Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-01-09 / 1. szám

2011. január 9. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK-----------------------­Hí res borok mellé híres pogácsákat Gyulay György: Mindig és mindenben a maximumot kell adni, mert érdemes A „borfronton” is kiemelkedő szakmai karriert befutott Dúzsiné Patai Ilona javaslatára Gyulay Györggyel beszélgettünk. A fele­ségével, Zsuzsával közös tulajdo­nú Idesüss pékség - Idesüss 2006 Sütőipari Bt. - rövid idő alatt komoly hírnévre, ezzel együtt jelentős forgalomra tett szert. Miként sikerült ezt elérni­ük? Megtudhatják az interjúból. V. Horváth Mária- Mi az eredeti foglalkozása, illet­ve végzettsége?- Érettségi után elsőre nem vettek fel a főiskolára, úgyhogy szakmát sze­reztem, így az első körben gépjármű­villamossági műszerész lettem. Ezt kö­vetően újból jelentkeztem, s elvégez­tem a közlekedési főiskola autógépész szakát, azaz eredetileg autógépész üzemmérnök vagyok. Szakmámat jó néhány évig-gyakoroltam is, először a Paksi Állami Gazdaságban, majd a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát­ban.- Ehhez képest elég nagy „ugrás” következett. Vagy még nem tar­tunk ott?- De bizony, már oda érkeztünk, ám a váltáshoz néhány külső tényező is hozzájárult. Bátyám, Pisti ugyan ve­zető beosztásban dolgozott a Volán­nál, mégis megindult benne a változ­tatást generáló hangya. Belevágott a magán-autóbuszos személyszállítás­ba, s a megye számos pontjáról saját busszal szállította Szekszárdra a „táéveseket”, majd munkájuk végezté­vel hazavitte őket. Ez a cég rövid ideig működött, mert „fejre állt” a TÁÉV, az­az a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat.- Ebből inkább gond lett, mint sü­töde.- Ez így van, de közbeszólt a vélet­len. Akkoriban a három budapesti unokatestvérünk gyakran járt Német­országban. Egyik alkalommal rátalál­tak egy pékség teljes leszerelt beren­dezésére, mert ott viszonylag rövid időnként lecserélnek a kemencétől a dagasztóig mindent. Mi viszont vidá­man használtuk a szinte újszerű álla­potban levő holmikat. Lényeg, hogy elfogadható áron megvásárolták a pékség teljes felszerelését, s szintén az említett építőcég volt székházában bátyámmal, valamint az, úgymond, csendestársakkal, a három unokatest­vérünkkel hoztuk létre a Vega Kft.-t, még 1990-ben.- Ez nagy bátorság volt, igaz? Hi­szen a városban és a környékén nem volt hiánycikk a pékségekből- Igaz, de mégis sikeresek lettünk. Bár nem készítettünk sokféle termé­ket, viszont a mennyiség jelentős volt, hiszen kizárólag a város és a közeli te­lepülések boltjait szolgáltuk ki, hozzá­teszem, nemcsak a termékek előállítá­sát végeztük, hanem az árubeszerzést és a kiszállítást is. Ám bő évtized után jöttek a gondok, amit egyrészt a nagy üzletek megjelenése, másrészt pedig- az előzővel összefüggően - a sok kisbolt megszűnése okozott. Mellette számos dühítő apróság is a váltásra sarkallt: például egyes nagyobb üzlet­ben, majd a kis boltokban is „polc­pénzt” követeltek, azután igyekeztek elérni, hogy kizárólag az eladott pék­árut fizessék ki, a megmaradtat nem... Mindez nagyon megnehezítette az életünket, tehát egyre jobban érett a változtatás szükségessége.- Mielőtt erről beszélgetnénk, tér­jünk ki a feleségére, aki időközben beszállt az üzletbe.- Zsuzsa korábban a SZÜV-nél dolgo­zott, majd a KSH-nál, s onnan ment gyesre, majd a Vegához jött vissza. Mint azt sokan tudják, már együtt alapítot­tuk az Idesüss pékséget, amit azóta, va­gyis 2006 óta közösen irányítunk.- Maradjunk továbbra is a család­nál- Két fiúnk van. Péter 26 esztendős, s a Pécsi Tudományegyetem szocioló­gia és kommunikáció szakán szerzett diplomát - mondja mosolyogva.- Min mosolyog?- Hogy Péter is a pékségben dolgo­zik, hiszen végzettségéhez stimmelő állást Szekszárdon aligha találna. Vi­szont így együtt a család többsége, s Péter is szívesen tesz eleget a rábízott, de meglehetősen változatos feladat­körnek. Másik fiúnk Soma, a Garay Já­nos Gimnázium tizedik osztályos ta­nulója. Hogy ő merre megy tovább, az még nem körvonalazódott.- Elérkeztünk 2006-hoz, azaz az Idesüsshöz.- Kénytelenek voltunk ezt meglép­ni, hiszen a piacon egyre keménye­den a harc, közben nemcsak a közeli településekről, hanem más megyék­ből, 60-80 kilométerről is „betörtek” a pékségek Szekszárdra, sőt terméke­iket áron alul adják... A már sokszor emlegetett bátyám is elkezdett másfe­lé kacsintgatni, így mi is lelkifurdalás nélkül léphettünk. Megvásároltuk a pékség és az üzlet helyét, ami elég ki­csi, de ügyes, átgondolt használattal megfelelő. Öt pék, egy eladó és mi hárman dolgozunk a cégben.- Nyitás előtt végeztek igényfel­mérést?- Igaziból nem. De a hely remek, s a metódus is bejött. Korábban több olyan helyen számoltak be sikerről, ahol ugyanott sütik és árusítják a ter­mékeket.- Rengeteg fajta termékük van.- Míg a Vegánál mindössze tízfélét készítettünk, itt megötszöröztük a választékot.-Mia kuriózum?- A pogácsák, amiből szintén sok fajtát - többségét a saját receptünk alapján - sütünk, s tetemes mennyi­séget adunk el, különösen szomba­tonként. Hétközben pedig a város több neves borásza a borkóstolásra érkező vendégek számára rendel rendszeresen komolyabb tételt. Van olyan nap, amikor csak pogácsából egy mázsát, vagy még többet sütünk.- Tehát híres borokhoz híres po­gácsa dukál, mert a Gyulay-féle azzá lett. A szaggatáshoz, kenés­hez nyilván ügyes céleszközeik vannak.- Persze vannak, de minek? Jó, hogy a gép bedagasztja, a nyújtógép kinyújtja a tésztát, ám kollégáim a to­vábbi szerkentyűket félredobták, s mint a villám, kézi szaggatóval szag­gatják, ecsettel megkenik, majd lesaj- tozzák a pogácsákat.- Nem akarnék fortélyokat ki­szedni Györgyből, de például a hagymás adaléka, vagy éppen a kovász is önöknél készül?- Vannak úgynevezett alapanyag­beszállító cégek, akiktől megvásárol­juk a sült, szárított hagyma alapkeve­réket vagy az ipari kovászt, ami szin­tén természetes anyag. Megjegyzem, hogy mi rendes tojást és tejfölt hasz­nálunk, szóval nem manipuláljuk a termékeinket.- Kérem, fogalmazza meg sikerük titkát!- Egy mondatban: mindenben és mindig a maximumot kell adni, mert megéri. Hosszabban: annak el­lenére, hogy nem könnyű ez a szak­ma, hiszen a műszak este, éjjel kez­dődik, én magam is fél négykor ke­lek, sőt szombat délelőtt is nyitva tartunk, nem lehetünk fáradtak, a vevők előtt fittnek kell látszanunk, s előzékenynek kell lennünk. Az üzemben dolgozóknak pedig min­dig és mindenáron azonos minősé­get kell produkálniuk. Rendre új termékekkel kell előrukkolnunk, a régiek közül olykor néhányat pi­hentetünk, majd ismét beújítjuk azokat. Szóval palettánk színességét is ápolnunk kell. Valamennyiünk­nek úgy kell ténykednünk, hogy egyetlen vevőt se veszítsünk el, sőt, a szájról szájra terjedő reklámunk újabb vásárlókat hozzon. Naponta 350-400 vevőnk van.- Úgy tapasztalom, hogy György tényleg fáradhatatlan. Például amikor a Muslinca együttesben énekel..- Hát, ez a férfikórus, aminek ala­pító tagja vagyok, nagyon stabil és remek csapat. Több helyre hívnak bennünket, s minden fellépésünket élvezzük, sőt jó buliként értékeljük.- Más hobbija is van?- De van ám! A szőlő és a bor. Bár a korábbinál már kisebb a szőlősker­tünk, de közvetlenül a házunk mel­lett terül el Úgyhogy pár lépés, s bár­mikor dolgozhatunk benne. A szülők ebben már nemigen segítenek, vi­szont a hétközbeni ebédkészítés nem kizárólag Zsuzsára hárul, ha­nem anyósom és anyukám is elvállal hetente egy-két napot.- Utolsó, szokásos kérdésem...- Javaslom, hogy Szente Károlyt faggassa, aki 20 évvel ezelőtt felesé­gével földmérő céget alapított. Az­óta már húszán vannak, megbecsü­lést élveznek, és roppantmód kere­settek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom