fűtési költségeinek csökkentésére a „Tekéntetes Karok és Rendek”, vagyis a nemesi vármegye közgyűlése egy választmányt küld ki, hogy vizsgálja meg: a fáról a szénfűtésre való áttéréssel vajon a kiadások mennyiben mérsékelhetők. A bizottság két tagja: gróf Aichelburg Ferenc és Tormay Károly főorvos a következő év márciusában benyújtotta jelentését a tapasztaltakról „A kőszénnek haszonnal való alkalmazása feltételeszhető" - írják - főképp ott, ahol a fa ára meghaladja a szénét. Mint például Pécsen, ahol ellentétben Szekszárddal a fuvarköltség felszámolása mellett is kétszeres mennyiségű szenet lehet kapni. így tehát, mint folytatják, „á mi egy helyen haszonnal alkalmaztathatik - más helyen tsak kárral utánoszható.” A gyakorlati próbálkozásokból a bizottság számára az Ls kiderült, hogy egy kályhának fával való fűtése 3 forint 45 krajcárral kevesebbe került havonta, mint amikor ugyanezt szénnel tették. Következtetésüket így fogalmazták meg: „... á Választmány meggyőződéséből jelentheti - hogy á közönséges cserép kályhákba á kő szén legnagyobb szükségbe - és szinte kényszerültségből használható tsak - mert á Bűz- Gőz és nyomasztó szag oly annyira fejlődik á szobába - hogy az abbani vak) lakás - igen kellemetlen - de majd tsak nem tűrhetetlen - és minthogy e1 tsekély haszon - á jelenleg á Megyeházba lévő 66 kályhának mellőzősét - nem tanátsolja - és 66 új vas kályhának nevezetes költséggel járó meg szerzését nem fedezné, á Választmány á kályháknak rögtöni ált vákosztatását nem véfeményeszhetl" A választmány tehát nem kívánt szembeszállni az általános vélekedéssel miszerint a szénfűtés takarékosabb, mint a fa, de óvatosságra intett. Egyrészt, hogy a cserépkályhákban csak nagy szükségeseién lehet szenet használni, másrészt, hogy a sok kályha lecserélése többletkiadásokhoz vezethet A választmány még annak a látszatát is el akarta kerülni, hogy' eleve a vaskályELEKTRONIKAI HULLADÉK INGYENES átvétele „Védje környezetét, teremtsen munkahelyet!” SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK! ÁTVEVÖHELY: Szekszárd, Rákóczi u. 19. KT-Dinamic Nonprofit Kft. Rehabilitációs Foglalkoztató Tel.: 74/315-103 Hivatali szoba (Wosinsky Mór Megyei Múzeum Történeti Fotótár) hák és a szénfűtés ellen van, ezért a továbbiakban így folytatta jelentését: „Azonban tudván, hogy ezer meg ezer kályhák füttetnek kő szénnel - a' Választmány á kő szén ellen az átkot koránt se mondja ki - és tudván hogy oly tartományokban hol á kőszén füttésre használtatik - többnyire vas kályhák alkalmasztatnak - abban pontosítja á Választmány véleményét - hogy cserépkályhákba éppen nem - vas kályhákba pedig á kőszénnel való füttés igen is haszonnal alkalmaszhato...”. Majd gyakorlati tapasztalatukat közvetítették, amely némileg ellentmond a fent oly sarkosan megfogalmazott „Bűz- Gőz és nyomasztó szagokénak, mint kelle- meüenségeknek, miszerint: „...mely véleményt igazolja (tehát az előbb leírt hasznot) azon tapasztalás, hogy Gróf Aichelburg házában (a bizottság tagjánál) - ki birtokában vagyon ezen vaskályhának - mindkéttAlllspányés számos helybéli Urak jellenlétökbe több ízben kő szénnel fütetett - a' nélkül hogy egyetlen egy is á jelenlévők közt - á füttésnek kellemetlenségét éreszte volna." BŐRGYÓGYÁSZATI MAGÁNRENDELÉS Dr. Karaqity Eliza bőr- és nemigyógyász szakorvos rendelés helye: Szekszárd, Tartsay u. 10. (Ergonom} rendelési idő: csütörtök 16-19h BEJELENTKEZÉS: 30/5763382 Ezek után tényleg feszülten várhatjuk a választmány döntését Hiszen ha valami általánosságban jó is meg rossz is, a megyeházi fűtésnél viszont büdös és drága, másutt meg olcsóbb és kellemes, akkor mit ajánlhat egy bizottság, amelynek javaslatát a tények később igazolhatják, vagy akár meg is cáfolhatják. És akkor következzék a javaslat: „A' hogy a Választmány nyíltan ki jelenti - hogy á rögtöni általakitása - és a füttö szemek feltserélése, jelenleg teljességgel kivehetetlen, úgy még sem ösmerheti el azon szükséget, hogy ezen eszme végképpen el temetessék - hanem indítványba hozza elöle- gessen, tsak egy a' kö szén füttésre alkalmazott vas kályhának meg szerzését és így á czélt érő eszköznek alkalmazásával a kísérletnek folytatását mert habár a rögtöni általakulás itt se lenne tanátsos - á további kísérletek szerentsés sikerülésével reményű a' lehetséget - és így az idő közben eltörendő és romlandó kályhák helyett vas kályhákat készítetni lehetne.” A közgyűlés nemes urai számára a bizottság jelentése és ajánlata egyértelmű volt: „.. ,a kőszén füttés - minden iparkodás mellett is a' kívánt czélnak meg nem felel...”, ezért nemcsak a rendszer átalakítását vetették el, hanem „á további késérietekkel” is felhagyni rendeltek. Vagyis elutasították a további próbálkozásokat, így egy új vaskályha vételét is. Alig két évvel korábban, a „Tekintetes Karok és Rendek” a megyeházi világítás során elhasznált gyertyák mennyiségét és költségét sokallta. Az 1842-43- évi számadása szerint elhasznált 1770 font öntött és 1500 font mártott, 803 pengőforintnyi, azaz körülbelül egy' megyei tisztviselő éves fizetésének megfelelő értékű gyertya mennyiségének és ezzel együtt árának csökkentésére, ahogy lenni szokott, egy' választmányt delegáltak, amelyet a megye vezető tisztségviselője, Dőry Gábor első alispán vezetett. A bizottság 1844. július 4-én benyújtotta javaslatát, amely valóban takarékos és egyben korszerűsítő intézkedésekre hívta fel a figyelmet A rossz minőségű faggyúgyertya helyett az úgynevezett milligyertya használatát javasolta. Önmagában ez még költség- csökkenéshez nem vezethetett, az viszont már igen, hogy a megyei tisztviselői -kar és szolgaszemélyzet számára kiutalandó gyertyák mennyiségét is meghatározták. Az írásbeli feladatokat vivő főjegyző és hivatala 104 fontny l a megyei tisztikar vezetője: az el ső alispán 20, ugyanennyire a másod al ispán, az archivárius, vagyis a levéltárnok úr pedig 12 fontnyi gyertyára számíthatott. A legtöbbet a várkapitánynak és a hajdúknak, a börtönnek, a különböző deputatioknak, egyes ügyek megvizsgálására delegált bizottságoknak kívántak kiutalni évi 180 föntnyit. így a jelentés a megyeháza egészének világítását évente összesen 576 font, azaz körülbelül 280kilogramm gyertya vásárlásában megoldhatónak látta. És ezek áránál mutatkozik a takarékosság Véleményük szerint a korábbi 803 pengőforint kiadás 381-re csökkenthető. A kapualjat, a folyosókat olajlámpásokkal világították. Az elhasznált olaj mennyisége és a világítás hossza szezonális volt. A lámpákat nyáron a kapualjban este nyolc órakor gyújtották meg, és hajnali négyig égtek, télen viszont már délután háromtól világítottak. Az emeleti folyosón 12 lámpásban égett az olaj este nyolctól éjjel 11-ig de a közgyűlések idején, téíen reggeli hétig, nyáron viszont hajnali három óráig. így 2662 font, körülbelül 1330 kilogramm olajfogyasztást számítottak egy évre, amely, a bizottság javaslata szerint 400 pengőforintjába kerülhetne a vármegyének. Ezt az összeget viszont a korszerű gyertyák használata során megtakarított 412 pengőforintból már könnyen fedezhetőnek vélték. A közgyűlés a választmány javaslatát a következő szavakkal fogadta el: „Mely javallatát a1 Választmánynak á Karok és Rendek annál nagyobb készséggel fogadták el miután a melléje csatolt jegyzékek szerint á megkívántató gyertya mennyiség második fele áráért pedig á Megyeház olajjal is ellátattván, általa az utóbbi áruczikkért évenként kiadatni szokott tetemes pénz öszveg á szegény adózó népnek nagy köny- nyebbítésére megkéméltetik...” Rúzsa Éva főlevéltáros
