Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-11-20 / 46. szám

2011. november 20. SZEKSZÁRDI ínyencségek helyből Márton-napján Minden várakozást felülmúlt az érdek­lődők száma az „Egyél közelről!” Már- ton-napi családi szombaton, amit az ECO-SENSUS Kutató, Oktató és Kom­munikációs Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében november 12-én tartottak a Béla téren a templom és a vármegyeháza közötti zöld területen - tudtuk meg dr. Csillag Péter projekt­vezetőtől. A rendezvényen, ahova sen­ki nem érkezett gyermek nélkül, nem egyszerűen csupa játék volt a tér, de emellett kicsik és nagyok, több mint ezren, ízelítőt kaptak helyi termelők különleges finomságaiból, és termé­szetesen a Márton-napján szokásos íz­letes étkekből. A szülők helyi termelők borait kós­tolhatták, a kiváló hazai italhoz a fabó­dékból kínáltak mindent, ami Márton- napján dukál: ludaskását, libasültet birsalmapürével vagy kemencés Ján- gost libatepertőveL Aki pedig az ízek élvezetére vágyott, vásárolhatott min­denféle lekvárt, még lila hagymából is, és mézkülönlegességeket, a hideg őszi időben akár gesztenyemézet, vagy ép­pen egy igazi ínyencséget: mézharma­tot. Természetesen a gyerekek kedven­ce, a mézeskalács sem maradhatott ki a pompás kínálatból, a felnőtteket pe­dig a forralt bor melengette. A kóstoló­nál is fontosabb volt azonban, hogy in­formációhoz jutottak a közelünkben dolgozó termelőkről, akiktől a kitöltött kérdőívek szerint vásárolnának ugyan, de vajmi keveset tudnak róluk - mond­ta el Csillag Péter. A sátorban ezért Mézeskalácsot is vehettünk a mézek, lekvárok, libasültek mellé A kitöltött kérdőívek szerint a szekszárdiak szívesen vásárolnának helyi termékeket, csak keveset tudnak róluk egész nap „diavetítés” mutatta be a he­lyi termelőket, az árusok pedig szíve­sen adtak felvilágosítást termékeikről Mindeközben a Béla tér füvén régi ko­rok játékaival mulathattak gyerekek százai a patkódobálástól a hordólovag­lásig játékmesterek segítségével. Az es­tefelé érkezők sem estek kétségbe, amikor a sokak által jól ismert Torna és csapata már hazament, hiszen a leg­ősibb játék, a fáramászás még mindig rendelkezésre állt. Amíg le nem ment a nap, a ragyogó időben hosszú sor várakozott a kemen­cés lángosra, de este is folyamatosan sültek a lángosok, a szomszédban pe­dig sercegtek az olajban sülő liba­combok, a fagypont körüli hőmérsék­letben egyre jobban esett a kemence köré állni, és nézni a tüzet. Szó szerint igazzá vált a már Tengelictől Bá- taszékig 25 település 110 termelőjével kapcsolatban álló ECO-SENSUS Kft. he­lyi termékeket népszerűsítő rendezvé­nyének címe, a szervező jelmondata: „Egyél közelről!”. Ennek érdekében év végére elindítják a szekszárditer- mék.hu honlapot, tavaszra pedig meg­nyílik a helyitermék-bolt a Nefelejcs közben. Ezek után már gyerekjáték lesz kapcsolatba lépni a jelenleg legfel­jebb a piacon megtalálható helyi ter­melőkkel Ha tőlük vásárolunk, a kör­nyezet is hálás lesz érte. K. E. Taggyűlést tartott a Szekszárdi Borászok Czéhe Közös bor is született az összefogás újabb jeléül Megadták a módját borászaink a Szekszárdi Borászok Czéhe évér­tékelő taggyűlésén. Aki tehette, az általuk választott formaruhá­ban, fekete díszmagyarban érke­zett a városháza konferenciater­mébe. Néhány kivételtől eltekint­ve - nekik a Márton-naphoz kap­csolható vidéki rendezvényeik voltak - mindenki jelen volt, aki számít a szakmában. Eszterbauerjános, a szakmai civil szer­vezet elnöke minden részletre kiterje­dő értékelésében először a pozitívu­mokat vette számba.- Az első és a legfontosabb, hogy a boraink dicsérete szinte minden ki- sebb-nagyobb rendezvényen visszakö­szön, és már más, régebben indult tra­dicionális vörösboros vidékek elé he­lyeznek bennünket - jegyezte meg elöljáróban Eszterbauer. Majd arra utalt, hogy az összefogás, ami különö­sen 2006 óta jellemzi a Szekszárdi bor­vidék 25-30 meghatározó borászát, so­kat segített a fenti értékítélet kialakítá­sában. Ezek után nem kérdés, hogy folytat­ni kell az eddigi sikeres közös marketing- akciókat (például egész napos bemutat­kozás a fővárosi Károlyi-palotában, ven­dégmarasztaló, hosszú borutca a szep­tember eleji budavári nemzetközi bor- fesztiválon) jegyezte meg az elnök, majd a témával kapcsolatosan hozzátette: - Az ilyen megjelenések költségei maga­sak, jó ha egykét borászat nullszaldóval jön ki, de szintén az összefogásnak kö­szönhetően idén egy olyan kétmilliós pályázatot sikerült elnyerni, ami segít a veszteség kompenzálásában. Ami a szekszárdi szüreti napokat il­leti, az sikertörténet a szakmának, s olyan érdeklődést vált ki - generálva a várt nyereséget is -, hogy a további ter­jeszkedésen kell törniük a fejüket a szervezőknek. A Béla király téri bor­udvart ugyanis már kinőtték mind a borászok, műid a látogatók. A brüsszeli, a bordeaux-i sikerek, egész pontosan az aranyak idén sem maradtak el. Heimann Zoltánt, a bor­kultúra terén végzett komplex tevé­kenysége révén a baden-würtenbergi német tartomány „Európa borszakér­tője” titulussal tüntette ki. Az összefo­gás egyedi, szekszárdi példájaként a kö­zeli napokban négy borász (Eszter- bauer-Vida-Mészáros-Takler) egy Etalon nevű közös borral jelent meg. A sajátos nagy cuvée nagy sikert aratott, aminek várhatóan 2013-ban lesz folyta­tása - de addigra mis szereplők is meg­jelenhetnek ebben a történetben. SZÖVETKEZNI KELLENE A fentiek után Eszterbauerjános a bor­vidékre leselkedő, még nem kézzelfog­ható, de már érzékelhető veszélyekre hívta fel a figyelmet. Már száz hektár fö­lötti lehet az az értékesnek mondható terület a szűkebb borvidéken, ahol aká­cosok növik be a szőlőt. Emellett még mindig sok a szekszárdi történelmi borvidékről kivásárolt szőlő, amit más­hol dolgoznak fel - Mi is érzékeljük a borkereskedelem monopolhelyzetét, azt, hogy mennyire „le tudnak venni bennünket” - folytatta a gondolatme­netet az elnök. - Ha nem vigyázunk, olyan helyzetbe kerülhetünk az agrári- umon belül mint a tejtermelők vagy az állattenyésztők. Ezért meg kell talál­nunk a komoly, nyugati típusú szövet­kezés módját. Nem szabad abba bele­nyugodnunk, hogy nem valósult meg a 3 évvel ezelőtti kezdeményezés, egy ka moly, egyénileg termelő és közösen ér­tékesítő szövetkezet, noha összejött ak­kor is erre a célra 50-60 millió forint, mintegy ötven-hatvan belépni szándé­kozóval Egy nagyon komoly borkeres­kedést is össze kell hoznunk. Hogy a nagyobb, az unión kívüli piacokra mi magunk be tudjunk jutni, közvetítők nélkül Ha nem lesz ilyen borvidéki mé­retű összefogás, az idegen tőke képes lesz bekebelezni a teljes Szekszárdi bor­vidéket - vizionálta a legrosszabbat Esz­terbauer, amire egyetértő bótogatással reagáltak a tagok. De nagy kérdés, hogy a helyi tőkehi­ány és a viszonylagos eladósodottság állapotában - ha lenne is ilyen célra komoly pályázat, állami szerepvállalás - a helyi borászatok képesek lennének-e úgy beszállni nagyobb összeggel ebbe az új szervezetbe, hogy közben egyéni borászatuk legalább három évig - a tá­voli nagy cél érdekében - veszteség­gel működne?! B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom