Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-11-27 / 47. szám
2011. november 27. urroAi Ljcnroc il C* I I» Vr Im n Km I ** Cm , SZEKSZÁRDI HIARNAP 7 Jeles programok a turizmus ünnepén (Folytatás az 1. oldalról) Egyebek között ezekről is kérdeztük dr. Raffay Zoltán adjunktust, a GTI vezetőjét. Elmondta, hogy az itteni intézet oktatói és hallgatói, valamint a PTE doktoranduszai mellett érkeztek egyetemi oktató-előadók Angliából, Ausztriából, Németországból és Romániából. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyarral együtt három nyelven tartottak előadásokat. A konferencián az ország különbó zó részeiből és egyetemeiről érkeztek vezető turisztikai szakemberek, valamint olyan PhD-s hallgatók, akik a turizmus témaköréből írják a dolgozatukat. A rendezvény támogatóinak kó szönhetően a szervezők nem kértek részvételi díjat, így sikerült a diákok jelenlétét elősegíteni. A figyelemre méltó ötletektől sem mentes, sokrétű rendezvény kiemelkedett a kar, illetve a (korábban) főiskola intézetének rangos programjai közüL- A „turizmus ünnepe” rendezvényen valóban ünnepeltünk: részben azt, hogy egyetemi kar lett a főiskola, a hallgatók e két napon nem az előadásokon, hanem a konferencián vehettek részt. A doktorandusz hallgatóknak pedig a megjelenés, illetve a doktori előmenetelüket segítő publikálás teszi emlékezetessé e két napot. Valamennyiünknek ünnepet jelentett az is, hogy külföldi kollégákkal lehettünk együtt, s az előadásokon kívül is megvitathattuk a témával kapcsolatos aktuális kérdéseket.- Számos témába vágó, kiegészítő programmal is gazdagították a konferenciát.- Lajsz András mestermixer, többszörös magyar bajnok koktélbemutatót tartott, Fábián Gyula szakoktató a hallgatók közreműködésével díszterítést mutatott be. Este kóstolóval egybekötött ételbemutató is színesítette a programot. Voltak kiállítások és termékbemutatók, s sok egyéb más is. Arra a felvetésre, hogy egy ilyen nagyszabású rendezvénysorozat bizonyára sokba kerülhetett, így szólt az intézetvezető válasza:- Drága volt, de az anyagiakat sze> rencsére sikerült megoldani szponzori pénzekből Nagyon komoly összeget biztosított az egyetem, de a kar is, s több nagyobb cég is jelentős támogatást nyújtott. Sőt, Szekszárd önkormányzata, egy nyelviskola, az atomeró mű is - és még sorolhatnám - hozzájárult a költségekhez.- Mit profitálhattak a konferenciából illetve a két napból a hallgatók?- A legfontosabb, hogy valakinek az előadása révén szakdolgozati témához - ötlethez - jutottak, külső szakdolgozati konzulenst tudtak szerezni, voltak itt olyan ismert cégek, akikhez a hallgatók rendszeresen mennek szakmai gyakorlatra, de ezekben a napokban rátalálhattak olyan támogatókra, akik segíthetik szakmai előmenetelüket. Örömmel mondom, hogy külső érdeklődők is többen beültek az előadásokra, vagy megnézték a kiállításokat. Nem állt fejtetőre a konyha Kedden kora délután óriási - de nem szervezetlen - nyüzsgés volt a Szent László Szakképző Iskola Vendéglátó Szakképző Tagintézményének (Hunyadi utca) konyháján. Az elsőéves „turizmus" szakos hallgatók, tették a dolgukat. Néhány leány már a dekorációt készítette elő, az egyik ablakmélyedésben csipkemintásra faragott sütőtökök és más „átalakított és kicsinosított” gyümölcsök várakoztak az esti ételbemutató ra. No persze, attól nem kellett tartaniuk, hogy őket is elfogyasztják... Kovács János Venesz-díjas mesterszakács ez alkalommal csak a tekintetével irányított, a valóságos karmester Sill Attila mesterszakács, gyakorlati oktatásvezető volt. Az egyik fiatalembert azzal bízta meg, sózza be a lazacszeleteket, a másik pedig lásson hozzá a (jó nagy) poliphoz.- Úgy három hete ültünk össze az olimpiai bajnok Benke Lászlóval és Kovács Jánossal, s megállapodtunk az ételbemutató menüsorában. Úgy gondolkodtunk, hogy mindenképpen ízelítőt kell kapniuk a külföldi vendégeknek a magyar konyha étkeiből de azokra is gondolnunk kellett, akik ettől tartózkodnak - közöké Sill Attila, miközben az egyik vendéglátószakmenedzser szakos fiatalembert arra kért, hogy a kék kagyló párolásához készítse elő a bort és a tárkonyt. Majd a pár lélegzetvételnyi szabadidejében néhány fogást sorolt föl Alig hittem a szememnek, amikor megláttam a gyöngyöző kocsonyát. Hamar fény derült rá, hogy szalonkocsonya készül megdíszített zöldségekkel főtt tojás karikákkal egyebekkel Majd a kistálak speciális hűtőbe kerültek, ahol meglehetős gyorsasággal dermedt meg a hideg előétel Sill Attila mesterszakács irányításával (jobbról) éppen polip készül- Kínálunk pontyhalászlét gyufatész- tával borjúpaprikást baconban sült túrós csuszával... De mint az alapanyagokból is látható, polip, garnélarák, kékkagyló, lazac is kerül az asztalra. Minden a kezeket dicsérte Sill Attila azzal fejezte be diskurzusunkat, hogy „itt minden kézimunkával készül”. Tehát a gyufatésztától a cakkos sárgarépaszeletekig minden. A Venesz-díjas olimpiai bajnok Laci bácsi, alias Benke László is visszatért a konyhába, s arról az „ötletbörzéről” és rendezőelvről szólt, ami az ételsor ösz- szeállításánál vezérelte őket.- Magyarország gasztronómiai nagyhatalom, de a mi konyhánkat nem csak a gulyás, a pörkölt, a pálinka és a tokaji bor határozza meg. Azon igyekeztünk, hogy a magyaros ízeket korszerűsítsük, különleges köretekkel egészséges alapanyagokkal nagy figyelemmel az esztétikumra. Mert, ugye, az ember először a szemével eszik. Mindezt ajánlom a háziasszonyoknak, s kérem őket, fogadják meg tanácsaimat. Különösen gyermekeik érdekében, hiszen az egészséges, igényes táplálkozásra kiskorukban kell rászoktatni őket. Mondjak példát is? Sokkal több halat kellene fogyasztanunk. Az unokáim nagyon szeretik a halászlét. Úgy készítem, hogy a kifilézett halat ledarálom, majd a lébe halgombóc formájában kerülnek vissza, s a gyerkőcök nyugodtan elletik a szálkamentes halat. Megkedveltettem velük a spenótot is, amire tükörtojásból napocskát dekoráltam, így már a látvány is vonzotta őket. Tovább nem lábatlankod- tunk a konyhán, mert keményre fordult a munka. Mégis mindenki jókedvűen dolgozott. Úgy adták egymásnak a nyers és félkész anyagokat, mintha szalag mellett dolgoznának. V. Horváth Mária A gyermekkultúra a fogyasztói szemlélettel válságba került November 23-án hetedik alkalommal rendezték meg a PTE Illyés Gyula Karon a pedagógusképző intézeti tudományos és művészeti napokat. Dr. Ku- rucz Rózsa dékánhelyettes köszöntó jében kifejtette: a gyermekkultúrát olyan gyermekkönyveken keresztül lehet megérteni, mint a Tolna megyei Hídjapusztán elkészült, s 1836-ban Pesten kiadott első, magyar kottás, verses, zenés olvasókönyv, a Flóri könyve volt. E művet Bezerédj Amália írta kislányának, Flórának, amely közvetlen hangvételével, erkölcsre nevelésével alapművé vált a XIX. században. Dr. Klein Ágnes főiskolai docens Donata Elschenbroich művelődéskutatótól idézve arról szólt, hogy a gyerekeket nem lehet oktatni, csak saját maguk kérdése és válasza útján lehet előidézni bennük valamit. Matti Bergström finn neurológusra is hivatkozott, aki szerint a gyermekek birtokában vannak egy úgynevezett „való ságszemüvegnek”, amellyel minden átváltoztatható egy újba, váratlanba, úgy, mint a művészetben. Dr. Bús Imre főiskolai tanár arról szólt, hogy létrehozták az Intézet Gyermekkultúra- kutatócsoportját, amely a gyermekkor sajátosságaira épülő gyermekkultúra kutatását tűzte ki célul, s az eredményeket eljuttatnák a szülőkhöz, gyermekekhez. E kultúra tartalmi elemeinek átadása a családok alapfeladata lenne, de manapság sokat át kell vállalniuk az intézményeknek - mondta. Tancz Tünde egyetemi tanársegéd rámutatott: A gyermekkultúra a fogyasztói szemlélettel válságba került, új iparágak épültek kifejezetten a gyermekekre (reklámok, gyerekjátékok). Új jelenség a gyermekek és a felnőttek küllemének, élethelyzetének hasontó- sága például öltözködésben, gesztusokban, testtartásban, de ugyanez a helyzet, ha a dohányzást, alkoholfogyasztást, drogot vagy a szexualitást tekintjük. A gyermekek életének túl- dimenzionálása már az óvodában elkezdődik! - tette hozzá. Gyimóthy Levente
