Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-02-06 / 5. szám
ANNO 2011. február 6. , SZEKSZÁRDI mmmuMm Thalytól a Tenkes kapitányáig... így foglalhatnánk össze a legszemléletesebben, ha az itt elfogott, s 1711. február 6-án Budán lefejezett Béri Balogh Ádám irodalmi és művészeti ábrázolásának históriáját szeretnénk vázolni. Bizonyosak lehetünk benne, hogy maradt a népi emlékezetben róla vers vagy dal. Érdekes adalék ehhez a Vasárnapi Újság 1866. március 11-i számának Szerkesztői mondanivalója a „Balogh Ádám és fája” című versről: „az e héten hozzánk beküldött versek sorozata összesen 30 darab... Ki győzne azokra válaszolgatni...” így aztán nem tudhatjuk, ki volt ismeretlen dalnokunk. Annál inkább elhíresült Thaly Kálmán két verse. A kölesdi harcrul és a Balogh Ádám nótája ékes példája annak, mire vitte a Rákóczi-kor rajongóját lelkesedése. A magyar irodalom története ezt írja: „az ódon, régies illúzió segíthette életre hívni Thaly kivételes archaizáló képességét. A későbbiek során fokozta ezt a Rákóczi-kor tanulmányozása, a múlt világába való romantikus, illúziós belemerülés. így jöttek létre híres, a kuruc kort utánzó költeményei, köztük az a tíz vers, amelyeket belecsempészett a kuruc költészet anyagába... Az előadásmód, a nyelv, a verselés korhű fordulatai bravúros stílusutánzatokká emelik őket.” Csakhogy ettől még nem kuruc versek, hanem hamisítványok, ahogy ezt Riedl Frigyes és Tolnai Vilmos kimutatták. Ettől persze még szerették, sőt inkább a szívüknek hittek, mint a tudománynak. Bármily meglepő, Babits Mihály is közéjük áll, mikor 1924-ben leírja a Nyugatban: „MeggyőződéEGY NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 161. Thalytól a Tenkes kapitányáig... Béri Balogh Ádám (Farkas Pál kiváló szobrászművészünk műve) sünk, hogy a kuruc versekben is... csak Thaly-féle simításokról lehet szó s nem egész költemények, vagy akár csak strófák, „hamisításáról”. Thaly sohasem tudott ilyen verseket írni.” Thaly után többen ihletet kaptak. Kovách Aladár (1914-es a kuruc családja s megyei birtokviszonyainak története előtt) a század elején sárközi regét adott közre Béri Balogh Ádám és öreg Garzó János címmel. Bodnár István 1901-ben 20 oldalas balladát adott ki, majd 1944-ben a „vértanúhalált halt kuruc brigadéros”-ról kiváló helytörténeti feldolgozást. Á drámaírókat is megihlette. Bethlenfah'y Gyula Miskolcon 1932ben elő- és kiadott 72 oldalas történelmi színművének címszereplője. A szerző nyugalmazott tábornok, s egyetlen műve ez... Kemecheyjenő (hírlapíró, a Petőfi és Dugonics Társaság tagja) Béri Balogh Ádám című 44 oldalas színműve Kolozsvárott látott napvilágot 1944-ben. Nem titok: fogalmunk sincs róla, milyenek? Annál inkább ismerjük Örsi Ferenc A Tenkes kapitánya című filmjét és a belőle készült könyvet. A nagyhírű tévésorozatban 45 ízben fordul elő a brigadéros neve, a nyitó- és zárójelenet is vele kapcsolatos. Azt talán kevesen tartották meg emlékezetükben, hogy a mű szerint közünk van magához a Tenkes kapitányához is. „Pedig ez volt az igazság. Eke Máté Terehegyen született... - és külföldi próbálkozása után - idehaza körülnézett, és beállt Béri Balogh Ádámhoz, aki Szekszárdon tűzte ki Rákóczi zászlaját., a jó szemű brigadéros már az első csatában felismerte Máté okosságát, vitézségét, vakmerőségét. Együtt járták meg Bécs alatt a császári vadaskerteket..” Jobb, ha így élnek bennünk a hős kurucok. Dr. Töttős Gábor Ódon időben FEBRUÁR 7-ÉN 150 éve, 1861- ben itt alakult a megyei honvédse- gélyezö egylet, s már „1000 forintot adakoztak”. 125 éve, 1886- ban Majcejowszky Lipót bécsi mérnök szekszárd-mohácsi vasúttervét ismertették. FEBRUÁR 8-ÁN 105 éve, 1906- ban jóváhagyták városunk címerét. 75 éve, 1936-ban a nőegylet Németh Gyula lelkész bevezetőjével Liszt-estet tartott. FEBRUÁR 9-ÉN 135 éve, 1876- ban a szíriai születésű Fadlallah el- Hedad Mihály ozorai méneskari tiszt tett állampolgári esküt a megyeházán. 115 éve, 1896-ban Eötvös K. Lajos volt ügyvédünk kiadta Béri Balogh Ádám című színművét. FEBRUÁR 10-ÉN 105 éve, 1906- ban halt meg Alföldi FTatt Károly növénytani kutatónk. FEBRUÁR 11-ÉN 200 éve, 1811- ben született Pázmán György jeles tanítónk és szakírónk. FEBRUÁR 12-ÉN 105 éve, 1906-ban Kozma Andor a Kisfaludy Társaságban Garay Jánost méltatta. FEBRUÁR 13-ÁN 100 éve, 1911- ben a sajtó dicsérte gimnáziumunk önképzőkörének múzeumi „hazafias és lelkesítő” Béri Balogh Ádám- emlékestjét. EVANGÉLIUM Gyertyaszentelő Boldogasszony Amikor a kis Jézus 40 napos volt, a mózesi törvénynek megfelelően a gyermeket bemutatták a templomban, és az Úrnak áldozatot ajánlottak fel érte. Erre emlékeztünk február 2- án, amikor megáldottuk a kisgyermekeket szüleikkel együtt. Mária azáltal, hogy Jézust odaadta az Istennek az emberekért, nem veszítette el, hanem örökké vele lehet a mennyei dicsőségben, így vagyunk mi is. Tulajdonképpen csak az a mienk, amit odaadunk az Istennek, az embereknek. Az a szülő, aki magának akarja nevelni gyermekét, nagyon hamar elveszíti, mert ha a gyermek észreveszi, hogy szülei tulajdonuknak tekintik, fellázad, kitör és elfordul a szüleitől. Ha a szülök a jövendő családnak vagy Istennek nevelik gyermeküket, akkor az övék marad a szeretet kötelékében. Ez az ünnep egy kicsit arra is kell, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy átadtam ezen a hitet a világosságot a gyermekeimnek unokáimnak? Foglalkozom eleget gyermekeimmel? A szentelt gyertya jelképezi elsősorban Krisztust, a világ világosságát. De nemcsak Krisztust jelenti a gyertya, hanem figyelmeztetett minket mindenkori keresztény hivatásunkra, arra, hogy nekünk is tovább kell adnunk Krisztus világosságát. Nem elég csak magunkban melegedni, Jézus tüze mellett, nem elég betelnünk a krisztusi tanítás szépségével, hanem tüzet kell fognunk, melegítenünk és világítanunk kell az emberek között. A sötétségben egy szál gyertya is milyen sokat jelent, sőt azt lehetne mondani egy szál gyufa is, megtöri a sötétséget. Ezért nagyon taélóan mondja egy mondás: „Ahelyett, hogy azon panaszkodnánk, hogy sötét van, inkább gyújtsunk meg egy szál gyertyát.” Gyertyaszentelő tartalma: Isten világossága legyen bennünk, szeressük és szolgáljuk őt. A szeretet az soha nem türelmetlen, nem rámenős, hanem kitartó és türelmes. Legyünk mi is ilyen kitartók és türelmesek Istennel szemben, és egymással szemben is. A gyertya a mai ünnepen különösen jelképezi a Szüzanya tiszta életét is, és kell hogy kifejezze a keresztény ember életét is. Legyen a mi életünk is, mint a Szüzanya élete, tiszta, szeretettől lángoló és magunk körül viégosságot árasztó élet, amely nem önmagáért él csupán, hanem él Istenért és felebarátaiért, egészen addig, míg el nem fogy életünk gyertyája. Ámen. Bacsmai László plébános Házasulandók figyelem! Akik idén szeretnének katolikus templomban esküdni, azok számára a jegyeskurzus február 15- én, kedden 18.30kor kezdődik a plébánia közösségi házában. (Béla király lér 9.) Helyben is lehet jelentkezni. Mindenkit szeretettel várunk. Laci atya