Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-11-27 / 47. szám

2011. november 27. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Nyáron szandál, télen hótaposó dukál Plesz Imre: „A vezetési rutin semmivel sem pótolható” Legutóbb Kovács Éva virágkötővel és dekoratőrrel beszélgettünk igen jó hangulatban. Nem volt ez más­képp Plesz Imrével sem, aki felve­zetőjében kicsit „átrázott”, mond­ván, ő visszahúzódó és kicsit szófu­kar, tehát nehéz dolgom lesz. Eh­hez képest egy jó beszélőkéjű és legalább olyan jó humorú embert ismerhettem meg a férfiúban, aki autójavító szerviz és motorszalon tulajdonosa, egyben ügyvezetője.- Ugye, reál beállítottságú?- Abszolút, ráadásul örökké a jármű­vek érdekeltek, már gyermekkorom­ban is azoknak éltem. Mindegy, hogy te­herautóról, személygépkocsiról, mo­torkerékpárról, vagy bármiről volt és van szó... Már gimnazistaként nyaranta autószerelő műhelyekben dolgoztam, már csak azért is, hogy egyáltalán ott le­hessek és tanulhassak a járművekről- Tehát iskoláit is e szenvedélyhez igazította?- Hát persze. Ám előbb - Bonyhá- don a Petőfi-gimnáziumban - leérett­ségiztem, hiszen az embernek szüksé­ge van a közismereti tárgyak adta tu­dásra, de fogalmazhatok ügy is, hogy a középiskolában alapozzuk meg irodal­mi érdeklődésünket, földrajzi, vagy tör­ténelmi tudásunkat.- Miért Bonyhádot választotta?- Közelsége miatt, mivel eredetileg szászvári vagyok.- Elárulja elfogódott mosolya okát?- Nagyon szívesen. Édesapámra, Plesz Ádámra gondoltam, akire nagyon büszke vagyok. 81 esztendős, s a mai napig serényen dolgozik. Szászváron él, ő irányítja az ottani autójavító szer­vizünket, s remélem, hogy teszi ezt még sokáig ilyen aktívan, jó egészség­ben. Komolyan mondom, figyelme mindenre kiterjed. Biztos vagyok a fel­adatok éltető erejében!- Folytassuk kicsit BonyháddaL- Nagyon szép évek voltak. Szeret­tem tanulni, különös tekintettel né­hány tantárgyra. Akkoriban fotóztam is egyik tanárom javaslatára. Főként is­kolai rendezvényekről, sportesemé­nyekről készítettem képeket, melyek az iskola folyosóin díszelegtek. Érett­ségi után autószerelő szakmunkás let­tem, amit Szeks 2árdon, a hajdani 505- ösben végeztem el Akkor már ismer­tük egymást a feleségemmel Ő a szege­di orvostudományi egyetem gyógysze­részeti karára jelentkezett, én pedig a Győri Közlekedési és Távközlési-mű­szaki Főiskola (a Széchenyi István Egyetem jogelődje) közlekedés-gépé­szeti szakán diplomáztam.- Utána mindjárt céget alapított?- Nem. A Gemenc Volánnál kezd­tem dolgozni mérnöki munkakörben. Sokat tanultam ottani kollegáimtól, akik kiváló szakemberek voltak. Válla­lati technológusként hozzám tartozott a cég összes kirendeltségeinél a kar­bantartási technikák kidolgozása. Mel­lette még két legális másodállásom volt: óraadó tanárként dolgoztam az 505-ös- ben, Szászváron pedig a műhelyünk­ben szereltem. Bő másfél év ütán, va­gyis a nyolcvanas évek végén a vállala­ti rendszer „beskatulyázását” elhagyva „főállású maszek" lettem. Dolgozni mindig szerettem, a kihívásoktól nem féltem, és állandóan kerestem a kitöré­si pontokat.- Hogyan került végül Szekszárd- ra?- Miután szorosabbá vált a kapcso­latunk a felségemmel ide költöztünk. Ő nem akart Szászvárra jönni hoz­zánk, én meg nem vállaltam Kölesd- Borjádot.- Családozzunk kicsit! Felesége is Szekszárdon dolgozik, hajói tu­dom.- Igen. Ő vezeti a Hunyadi utcai gyógyszertárat. Két nagylányunkra igen büszkék vagyunk, mindketten egyetemisták. Mónika, az idősebb,ve­gyészmérnöknek készül Tímea pedig gépészmérnöknek tanul Mindketten maguk döntöttek továbbtanulásukról a pályaválasztásukba nem szóltunk be­le. Halkan mondom: azért az jóérzéssel tölt el mindkettőnket, hogy - mond­hatni - mindketten rokonszakmára voksoltak.- Milyen tevékenységet folytatnak az ön birodalmában?- Autó- és motorkerékpár-javítást, gumiabroncs-szerelést, valamint -for­galmazást, de különféle autók és után­futók kölcsönzésével is foglalkozunk. Megemlítem, hogy igen korszerű gé­pekkel dolgozunk, például a környé­ken mi rendelkezünk csak a csúcstech­nikát jelentő, úgynevezett kerék-anali­zátorral. Ezzel a géppel a gumiabroncs vagy a keréktárcsa legkisebb hibáit is diagnosztizálni tudjuk.- A motorkerékpár említésekor is­mét mosolygott, mégpedig huncut- kásan...- A motor valamilyen szinten a szí­vem csücske. Különösen az olasz gyárt­mányúakért rajongok. Van mindenre saját motorom. Az „utcai” olyan, amivel túrázni járunk, az Alpok kanyargós he­gyi útjai meg sem kottyannak neki. Van crossmotorom, sőt verseny-, illet­ve pályamotorom, amivel gyorsasági versenyekre járok saját kedvtelésem­re. Mondhatom úgy is, hogy a mun­kám és a hobbim nagyon is összhang­ban van.- Nyilván föltetette már a téli gu­mikat, hiszen hét fok alatti a hő­mérséklet.- Bizony, téli gumikkal járok, s meg­győződésem, hogy minden valamire­való és nem valamirevaló autóra télen téli abroncsot kell föltetetni. Máskép­pen: ez műiden olyan autóra érvényes, amelyik részt vesz a közúti forgalom­ban, annak ellenére, hogy nálunk még nem tették kötelezővé. De tegyük ma­gunknak kötelezővé saját magunkra és családunkra, valamint az úton szembe­jövőkre tekintettel Ide tartozik, hogy sok szörnyű téli baleset közvetlen, vagy közvetett oka a téli gumi hiánya -És a négy évszakos abroncsok?- Magánvéleményem: ami minden­hova jó, az igazándiból sehova sem jó. Aki csak egy-kétezer kilométert autó­zik évente, annak azt ajánlom, tetessen föl téli abroncsokat, s azt használja egész évben. Igaz, nyáron gyorsabban kopik, de pár száz kilométernél az sem jelentős. De a hivatalos álláspont sze­rint a hőmérséklethez kell alkalmaz­kodni, ahogyan mi is tesszük a lábbe­linkkel. Nyáron szandált hordunk, té­len meg bélelt cipőt, vagy hótaposót.- Hogyan és miért tapad másképp a téli gumi, mint a nyári?- A tapadásnál elsődleges, hogy a gu­mi a nagy hidegben is lágy maradjon. Ezt különböző adalékanyagokkal old­ják meg. Ezenkívül a téli abroncsok mintázata lamellázott, ami megnöveli a kapaszkodó felület hosszát. Ezáltal az autó könnyebben tud elindulni a nagy hóban. Fékezésnél ezek a lamellák szét­nyílnak, szinte beleharapnak az út fe­lületébe, így a fékút is lerövidülhet. Gondoljunk csak a vészfékezésre!- Mit tegyünk autóinkkal a tél be­állta előtt?- A gumik lecserélésén túl azt java­solom, pár ezer forintért nézessük át szakemberrel járművünket. Legyenek megfelelő minőségű és mennyiségű folyadékok az autóban, nagyon fontos, hogy az ablaktörlők megfelelően dol­gozzanak, s jól kell működniük a vilá­gítóberendezéseknek is. A szakember megnézi az akkumulátort, ellenőrzi a fékberendezés állapotát.. Ezek nagyon fontosak! Mert aki naponta ül az autó­jában, annak nem biztos, hogy feltű­nik, hogy a jobb hátsó kerék már nem úgy fékez, mint kellene.- Sokan viszik felülvizsgálatra au­tójukat?- Sajnos, ez még nem jellemző. A gu­miabroncs igen, a többi nem.- Egyik ember így vezet, a másik amúgy. Télen milyen módit ajánl?- Mindig de az időjárás függvényé­ben főként óvatos vezetési stílust aján­lok. Az első téli fagyok gyakran „várat­lanul” jönnek. Gyakran nem vesszük észre, hogy bár deres az út, nem úgy ta­padnak a gumiabroncsok, mint azt nyá­ron megszoktuk. Fontos, hogy fejben is átálljunk a télre. Nem szabad nagy gázt adni, mert elpöröghet a kerék. Fino­man kell vezetni, hiszen télen nő a fék­út, csökkenhet a menetstabilitás.- Ha megcsúszunk, akkor ellen­kormányozunk?- Nem a kérdésén nevetek, hanem a válasz bonyolultságán, hiszen nekem mindezek maguktól értetődőek, alig elmagyarázhatóak. Úgy mondom, hogy a kitörés hányába fordítsuk a kor­mányt. Tény, hogy a vezetési rutin más­sal nem pótolható... Azt persze előbb- utóbb mindenki megszerzi.- Bocsánat, de most én, fékezek le ”, már ami a hivatalos beszélgetést il­leti. Kit javasol következő riport­alanynak?- Dr. Horváthné Papp Ibolya ad­junktusról olvasnék szívesen. Nem csak azért, mert gimnáziumban mi vol­tunk az első osztálya, s már régen talál­koztunk. Azóta sok mindennel foglal­kozott, például a környezetvédelem­mel sőt, a témában könyvet is írt. V. Horváth Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom