Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)

2011-02-06 / 5. szám

ANNO 2011. február 6. , SZEKSZÁRDI mmmuMm Thalytól a Tenkes kapitányáig... így foglalhatnánk össze a leg­szemléletesebben, ha az itt elfo­gott, s 1711. február 6-án Budán lefejezett Béri Balogh Ádám iro­dalmi és művészeti ábrázolásának históriáját szeretnénk vázolni. Bizonyosak lehetünk benne, hogy maradt a népi emlékezetben róla vers vagy dal. Érdekes adalék ehhez a Va­sárnapi Újság 1866. március 11-i szá­mának Szerkesztői mondanivalója a „Balogh Ádám és fája” című versről: „az e héten hozzánk beküldött versek sorozata összesen 30 darab... Ki győz­ne azokra válaszolgatni...” így aztán nem tudhatjuk, ki volt ismeretlen dal­nokunk. Annál inkább elhíresült Thaly Kál­mán két verse. A kölesdi harcrul és a Balogh Ádám nótája ékes példája an­nak, mire vitte a Rákóczi-kor rajongó­ját lelkesedése. A magyar irodalom története ezt írja: „az ódon, régies illú­zió segíthette életre hívni Thaly kivé­teles archaizáló képességét. A későb­biek során fokozta ezt a Rákóczi-kor tanulmányozása, a múlt világába való romantikus, illúziós belemerülés. így jöttek létre híres, a kuruc kort utánzó költeményei, köztük az a tíz vers, ame­lyeket belecsempészett a kuruc költé­szet anyagába... Az előadásmód, a nyelv, a verselés korhű fordulatai bra­vúros stílusutánzatokká emelik őket.” Csakhogy ettől még nem kuruc ver­sek, hanem hamisítványok, ahogy ezt Riedl Frigyes és Tolnai Vilmos kimu­tatták. Ettől persze még szerették, sőt in­kább a szívüknek hittek, mint a tudo­mánynak. Bármily meglepő, Babits Mihály is közéjük áll, mikor 1924-ben leírja a Nyugatban: „Meggyőződé­EGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 161. Thalytól a Tenkes kapitányáig... Béri Balogh Ádám (Farkas Pál kiváló szobrászművészünk műve) sünk, hogy a kuruc versekben is... csak Thaly-féle simításokról lehet szó s nem egész költemények, vagy akár csak strófák, „hamisításáról”. Thaly sohasem tudott ilyen verseket írni.” Thaly után többen ihletet kaptak. Kovách Aladár (1914-es a kuruc csa­ládja s megyei birtokviszonyainak tör­ténete előtt) a század elején sárközi regét adott közre Béri Balogh Ádám és öreg Garzó János címmel. Bodnár István 1901-ben 20 oldalas balladát adott ki, majd 1944-ben a „vértanúha­lált halt kuruc brigadéros”-ról kiváló helytörténeti feldolgozást. Á drámaírókat is megihlette. Bethlenfah'y Gyula Miskolcon 1932­ben elő- és kiadott 72 oldalas történelmi színművének cím­szereplője. A szerző nyugalmazott tábor­nok, s egyetlen műve ez... Kemecheyjenő (hírlapíró, a Petőfi és Dugonics Társaság tagja) Béri Balogh Ádám című 44 olda­las színműve Kolozs­várott látott napvilá­got 1944-ben. Nem titok: fogalmunk sincs róla, milyenek? Annál inkább is­merjük Örsi Ferenc A Tenkes kapitánya című filmjét és a be­lőle készült könyvet. A nagyhírű tévésoro­zatban 45 ízben for­dul elő a brigadéros neve, a nyitó- és zárójelenet is vele kapcsolatos. Azt ta­lán kevesen tartották meg emlékeze­tükben, hogy a mű szerint közünk van magához a Tenkes kapitányához is. „Pedig ez volt az igazság. Eke Máté Terehegyen született... - és külföldi próbálkozása után - idehaza körülné­zett, és beállt Béri Balogh Ádámhoz, aki Szekszárdon tűzte ki Rákóczi zászlaját., a jó szemű brigadéros már az első csatában felismerte Máté okos­ságát, vitézségét, vakmerőségét. Együtt járták meg Bécs alatt a császári vadaskerteket..” Jobb, ha így élnek bennünk a hős kurucok. Dr. Töttős Gábor Ódon időben FEBRUÁR 7-ÉN 150 éve, 1861- ben itt alakult a megyei honvédse- gélyezö egylet, s már „1000 forin­tot adakoztak”. 125 éve, 1886- ban Majcejowszky Lipót bécsi mérnök szekszárd-mohácsi vas­úttervét ismertették. FEBRUÁR 8-ÁN 105 éve, 1906- ban jóváhagyták városunk címerét. 75 éve, 1936-ban a nőegylet Né­meth Gyula lelkész bevezetőjével Liszt-estet tartott. FEBRUÁR 9-ÉN 135 éve, 1876- ban a szíriai születésű Fadlallah el- Hedad Mihály ozorai méneskari tiszt tett állampolgári esküt a me­gyeházán. 115 éve, 1896-ban Eötvös K. Lajos volt ügyvédünk ki­adta Béri Balogh Ádám című szín­művét. FEBRUÁR 10-ÉN 105 éve, 1906- ban halt meg Alföldi FTatt Károly nö­vénytani kutatónk. FEBRUÁR 11-ÉN 200 éve, 1811- ben született Pázmán György jeles tanítónk és szakírónk. FEBRUÁR 12-ÉN 105 éve, 1906-ban Kozma Andor a Kisfa­ludy Társaságban Garay Jánost méltatta. FEBRUÁR 13-ÁN 100 éve, 1911- ben a sajtó dicsérte gimnáziumunk önképzőkörének múzeumi „hazafi­as és lelkesítő” Béri Balogh Ádám- emlékestjét. EVANGÉLIUM Gyertyaszentelő Boldogasszony Amikor a kis Jézus 40 napos volt, a mózesi törvénynek megfelelően a gyermeket bemutatták a templom­ban, és az Úrnak áldozatot ajánlottak fel érte. Erre emlékeztünk február 2- án, amikor megáldottuk a kisgyerme­keket szüleikkel együtt. Mária azáltal, hogy Jézust odaadta az Istennek az emberekért, nem veszí­tette el, hanem örökké vele lehet a mennyei dicsőségben, így vagyunk mi is. Tulajdonképpen csak az a mienk, amit odaadunk az Is­tennek, az embereknek. Az a szülő, aki magának akarja nevelni gyermekét, nagyon hamar elveszíti, mert ha a gyermek észreveszi, hogy szülei tulajdonuknak tekintik, fellázad, kitör és elfordul a szüleitől. Ha a szülök a jövendő családnak vagy Istennek ne­velik gyermeküket, akkor az övék ma­rad a szeretet kötelékében. Ez az ünnep egy kicsit arra is kell, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy átadtam ezen a hitet a világos­ságot a gyermekeimnek unokáim­nak? Foglalkozom eleget gyermeke­immel? A szentelt gyertya jelképezi el­sősorban Krisztust, a világ világossá­gát. De nemcsak Krisztust jelenti a gyertya, hanem figyelmeztetett min­ket mindenkori keresztény hivatá­sunkra, arra, hogy nekünk is tovább kell adnunk Krisztus világosságát. Nem elég csak magunkban melegedni, Jézus tüze mellett, nem elég betelnünk a krisztusi tanítás szépségével, hanem tüzet kell fognunk, melegítenünk és vilá­gítanunk kell az emberek között. A sötétségben egy szál gyertya is mi­lyen sokat jelent, sőt azt lehetne monda­ni egy szál gyufa is, megtöri a sötétsé­get. Ezért nagyon taélóan mondja egy mondás: „Ahelyett, hogy azon panasz­kodnánk, hogy sötét van, inkább gyújt­sunk meg egy szál gyertyát.” Gyertyaszentelő tartalma: Isten világos­sága legyen bennünk, szeressük és szolgáljuk őt. A szeretet az soha nem türelmetlen, nem rámenős, hanem kitartó és türel­mes. Legyünk mi is ilyen kitartók és tü­relmesek Istennel szemben, és egy­mással szemben is. A gyertya a mai ün­nepen különösen jelképezi a Szüzanya tiszta életét is, és kell hogy kifejezze a keresztény ember életét is. Legyen a mi életünk is, mint a Szüzanya élete, tiszta, szeretettől lángoló és ma­gunk körül viégosságot árasztó élet, amely nem önmagáért él csupán, ha­nem él Istenért és felebarátaiért, egé­szen addig, míg el nem fogy életünk gyertyája. Ámen. Bacsmai László plébános Házasulandók figyelem! Akik idén szeretnének katolikus templomban esküdni, azok szá­mára a jegyeskurzus február 15- én, kedden 18.30kor kezdődik a plébánia közösségi házában. (Béla király lér 9.) Helyben is lehet jelentkezni. Mindenkit szeretettel várunk. Laci atya

Next

/
Oldalképek
Tartalom