Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-11-13 / 45. szám
6 SZEKSZÁRDI MS4RNAP KULTÚRA 2011. november 13 „Ez az én testem (...) az én vérem” Igazán hátborzongató, ugyanakkor figyelemfelkeltő előadással kezdte az Illyés Gyula megyei könyvtárban tartott egyháztörténeti sorozatának új „évadát” ifj. Töttős Gábor. Ahogy elmondta, célja ezzel az volt, hogy bemutassa, a többségi társadalom által a kisebbséggel szemben alkalmazott általános vádak eléggé régről fakadnak. Minden a jól ismert jézus szavait idéző igeszakasz, Pál első levele a Ko- rinthusbeliekhez (11,23-25), egyes, még a korai kereszténység idején gyanússá vált részeiből ered: „Vegyétek, egyétek! Ez az én testem, mely ti érettetek megtöretik (...) E pohár amaz új testamentom az én vérem által; ezt cse- lekedjétek, valamennyiszer isszátok az én emlékezetemre.” A keresztény hitnek egyik lényegét tartalmazza ez az igeszakasz, ebből fakadnak aztán az ellenük felhozott vádak. A második században lehet már találkozni az úgynevezett orgiaváddal amelyet elsők között Minucius Felix keresztény hitvitázó írt le, majd cáfolt. Finoman összefoglalva: a szamár imádása, az elöljáró eléggé illetlen tisztelete, csecsemőgyilkosság, vérének elfogyasztása, vérfertőzés. Ennek, vagyis hogy az emberiség történetében mindig is a legelítélendőbb, legborzasztóbb bűntettekkel vádolnak egy csoportot, vannak gyökerei. A zsidóság és a görögség együttélésének idején Alexandriában a Kr. e. 1. században heccelték azzal a zsidókat, hogy az ő istenük egy szamár, miközben a vallásuk az első, ahol ember alakú az isten, akit nem is ábrázolhatnak. A kereszténység a zsidó vallás egyik szektája volt akkoriban. A gyer- mekgyilkosságvád előzménye: Catili- náról aki a Kr. e. 1. sz. derekán élt, és egyeduralmat szeretett volna Rómában a köztársaság idején, írja le SalIfj. Töttős Gábor lustius, hogy egy esküje alkalmával emberi vérrel itatta meg a résztvevőket. 180-200 évvel később Cassius Dio már kannibalizmussal vádolja. Nagyon ritka volt ez a rómaiaknál A mitológiából ismerjük Saturnus esetét. A kereszténység eleinte titkos volt és gyanús. Pál apostol fent említett szavai mellett fenntartásra adott okot még egy igeszakasz: „Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.” (Ján. 6:53) Ebből adódik a vérvád A görög eredetiben az ember fia gyermeket is jelent. A kereszténység Kr. u. 3- századi elterjedése után évszázadokon át már maguk a keresztények illetik ezekkel a vádakkal az eretnekeket, akik a fő vonulattól kicsit is eltérnek, még ha nyilvánvaló is, hogy ezek csak rágalmak. Walter Matt 1180-ban írta le: a gonosz eretnekek gyülekezőhelye a zsinagóga. Itt kezd összekapcsolódni az orgiavád a zsidósággal Később a zsinagógából sabbat lesz. Magát az alkalmat nevezik meg ezzel a szombatot jelentő szóvaL 1233-ban IX. Gergely, Marburgi Konrád kérésére kiadta a Vox in Rama (keretek között elhangzott hang) bullát, amelyben az orgiavád megjelenik, mint a német területen élő eretnekek bűnös praktikája. Ez nyilvánvaló képtelenség. Ezt a vádat nemcsak a katharok ellen hozták, de a vaklensek, és később a fraticellók ellen is. XXII. János és közvetlen követője még nem, de egy másik inkvizítor, aki maga is ferences szerzetes volt, Nándorfehérvár megmen- tője, Kapisztrán János már igen. „Boszorkányok márpedig nincsenek” - mondta Könyves Kálmán. Sokan nem tudják, hogy ő csak az egyik fajtájára gondolt. A többiről tudta, hogy vannak. Boszorkányok a nép hiedelmeiben már az antik időkben is voltak, és mindenféle praktikákat műveltek. A kereszténység idejében is voltak, csak az egyháznak nem nagyon volt ideje velük foglalkozni. A 10. századra erősödött meg az egyház. Miután a 11 -13. század az eretnekek elleni küzdelemmel telt, a létező inkvizítori rendszert fel kellett használni valamire: a boszorkányok ellen. Boszorkány nemcsak egyedülálló idős nő lehet, hanem férfi, sőt, gyerek is. Az ördög a tehetetlen, kiszolgáltatott embereket keresi meg, és rábírja őket, hogy kövessék. A boszorkányok ismertetőjegye, hogy valamilyen állat, kecskebak, varangyos béka, macska vagy ló hátán lovagolnak. Hátrafelé ülik meg, mert ez egy visszájára fordított szertartás. A pentagram- ma a boszorkányok, sátán és mindenféle ördögi praktika jelképe. Mert a Vénusz-Esthajnalcsillag, aminek jelzője: lux (fény) fero (hozni), azaz Lucifer, 8 év alatt egy szabályos ötszöget ír le. A boszorkányok tudnak repülni. Egyes vélekedések szerűit a hit, hogy vannak boszorkányok, a termékenységkultuszból ered Ez a hiedelem máig tovább éL Nemcsak Shakespeare-től a Szent Iván-éji álom és a Machbet be szorkányjelenetében, de egy festmén; boszorkányszombat-ábrázolásában i a 18. század 2. felébőL A tiszaeszlári vél vád pedig máig hat. 1882. április 1 Solymosi Eszter Tiszaeszláron eltűnt Pár hónappal később megtalálták ; holttestét a folyóban. A községbei azonnal tudták, hogy ezt csak a hely zsidók tehették, akik rituális gyilkossá got hajtottak végre. Több mint egy éves raboskodás után felmentettél őket, de antiszemita csoportok emlél művet állítottak a meggyilkolt lánynál és ott évről évre megemlékeznek rák Emellett ott vannak a boszorkányok Goya: Boszorkányszombat meséinkben: Jancsi és Juliska, Óz, nagy varázsló vagy a Tágra zárt szeme című filmben. Egy vallási fanatiku megégette a Harry Potter-könyveket Voltak-e boszorkányok? Nem tudju biztosan, de ismerünk olyan emberi két, akik valamiféle különleges képe: séggel rendelkeznek, képesek rontá ra, és azok levételére. Ahogy a népe közönség egy tagja az előadáshoz ho: zátette, még a 20. századból is ismi rünk egy máig élő legendát, a Bagóhi gyi boszorkányét. Kovács Etelk, Mit is kezdjek magammal? Mivé lehetnék? Minden fiatalban felmerülnek efféle kérdések, de Leonce királyfi (Solymár Dániel) pusztán a bolondozás kedvéért elméi kedik ilyesmin, és keresi a lehető leghaszontalanabb foglalatosságot Közben a bájos Léna hercegnő (Alica Weirauch) látványosan és kitartóan unatkozik habos menyasszonyi ruhájában. Georg Büchner (1813. Goddelau - 1837. Zürich) Szek- szárdon október 13-án bemutatott komédiájával először november 7. és 11. között Kefct-Magyarországon turnézik a Magyar- országi Német Színház. Leonce és Léna (1836) napjait az unalom tölti ki egészen addig, amíg szüleik meg nem próbálják rájuk erőltetni akaratukat, vagyis egy7 esküvőt egy számukra ismereüen hercegnővel, illetve herceggel Leonce rájön, hogy legjobb, ha elutazik Itáliába „hűséges fegyver- hordozójával”, Valerioval (Matthias Patzelt) együtt, hogy7 megkeresse álmai Gyerekek a szülőkkel szemben? Matthias Patzelt és Solymár Dániel asszonyát. Léna pedig rádöbben, hog a világ csodálatos, és ő még nem látó belőle semmit. Úgyhogy a nézőtérri kilépve elindul világot látni. A két szí kevény természetesen találkozik, sz< retemre gyúlnak egymás iránt, és ossz akarnak házasodni. így aztán teljesül szülői akarat, és a fiataloké, sőt, Valeric is. Fiatalság bolondság. A német realista drámairodaloi meghatározó alakja ezzel a fordulatol ban nem túl gazdag komédiájával kil gurázta a patetikus szólamokat zeng semmittevőket, azaz a nemeseket. A sz mos beillesztett vendégszöveggel pedi a romantikus drámát parodizálta. Nei tűnik igazán mainak ez a probléma, c a német színház a nézőket is bevon mulatságos három színészre készült el adása Britta Kristina Schreiber rendez sében az eredeti szöveg megtartásáv mégis egészen a mai fiatalokhoz szí egy fiatal szerzőtől K. j