Szekszárdi Vasárnap, 2011 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2011-10-30 / 43. szám
14 SZEKSZÁRDI YASARNAP MULTUNK 2011. október 3 A vármegyei apparátus újjászületése a török kiűzése utár Gyurekovics Péter címerkérő levele 1699-ből A vármegyei önkormányzat újjászervezése szinte csak a török háborúk lezárásakor vette kezdetét, 1687 és 1697 között a császári adminisztráció helyi hivatalai látták el a közigazgatási tevékenységet. Az önkormányzat működése 1698 decemberétől követhető nyomon Gyurekovics Péter megyei jegyző tevékenysége által, aki 1698-tól haláláig, 1732-ig viselte tisztségét, miközben 1712 és 1718 között párhuzamosan az alispán i teendőket is ellátta. Az ő nevé- •hez kötődik annak a megyei címerkérő levélnek a megírása, amelynek eredményeképpen 1699. szeptember 1-jei dátummal Lipót császár és király a kancellária által kiadatta a vármegye új címerét és pecsétjét engedélyező oklevelet. A kamarai adminisztráció helyi hivatalai, a harmincadhivatalok és kamarai tiszttartóságok (Simontornya, Földvár, Tolna, Újpalánka), a postahivatalok (Földvár, Paks, Tolna, Újpalánka, Szek- szárd, Bátaszék) szakemberei és a császári helyőrségek (Simontornya, Paks) tisztjei közül verbuválódtak a vármegyei önkormányzat tisztségviselői. A főispáni funkciót 1689 óta Radonay Mátyás Ignác kinevezett pécsi püspök töltötte be, aki korábban császári tiszt, zalavári főkapitány s egyidejűleg zalavári apát vök. Tők induk a törekvés, hogy a Tolna megyei főispáni címet a mindenkori pécsi püspök töltse be. Az alispáni címre először Broderics András tolnai postamestert, élelmezé- si felügyelőt és harmincadost, majd Dallos András Györgyöt, a simon- tornyai őrség tisztjét, 1699-ben pedig Daróczy István paksi főkapitányt és postamestert találták mékónak a megyei nemesek, aki egészen a Rákóczi- felkelésig tökötte be hivatalát. Az alispán munkájának segítésére, távollétében pedig helyettesítésére személynököt választottak. Kákonyi István tökötte be ezt a funkciót, halála után 1700-tól Lévai Sámuel mint helyettes alispán szerepek. Igen feklősségteljes funkciót visek a megyei pénz tárnok, aki valamennyi, a megyét érintő pénzüggyel kénytekn vök foglalkozni ebben a nehéz átmenetiidőben. Először Furdics Gergely si- montornyai kamarai tiszttartó, majd az őt vákó Dallos András György próbálkozott meg a vármegye anyagi helyzetének áttekintésével, egyik a főszolgabírói másik az alispáni poszttal párhuzamosan, de nem sok sikerreL 1699-ben megfeklő szakembert sikerült találni Haunoldt János simontomyai tiszttartó és harmincados személyében. Az apparátus működésében kiemelkedő szerepet játszó megyei jegyzőről fentebb már esett említés. 1699-ben végkgesük a szolgabírák feladatvégzése,.a dombóvári járás 1700 májusában történt megszüntetéséig három szolgabírót választott a megyei közgyűks. A simontornyai, földvári és dombóvári járásban először Furdics Gergely, Dersffy Ádám és Pribék János, később Benczelides Miklós, Turóczy János és Rebényi Márton nevével találkozunk. A dombóvári járás megszüntetésekor Benczelidest megerősítették funkciójában, a földvári járás ékre Lévai Sámuel kenik, aki, mint fentebb láttuk, a helyettes alispáni posztot is be- tökötte. Időközönként szükségessé vák a helyettes szolgabírói feladat ellátása. A simontornyai járásban Budai Ferenc, Székelyi István végül Horváth Ferenc, a földvári járásban Alberth Benedek neve szerepel a jegyzőkönyvekben. A szolgabírák munkáját a megyei esküdtek segítették, számukat négy főben határozták meg. A vármegyei apparátus tagjai vokak a megyei hadbiztosok is, akik a közrend fenntartásában, a császári csapatok elhelyezésében, az adók behajtásában segédkeztek. 1699-ben a Körössy Jánost felváltó Simoncsics Miklós, majd Pribék János megválasztására kenik sor. 1701-ben Muray Ferenc és Baranyay Kristóf lett a simontornyai illetve a földvári járás megyei hadbiztosa. Közbiztonsági okokból megyei katonaságot állítottak fel az első kapitányuk Budai Ferenc volt. A katonaság tervezett 20 fős létszámát a későbbiekben anyagi megfontolásokból 6 főre csökkentették. 1699-ben került sor a vármegye részéről állandó bécsi ügyvivő kiválasztására Bellavics Gábor személyében. 1701-ben átmenetileg Dőry László, majd újra Bellavics kapott felkérést a vármegyétől Ezenfelül szintén 1701-ben több vármegye közös ügyvivői feladatkörével a nádor javaslatára Hevenyessy János ítélőmestert bízták meg állandó megyei követ címmeL Az 1700-as évből Bőse nevű megyei ügyész működésére utaló adatot is tartalmaz a közgyűlési jegyzőkönyvkötet, de pontos feladatköréről nincsenek információink. A megyei önkormányzat legfontosabb fóruma a nemesi közgyűlés volt. Az ülések összehívása a főispán vagy az alispán feladata volt, akadályoztat suk esetén a helyettes alispán intézk dett, az elnöklés teendőit is ők látták < A gyűlésre a főpapok és főnemese személyre szóló meghívót kaptak, a n mességet pedig a járások szolgabír futárok útján értesítették. Közülük s kan a megyén kívül laktak, s legtöb szőr megbízott útján képviseltette magukat. Sürgős intézkedési kívánalom es tén szűkebb körű, úgynevezett részi ges vagy kisgyűlést hívtak össze. Fo tosabb kérdésekben azonban ez a í rum nem dönthetett. Ekkoriban a megyének állandó ke pontja nem volt, mégis kiemelkedő I montornya jelentősége. Nem véletle hogy a gyűlések többségére itt kéri sor, illetve 1723-tól az akkor legnép sebb, várral is rendelkező helység v; a vármegye székhelyévé. A gyűlést a királyi vagy központi I vatali leiratok, rendeletek közzététe vei kezdték, először ezek végrehaji sáról döntöttek. Fontosnak tartott; a különböző követjárások jelentés nek meghallgatását, a követek els; moltatását kiadásaikról Rendszeres* ellenőrizték a megyei pénztárni működését, a megyei pénztár állap tát. Végül az ellenvetések, tiltako; sok, tiltások, a különböző magánjel gű ügyekben kiállított bizonyságle' lek átadására került sor. A résztvev legfontosabb feladata a központil Magyarországra kivetett, Tolna n gyére eső adóösszeg településenk« ti, illetve birtokonkénti felosztása, ezt előkészítő vagyonfelmérés, öss: írás volt. A legtöbb esetben a fizet« dő összeg irrealitását igyekezt hangsúlyozni. A megyei közgyűlésen történt a fis újítás, a mentességek megszavazása, összeírásiutasítások megfogalmazd a katonaság ellátásának, beszállásod nak, a porciófizetésnek a szabályozd A megyei jogszabályok is ezt a ki érintik leginkább, de az adóalap m határozásán, az árak limitálásán, a mi kabérek megszabásán kívül talál zunk a használható mértékek előírd val az esküdtek fizetésének megszi tetősével a nemesség kihirdetésér illetékfizetési kötelezettségével ille szankciókkal is, mint az ünnepnaj kon munkát végzőknek és a jogs bályok megsértőinek büntetése. A vármegye a közgyűlés keretét érvénytelenítette pékiául a Broder volt alispán által használt 1696os csétet, és 1699 novemberében az megyei pecsétről kiállított szepteml 1 -jei keltezésű oklevél kancelláriai d nak, 70 forintnak a kifizetéséről h; rozott. Az oklevél közzétételére és e hangú elfogadására az 1700. janr közgyűlésen került sor, egyúttal a i megye kifejezte háláját Lipót királyi s Esterházy Pál nádornak. Dr VánutyZoh
